<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Fel kell készülni a megpróbáltatásokra – A görögkatolikus ifjúsági zarándoklat lelkinapján jártunk</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hazai">Hazai</a> – 2022. augusztus 13., szombat | 19:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/fel-kell-keszulni-megprobaltatasokra-gorogkatolikus-ifjusagi-zarandoklat-lelkinapjan-jartunk">https://www.magyarkurir.hu/hirek/fel-kell-keszulni-megprobaltatasokra-gorogkatolikus-ifjusagi-zarandoklat-lelkinapjan-jartunk</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g124311']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=124311&v=1&img=c_img_8947.jpg"><span class="gmail-galcount" title="54 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 54</span></a></div><h3 class="gmail-lead">Augusztus
12-én a XX. ifjúsági gyalogos zarándoklat Ófehértóra ért, ahol –
mielőtt Máriapócsra érkeznének – a négyszáz fiatal görögkatolikus
zarándok lelkinapon vett részt, melynek előadói Böjte Csaba és Kocsis
Fülöp érsek-metropolita voltak. Tanításaikkal megerősítették a
fiatalokat, hogyan állhatják ki a próbákat, melyeket a világ diktál, és
miként tudnak krisztusi embernek boldogan megmaradni. </h3><div class="gmail-contentsav"><p>Ófehértón
a művelődési ház már nyitva állt, a nagyteremben és az udvaron a székek
szépen el voltak rendezve, mire reggel megérkeztünk a lelkinapra. A
négyszáz gyalogos zarándokok elé siettünk, akik Levelekről indultak 8
órakor Ófehértóra. Böjte Csaba elöl haladt a fő kereszt után, ami a
zarándokok négy csoportjának megfelelően sárga, piros, kék és zöld
kendővel volt feldíszítve. A tizenéves és egyetemista fiatalok
Mária-énekei egyre jobban bezengték a környéket.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g124311']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=124311&v=1&p=1&img=c_img_8995.jpg" alt="" width="487" height="324" border="0"></a></p>
<p>A postás hölgy, meglátva őket, leszállt a biciklijéről és
felkiáltott: „Isten hozta önöket!”, majd odasúgta nekem: „Jaj, de
szépek!” Útközben máshol is sokan érdeklődtek, honnan jött és hová tart a
csapat. Olyan is volt, aki mécsessel vagy térdelve fogadta őket.</p>
<p>A mostani, 20. ifjúsági gyalogos zarándoklat mind a három
görögkatolikus egyházmegye területét érintette, a miskolcit, a
nyíregyházit és a hajdúdorogit. Minden nap újabb csoportok csatlakoztak a
zarándokokhoz országszerte mindenhonnan. A családosok csütörtökön
érkeztek, hogy az utolsó szakaszon együtt gyalogoljanak velük
Máriapócsra, és részt vegyenek Rúzsa Magdi feledhetetlen koncertjén.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g124311']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=124311&v=1&p=1&img=c_img_9093.jpg" alt="" width="194" height="129" border="0"></a></p>
<p>Miután megérkeztek, Böjte Csaba előadására gyülekeztek az ifjú
zarándokok a művelődési ház nagytermében és kertjében. A ferences
szerzetes első, az anyagiakról szóló tanításában felhívta a fiatalok
figyelmét arra, hogy nehéz idők jönnek, amire fel kell készülni lélekben
is.</p>
<p>Felidézte, amikor kispap korában kisgyerekekkel mászott meg egy
hegyet. Amikor már mindenki csomagját ő vitte, megnézte, ki mit hozott
magával a motyójában. Volt ott kötőtű fonálgomolyaggal, sőt még egy nagy
porcelánhattyú is. „Felesleges dolgot ne rakjunk az életünkbe – vonta
le a következtetést. – A 21. század embere azért is olyan fáradt, mert
sok limlomot tett a hátizsákjába.”</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g124311']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=124311&v=1&p=1&img=c_img_9221.jpg" alt="" width="194" height="129" border="0"></a></p>
<p>Hogy állunk az anyagiakkal? – tette fel a kérdést. „Jézus nem azt
