<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div>színezés helyesbítés.</div><div>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>próbálja összeegyeztetni Aquinói Szent Tamás és 
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Husserl </span>filozófiáját</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><i></i></b></span>

</div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Tue, Aug 9, 2022 at 6:34 AM Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">
<h1>A Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta (Edith Stein) szűz és vértanú, Európa társvédőszentje</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. augusztus 9., kedd | 9:00<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-keresztrol-nevezett-szent-terezia-benedikta-edith-stein-szuz-es-vertanu-europa-tarsvedoszentje" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-keresztrol-nevezett-szent-terezia-benedikta-edith-stein-szuz-es-vertanu-europa-tarsvedoszentje</a></div></div><div><a rel="lightbox['g71326']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=71326&v=0&img=c_edith_stein_-(2).jpg" style="margin-right: 0px;" width="142" height="194"><span title="7 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"><br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
 Keresztről nevezett Szent Terézia Benediktára, Edith Steinre, Európa 
társvédőszentjére emlékezünk ünnepén, augusztus 9-én. A zsidó származású
 <span style="background-color:rgb(217,234,211)">filozófusnő</span>, később kármelita szerzetesnő hitéért halt vértanúhalált <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az
 auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban</span> 1942-ben ezen a napon.</span></h3><div><p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith
 Stein </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1891. október 12-én született Breslauban (Wrocław) zsidó 
származású porosz állampolgárként.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b><b>Tanulmányait szülővárosában, majd 
Göttingenben végezte, ahol Husserl tanítványa, később Freiburgban 
tanársegédje volt. </b></span><br></span></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Egész <span style="background-color:rgb(255,242,204)">életében </span></span>szenvedélyesen kereste az igazságot, míg végre 
Avilai Szent Teréz önéletrajzát olvasva megtalálta</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ennek hatására 1922.
 január 1-jén megkeresztelkedett, <span> és akkori gyóntatója, Schwindt prelátus közreműködésével a </span>speyeri</b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> dominikánus
 leányiskolában lett nevelő és tanár. </b><b>Amíg itt tanított (1922–1932), 
Erich Przywara jezsuita megbízásából németre fordította </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Henry Newman<span> </span>bíboros <span>leveleinek és naplójának egy kötetét, </span>Aquinói Szent Tamás<span> </span><i>De veritate</i></b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <i>(Az igazságról)</i> című művét, és a katolikus filozófiát tanulmányozta</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1932-ben a </b></span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Münsteri</b></span><span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Pedagógiai Intézetben docensi állást kapott</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de a náci kormányzat által hozott </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>antiszemita</b></span><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> törvények</b><b> arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>állásáról</b>.</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ugyanez év </span>október 14-én belépett a kölni kármelbe, ahol a Keresztről nevezett Terézia Benedikta nevet kapta. </b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span>Kármelita szerzetesként </span>is folytathatta tudományos munkáját: itt írta meg <i>Endliches und ewiges Sein</i> <i>(Véges és örök lét)</i>
 című könyvét, amelyben próbálja összeegyeztetni Aquinói Szent Tamás és 
Husserl filozófiáját</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1938-ban</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nácik </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elől a hollandiai Echt kármelita 
kolostorába mentették át elöljárói. Itt írta <i>Studie über Joannes a Cruce: Kreuzeswissenschaft</i> <i>(Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról – A kereszt tudománya)</i> című könyvét.  <span> </span></b></span></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Ebben az írásban Keresztes Szent János életútját elemezve 
saját – a kereszt és a szeretet kapcsolatáról vallott – felfogását 
ismerhetjük meg. Jézus Krisztus <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kereszthalála</span> Isten szeretetének a 
megnyilvánulása, így a kereszt és a szeretet összekapcsolódik, eggyé 
válik,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>egyet jelent. Isten <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a keresz</span>tben mutatta meg a szeretetét. A 
szeretet kölcsönösségéből következően az ember Isten iránti szeretetének
 is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kereszt</span>ben kell megmutatkoznia. »Krisztussal meg kell halni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a 