mondja, hogy a vágyat oltsuk ki magunkból, hiszen azt Isten adta, de
megtanítja, hogyan kellene azt megélni: gyűjtsetek igazi kincseket, ami
megmarad az örök életre.” Mik ezek a kincsek? A szeretteink, a
gyerekeink és a Jóisten, akinek kedves, ha áldozatokat hozunk érte, mint
amilyen egy zarándoklat is. Az első keresztény zarándok a Boldogságos
Szűzanya volt, aki sokat gyalogolt Erzsébethez, az első zarándokének
mégsem siránkozás volt az út nehézségei miatt, hanem a Magnificat.</p>
<p>Böjte Csaba ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet: nem az a
dolgunk, hogy elsirassuk Európát. Amikor megkereszteltek, nem azt
mondták, hogy legyél a világ „gyászhuszára”, hanem hogy legyünk Jézus
Krisztus prófétája, aki megmutatja, hogyan tovább. „Európa, térjünk
meg!” – ez a mi hivatásunk. Mindannyiunk feladata, hogy a vidékünket,
Európát jobbá tegyük.</p>
<blockquote>
<p>Hinnünk kell lelkünk mélyén, hogy nem a világ végére készülünk, hanem
Isten szeretetének, országának kiteljesedésére. Nekünk nem a rosszal
kell küzdenünk, hanem Isten országát kell építenünk.”</p>
</blockquote>
<p></p>
<p>A ferences szerzetes a hatalom utáni vágyról beszélt második
előadásában, hiszen az nem csak a nagy dolgokban érvényesül. Elmondott
egy történetet három kislányról, akiket négy nap után kirúgtak az
iskolából, mert kukorékoltak az órán. Egy beszélgetés során aztán
kiderült, mi ennek az oka: egy szomszéddal konfliktus alakult ki a
baromfi miatt, ami addig fajult, hogy az édesapjukat megölték. Ők így, a
kukorékolással szerettek volna fontosak lenni, középpontba kerülni.</p>
<p>Nem baj, hogy bennünk van a hatalom utáni vágy, de Jézus azt
tanácsolja, nemesítsük meg ezt a vágyat, legyünk mindenki szolgája.
„Merd a közösség javára fordítani mindazt, ami benned van, és értékelni
fognak. Ne nagy dolgokat tegyünk! Ha a baráti körben elmondasz egy
viccet, és te vagy a jó hangulat felelőse, valamilyen módon a kör
középpontjába kerültél. Ez is szolgáló szeretet. Rengeteg lehetőség van
arra, hogy az ember a másikkal jót tegyen.”</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g124311']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=124311&v=1&p=1&img=c_img_9254.jpg" alt="" width="487" height="324" border="0"></a></p>
<p>A ferences szerzetes erre sok példát említett. Elmesélte, amikor egy
hatodikos kislány karácsonyra cipőt kért, ami meg is érkezett, de három
számmal kisebb volt, mint az ő lába. Azt gondolták, szegény elronthatta
az angyalnak írt levélben a méretet. Aztán kiderült, miért kért a
kislány három számmal kisebb cipőt: nem magának, hanem egy másik lánynak
szánta, aki a szünetekben mindig a radiátoron melegítette az átfagyott
lábait.</p>
<blockquote>
<p>Azon a szinten, amin vagy, bár nem tudunk mindent gyökeresen
megoldani, egy jó szóval, kis dologgal tudsz segíteni az embertársadon!”</p>
</blockquote>
<p>Felidézte azt is, hogy egy fiatal orvos elmesélte, milyen élmény
volt, amikor az első ügyeletében egy motorbalesetet szenvedett férfit
„rakott össze”, aki néhány héttel később gyógyultan távozott. „Mikor
látta őt integetni, úgy meghatódott, hogy letérdelt, és megcsókolta a
saját kezeit. Hálát adott a Jóistennek, hogy megadta neki azt a
kegyelmet: életet menthet.”</p>
<p>Egy 22 éves kismama szegénységben nőtt fel árván, gyerekkorában
mindig a tehenekre vigyázott. Senki nem vette észre, hogy nem jár
iskolába. Ez az asszony nem tudta azt sem, mi az, hogy ajándék. Csaba
atya vett neki egy kis bizsut, így életében először megtapasztalta, mit
jelent ajándékot kapni. Aztán a gyermekkel együtt elkerült egy idős
asszonyhoz segíteni. Évekkel később egy kisfiú köszöntötte a mise végén
Csaba testvért egy nagy csokor virággal, és azt mondta neki: „köszönöm