kereszten,</span> hogy Vele együtt feltámadjunk! Minden hívő és minden pap 
számára <u>valósággá lesz ez a vágy a szentmiseáldozatban</u></b></span>. A hit tanítása 
szerint a szentmise a kereszt áldozatának megújítása. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Aki élő hittel 
mutatja be vagy vesz részt a szentmisén, annak lelkében megismétlődik <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a 
Golgota </span>eseménye.« A kereszt tudományában Edith Steinnek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a korai 
korszakában meglévő pszichológiai érdeklődése, irányultsága</span> bontakozik,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>
illetve teljesedik ki, gazdagodva<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a filozófiában</span> és a vallási életben 
szerzett<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> tapasztalatokkal</span></b><b>. A léleknek azt a belső útját írja le, 
amelynek során egyesül Istennel, ehhez felhasználja a misztikus 
szerzőknél –<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>főként Keresztes Szent Jánosnál és Avilai Szent Teréznél – 
megtalálható fogalmakat, szimbólumokat (<span style="background-color:rgb(234,209,220)">sötét éjszaka</span>, titkos létra, 
lelki eljegyzés).</b></span></span></p>
<p><span>A három fő részből álló mű <i>(A kereszt üzenete; A kereszt tanítása; A kereszt követése) </i>utolsó
 része nincs befejezve, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszt követése Edith Stein életútjában 
valósult meg. Örökfogadalmi szentképére felírt, Keresztes Szent Jánostól
 vett mondatát –<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,255)"> »Ezentúl az lesz a feladatom, hogy jobban szeressek!«</span></span> –
 bibliai értelemben valósította meg</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mivel János evangéliuma szerint 
</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>»Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja 
barátaiért.«</b></span> (Jn 15,13).” (Kormos József: </span><a href="http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_04/kormos.html" target="_blank"><i>Edith Stein a filozófiáról és a vallásról</i></a>)</p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hollandiában</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem volt </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>biztonságban</b></span>: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a holland 
püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a náci 
fajelméletet;</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az állásfoglalást az ország összes templomában 
felolvasták</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Válaszként július 26-án </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hitler</b></span><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> elrendelte</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hollandiában </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is </b></span>a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>z áttért zsidók</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>letartóztatását,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>akiket addig megkíméltek. </b></span></span>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Augusztus 2-án Rosa nővéré</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vel Auschwitzba hurcolták, ahol augusztus 
9-én megölték</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Vértanúként</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>halt meg</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> népéért és hitéért, egészen elégő 
áldozatként.</b></span></p>
<p><span>Maria Amata Neyer nővér, a kölni Edith Stein Archívum vezetője így írt az elhurcolásról: „</span>Miközben
 Edith elbúcsúzott a kármeltől, odaszólt Rosának: »Gyere, hiszen mi a 
népünkért megyünk!« Korabeli megcáfolhatatlan tanúságtétel igazolja, 
hogy ezek a szavak így hangzottak el. Jelentésüket azonban nem tudjuk 
egészen pontosan értelmezni. Edithnek e szavait többnyire a zsidó népre 
vonatkoztatják, hiszen a zsidó néppel való sorsközösséget ő soha nem 
adta föl. Már a zsidóüldözés elején kinyilvánította, »ennek a népnek a 
sorsa az én sorsom is.« Edith azonban más kérdéseket is feltett, és 
erről is cáfolhatatlan tanúságtételünk van. Élete vége felé többször is 
megkérdezte: »Ki fog majd engesztelni mindazért, amit a német nép 
nevében a zsidó nép ellen elkövetnek? – Ki fogja a bűnnek ezt az iszonyú
 áradatát mindkét nép számára áldássá változtatni?”« – Azt hiszem, 
szabad azt remélnünk, hogy Edith életének utolsó útján a német népért is
 engesztelt.”</p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein egész életére jellemző igazságkeresés a szeretet 
megtalálását jelentette. Szerinte a lényeg</b></span>,<span style="color:rgb(0,0,255)"> <b>az igazság és a szeretet 
összefügg egymással.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>II. János Pál pápa 1987. május 1-jén avatta 
boldoggá. 1998. október 11-én, szentté avatásakor pedig így fogalmazott:
</b></span> „<span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Keresztről nevezett Teréz Benedikta nővér mindnyájunknak mondja: Ne 
fogadj el semmit igazságnak, ami a szeretet nélkül van. És ne fogadj el 