az életet”. Aztán megismételte. Csaba testvér először azt hitte,
valamilyen verset szeretne mondani ez a gyerek, de aztán meglátta az
édesanyját hátul, és megértette, ki ez a fiú.</p>
<p></p>
<p>„Azt a jót tedd meg, amit megtehetsz – buzdított Csaba testvér. – A
mi Urunk Jézus Krisztus a kenyérszaporítás kenyeréből adott Júdásnak is,
és az utolsó vacsorán is adott neki. Ne méricskéljük, hogy megérdemli-e
az, akinek adunk. Merjünk jók lenni!”</p>
<p>Mi az Isten akarata? – kérdezte a fiataloktól. „A legszebb vágyad, a
legszebb álmod. Ez igaz a párválasztás és a hivatás terén is. Ha valami
nem ott van, ahol kell lennie, fájni fog, mint egy ízület, ami
kibicsaklott. Ha neked fáj az élet, akkor meg kell nézni, mi az Isten
szándéka”, mint ahogy Teréz anya is tette, mielőtt megkapta volna a
hivatását. Ő kedvesnővér volt, elhagyta addigi rendjét, majd elkezdte
összegyűjteni az utcáról a haldokló embereket.</p>
<p>Végül Csaba testvér elmondott egy történetet, aminek a tanulsága ez
volt: a jó szándékot is mederbe kell terelni, hogy sikeres tettek
fakadjanak az ötleteinkből. Ebben segíthet a lelki vezető vagy egy
felnőtt. Majd összefogásra bátorított, hiszen nem tudjuk, milyen idők
jönnek, de ha egymás terheit elkezdjük hordozni, akkor biztosan le
tudjuk győzni a nehézségeket.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g124311']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=124311&v=1&p=1&img=c_img_9440.jpg" alt="" width="194" height="129" border="0"></a></p>
<p>Előadása után ünnepélyesen zarándokká fogadták Csaba testvért egy piros kendőt a nyakába kötve.</p>
<p>Virág, miközben várakozott Csaba testvér könyvének dedikálására és
egy közös fotóra, elmondta: a zarándoklat során arra jött rá, mennyire
apró dolgokon kellene változtatnunk ahhoz, hogy megteremtsük azt az
életet, ami számunkra a legszebb és legboldogabb. „Mindenki életcélja az
kellene legyen, hogy másokon segítsen” – fogalmazott.</p>
<p></p>
<p>Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspökkel is sikerült néhány szót
váltanunk az idei zarándoklatról. „A legnagyobb élményeim a személyes
beszélgetések.</p>
<blockquote>
<p>Lehet látni, hogy a fiatalokban megmozdul valami, meghallják a Lélek szavát, képesek más emberként hazamenni.</p>
</blockquote>
<p>Nagyon jólelkű közösség kovácsolódott össze belőlük. A lelkinap és a
lelki este, az őszinte beszélgetések, megtérések, gyónások, imádságok a
csúcspont. Amikor belépnek a fiatalok a máripócsi templomba, elkezdenek
sírni. Ez belülről jön. Most is történnek csodák.”</p>
<p></p>
<p>A zarándokok átmentek a szállásra, az ófehértói általános iskolába,
ahol bablevest és fánkot ebédeltek. Miközben kígyózott az iskola
folyosóján a sor, a napfényes udvaron Hoskó Imola, a „zöldek”
csoportvezetője elmondta, ez már a 14. zarándoklata. Az első alkalmakon
főleg az tetszett neki, hogy mindenki szívből, imádságosan énekelt.
Imola tizenéves korától kántor. Megtisztelő számára ebben a szolgálatban
megélni, hogy a fiatalok lelkét felemelheti Istenhez a liturgikus
énekek által. „Minden reggel van utrenye fél hétkor. Tegnap öt órakor
volt, mégis sokan eljöttek rá. Esténként vecsernyét imádkozunk,
napközben pedig imaórát. Ha beérünk egy községbe vagy városba,
Mária-énekeket énekelünk, hiszen az Istenszülő felé tartunk.”</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g124311']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=124311&v=1&p=1&img=c_img_9469.jpg" alt="" width="487" height="324" border="0"></a></p>
<p>Egy görögkatolikus papcsalád három kisgyerekkel érkezett Szolnokról, a
kicsikkel ez az első közös zarándoklatuk. „Kiderült, hogy a
feleségemmel mindketten 2006-tól már részt vettünk a gyalogos
zarándoklaton, ráadásul volt, hogy egy csoportba osztottak be minket.
Gondviselésszerűnek tartjuk, hogy akkor még nem találkoztunk, hiszen
éretlenek lettünk volna a kapcsolatra, a házasságra. Máriapócsra
megérkezni nagyon megindító, ott ma is történnek csodák. A kegyhelyet a
feleségemmel a lelki otthonunknak választottuk, ott volt az esküvőnk és a
gyerekeink keresztelője is.”</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g124311']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=124311&v=1&p=1&img=c_img_9500.jpg" alt="" width="194" height="129" border="0"></a></p>
<p>Egy hatalmas teherautóról közben lekerültek a csomagok is. A
zarándokok bekuckózták magukat az iskola kertjébe, tornacsarnokába,
folyosóira és osztálytermeibe. Akinek még volt energiája, a gyönyörű
zöld füves focipályán rúgta a bőrt. Néhányan meglátogatták az
Árpád-korból származó római katolikus templomot, ahol a hetvenes években
előkerült freskók között megtalálták Magyarország legrégebbi Szent
Erzsébet-ábrázolását is.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g124311']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=124311&v=1&p=1&img=c_img_9466.jpg" alt="" width="194" height="129" border="0"></a></p>
<p>A művelődési házban a napközbeni imaóra után Kocsis Fülöp tartott
előadást. Csaba testvérrel kapcsolatosan kiemelte, Jézus kezdettől fogva
felkészített arra: ha őt üldözték, minket is üldözni fognak. Nem lehet a
tanítvány nagyobb a mesterénél. „Ne csodálkozzunk a bajokon,
fájdalmakon, nehézségeken, ezek részei az életünknek. Hűséges az Isten, a
próbatétellel együtt megadja a kegyelmet is. Amikor azt érzed, nagyon
bántanak, földön vagy, ezt már nem bírod elviselni, akkor nem kell
félni, megjön hozzá a kegyelem és az erő is.</p>
<blockquote>
<p>Tanuljunk meg a megpróbáltatások alatt is Krisztus társai maradni!”</p>
</blockquote>
<p>Az érsek-metropolita figyelmeztetett: ne legyünk biztosak abban, hogy
a hitünk a nehézségek idején kiállja a próbát, hiszen a háború idején
sok vallásos ember szörnyeteggé vált.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g124311']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=124311&v=1&p=1&img=c_img_9544.jpg" alt="" width="487" height="324" border="0"></a></p>
<p>A fiatalok sokszor élvezni akarják az életet, úgy gondolják, elég a
halálos ágyon megbánni a bűnöket, és mennek a mennyországba. „Csakhogy
mit fogsz csinálni az utolsó pillanatban?</p>
<blockquote>
<p>A favágók mondják, minden fa arra dől, amerre az életében is dőlt.
Amilyen életet élek, az utolsó pillanatban olyan lesz a döntésem.</p>
</blockquote>
<p>Ezért fontos, hogy haladjak szépen egyenes irányban Krisztus országa
felé, ne játsszak azzal a komoly dologgal, hogy az életem milyen irányt
vesz. Tanulni kell, hogyan maradjak Jézus társaságában, hogy fel legyek
készülve a nehéz időszakokra és helyzetekre, és akkor is ott legyek
Jézus mellett.”</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g124311']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=124311&v=1&p=1&img=c_img_9246.jpg" alt="" width="487" height="324" border="0"></a></p>
<p>A metropolita többször hangsúlyozta, mekkora jelentősége van annak,
hogy a jelenben éljünk. „Amikor imádkozol, akkor is a jelenben legyél –
buzdított. – Figyelj arra, hogy Jézus is figyel rád. Amikor a
szerelmesek együtt vannak, rengeteget beszélgetnek egymással, mégis az a
legszebb, amikor egymás szemébe néznek. Jézus egész valójával szeret
téged, és vágyik arra, hogy te is szeresd őt.</p>
<blockquote>
<p>Az imádság szerelmes együttlét az Istennel.”</p>
</blockquote>
<p>Befejezésül egy kulcsot adott a folytonos jelenléthez, a Jézus-imát:
„Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajtam.” Miközben ezt mondjuk egymás
után, mint egy fúrótorony mélyíti a szívünkbe azt, hogy Isten végtelenül
irgalmas, közelebb van hozzám, mint én saját magamhoz. Fülöp atya arra
is hívta a fiatalokat, hogy reggel az ébredésük után, mielőtt bármit
tennének, kezdjék öt perc csenddel a napjaikat, amiben együtt vannak a
Jóistennel. „Ha nincs csönd, nem tud hozzám szólni az Isten.” Napközben
pedig mondják sokszor a Jézus-imát a tevékenységeik során, ami ebben a
csöndben gyökerezik; hiszen Jézus arra figyelmeztet, hogy szüntelenül
imádkozzunk, hogy megmeneküljünk.</p>
<p></p>
<p>A zarándokok közül sokan elmondták, milyen megindító, felemelő élmény
megérkezni Máriapócsra, megpillantani messziről a templom tornyait,
belépni a bazilikába, és rátekinteni a kegyképre. Az úton pedig, mely
oda vezetett, bár megterhelő a gyaloglás és nagyon süt a nap, a
közösségnek mégis megtart az ereje. Nem egyedül kell vinni a keresztet.</p>
<p><strong>Szerző: Vámossy Erzsébet</strong></p>
<p><strong>Fotó: Lambert Attila</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div><div class="gmail-ikonsav"> <br></div>
</div>