semmit szeretetnek, ami az igazság nélkül van!”</b></span></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> 20. század egyik legjelentősebb filozófusnője.</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Alakja mégsem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">tudományos vagy tanári munkája miatt</span> vált századunk egyik 
jelképévé, hanem sorsa miatt.</b></span></span></p>
<p style="text-align:center"><span>* * *</span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g71326']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=71326&v=0&p=1&img=c_o_edithstein1_.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein</b></span> kereste az igazságot, és megtalálta Istent. <span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Műveiből idézünk:</b></span><br></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>„Létezik egy olyan hívás, amely arra ösztönöz, hogy Krisztussal 
szenvedjünk, és ezért együttműködjünk vele a megváltás művében. Ha az 
Úrral egyesülten élünk, tagjai vagyunk Krisztus titokzatos Testének: 
Krisztus tagjaiban tovább folytatja életét s szenved bennük: az Úrral 
egyesülten viselt szenvedés az Ő szenvedése, bekapcsolódik a megváltás 
nagy művébe, és ezért termékeny</b><b>. Ez az az alapelv, amelyre valamennyi 
szerzetesrend, különösképpen pedig a Kármel élete épül</b></span>: a szabadon 
vállalt és örvendező szenvedés által közbenjárni a bűnösökért, és 
együttműködni az emberiség megváltásában” – írta egyik levelében a szíve
 mélyén fölismert, majd életre váltott hivatásról.</p>
<p>„Mosolyognom kell azon a kérdésen, hogy mennyire szoktam már meg a 
magányt. Életem során többnyire sokkal magányosabb voltam, mint <span style="color:rgb(0,0,255)"><b>itt (a 
Kármelben). Nem hiányzik semmi abból, ami odakint van, s megvan 
mindenem, ami odakint hiányzott, </b><b>úgyhogy már csak hálát kell adnom a 
hivatás mindent meghaladó kegyelméért, amelyet egyáltalán nem érdemeltem
 meg.”</b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">„A Szent Éjszaka: egy nemzet üdvössége, az ember üdvössége, a te üdvösséged! </span><b><br></b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">Uram, mi Istenünk, kijelöltél számunkra egy hosszú és sötét, köves és kemény utat. </span><b><br>Miért a szenvedés, mely rázúdul a világra? <br>Miért tűnik úgy, hogy csökken a reménység, amikor a fény kialvóban van?  <br>Gyakran
 kevesek erőim, és szinte nem remélem, hogy a fény még felragyoghat. 
Azonban, amikor a szívem megkövesedett egy mély fájdalomban, íme, 
segítséget nyújtott számomra egy világosság, egy édes csillag. Hűségesen
 kísért engem – és én követtem őt, eleinte tétován, aztán mindig 
biztosabban. Így újra megtaláltam egy kunyhó ajtaját és megláttalak 
Téged: </b><span style="color:rgb(0,0,0)">Szeretet Misztériuma! </span><b><br>Isten nagysága egy szűk istállóban! <br>Az én szívem most jászollá változott, mely Téged vár. <br>Tudom,
 hogy nem kell sokáig várnom. Mert ahol látod a szegénységet, Te ott 
vagy. Ahol könny van, Te hozod a vigasztalást, ahol reménytelenség és 
félelem van, ott Te simogatsz szereteteddel, mely enyhülést ad.”</b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span><b><i>Végrendeletéből:</i></b> </span></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span>„Köszönetet mondok teljes szívemből elöljáróimnak és minden 
kedves nővértársamnak azért a szeretetért, amellyel befogadtak, és 
minden jóért, amiben ebben a házban részesültem.</span></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span>Azt a halált, amelyet Isten nekem szánt, örömmel fogadom el már
 most tökéletes megadással Isten szent akaratában. Kérem az Urat, hogy 
fogadja el életemet és halálomat az ő dicsőségére és magasztalására, 
Jézus és Mária Szent Szíve és az Anyaszentegyház minden ügyéért, 
különösen szent rendünk, nevezetesen a kölni és echti Kármel 
fennmaradásáért, megszenteléséért és tökéletesedéséért, engesztelésül a 
zsidó nép <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">hitetlenségéért</span></span>, hogy az Urat az övéi fogadják be és eljöjjön 
az Ő dicsőséges országa, Németország megmentéséért és a világ békéjéért,
 végül élő és elhunyt hozzámtartozóimért, és mindenkiért, akit Isten 
nekem adott: hogy közülük egy sem menjen veszendőbe. </span></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span>1939. június 9-én, úrnapja nyolcadának péntekén, lelkigyakorlatom 7. napján.</span><br><span>Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében.”</span></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p style="text-align:right"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span>A Keresztről nevezett Teréz Benedikta nővér O.C.D.</span></b></span></p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b><i>Atyáink Istene, te Szent Teréz Benedikta vértanúdnak megadtad, 
hogy keresztre feszített Fiadat megismerje és egészen a halálig kövesse.
 Közbenjárásodra add, hogy Krisztust minden ember elismerje 
Üdvözítőjének, és általa eljusson örök színelátásodra. Aki veled él és 
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Amen.</i> </b></i></span></font></p>
<p><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Kármelitakolostor.hu </b><br><b>Kormos József: <i>Edith Stein a filozófiáról és a vallásról</i></b></p>
<p><b>Képek: Kármelitakolostor.hu; <a href="http://Philomelablogja.blogspot.com" target="_blank">Philomelablogja.blogspot.com</a>; Common Wikipédia</b></p></div>

</div>
</blockquote></div></div>