<div dir="ltr">

<h1 class="gmail-cim">A Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta (Edith Stein) szűz és vértanú, Európa társvédőszentje</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. augusztus 9., kedd | 9:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-keresztrol-nevezett-szent-terezia-benedikta-edith-stein-szuz-es-vertanu-europa-tarsvedoszentje">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-keresztrol-nevezett-szent-terezia-benedikta-edith-stein-szuz-es-vertanu-europa-tarsvedoszentje</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g71326']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=71326&v=0&img=c_edith_stein_-(2).jpg" style="margin-right: 0px;" width="142" height="194"><span class="gmail-galcount" title="7 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"><br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A

 Keresztről nevezett Szent Terézia Benediktára, Edith Steinre, Európa 

társvédőszentjére emlékezünk ünnepén, augusztus 9-én. A zsidó származású

 <span style="background-color:rgb(217,234,211)">filozófusnő</span>, később kármelita szerzetesnő hitéért halt vértanúhalált <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az

 auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban</span> 1942-ben ezen a napon.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith

 Stein </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1891. október 12-én született Breslauban (Wrocław) zsidó 

származású porosz állampolgárként.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b><b>Tanulmányait szülővárosában, majd 

Göttingenben végezte, ahol Husserl tanítványa, később Freiburgban 

tanársegédje volt. </b></span><br></span></p>

<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Egész <span style="background-color:rgb(255,242,204)">életében </span></span>szenvedélyesen kereste az igazságot, míg végre 

Avilai Szent Teréz önéletrajzát olvasva megtalálta. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ennek hatására 1922.

 január 1-jén megkeresztelkedett, <span> és akkori gyóntatója, Schwindt prelátus közreműködésével a </span>speyeri</b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> dominikánus

 leányiskolában lett nevelő és tanár. </b><b>Amíg itt tanított (1922–1932), 

Erich Przywara jezsuita megbízásából németre fordította </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Henry Newman<span> </span>bíboros <span>leveleinek és naplójának egy kötetét, </span>Aquinói Szent Tamás<span> </span><em>De veritate</em></b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <em>(Az igazságról)</em> című művét, és a katolikus filozófiát tanulmányozta</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1932-ben a </b></span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Münsteri</b></span><span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Pedagógiai Intézetben docensi állást kapott</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de a náci kormányzat által hozott </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>antiszemita</b></span><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> törvények</b><b> arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>állásáról</b>.</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ugyanez év </span>október 14-én belépett a kölni kármelbe, ahol a Keresztről nevezett Terézia Benedikta nevet kapta. </b></span></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span>Kármelita szerzetesként </span>is folytathatta tudományos munkáját: itt írta meg <em>Endliches und ewiges Sein</em> <em>(Véges és örök lét)</em>

 című könyvét, amelyben próbálja összeegyeztetni Aquinói Szent Tamás és 

Husserl filozófiáját</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1938-ban</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nácik </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elől a hollandiai Echt kármelita 

kolostorába mentették át elöljárói. Itt írta <em>Studie über Joannes a Cruce: Kreuzeswissenschaft</em> <em>(Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról – A kereszt tudománya)</em> című könyvét.  <span> </span></b></span></p>

<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Ebben az írásban Keresztes Szent János életútját elemezve 

saját – a kereszt és a szeretet kapcsolatáról vallott – felfogását 

ismerhetjük meg. Jézus Krisztus <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kereszthalála</span> Isten szeretetének a 

megnyilvánulása, így a kereszt és a szeretet összekapcsolódik, eggyé 

válik,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>egyet jelent. Isten <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a keresz</span>tben mutatta meg a szeretetét. A 

szeretet kölcsönösségéből következően az ember Isten iránti szeretetének

 is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kereszt</span>ben kell megmutatkoznia. »Krisztussal meg kell halni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a 

kereszten,</span> hogy Vele együtt feltámadjunk! Minden hívő és minden pap 

számára <u>valósággá lesz ez a vágy a szentmiseáldozatban</u></b></span>. A hit tanítása 

szerint a szentmise a kereszt áldozatának megújítása. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Aki élő hittel 

mutatja be vagy vesz részt a szentmisén, annak lelkében megismétlődik <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a 

Golgota </span>eseménye.« A kereszt tudományában Edith Steinnek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a korai 

korszakában meglévő pszichológiai érdeklődése, irányultsága</span> bontakozik,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>

illetve teljesedik ki, gazdagodva<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a filozófiában</span> és a vallási életben 

szerzett<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> tapasztalatokkal</span></b><b>. A léleknek azt a belső útját írja le, 

amelynek során egyesül Istennel, ehhez felhasználja a misztikus 

szerzőknél –<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>főként Keresztes Szent Jánosnál és Avilai Szent Teréznél – 

megtalálható fogalmakat, szimbólumokat (<span style="background-color:rgb(234,209,220)">sötét éjszaka</span>, titkos létra, 

lelki eljegyzés).</b></span></span></p>

<p><span>A három fő részből álló mű <em>(A kereszt üzenete; A kereszt tanítása; A kereszt követése) </em>utolsó

 része nincs befejezve, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszt követése Edith Stein életútjában 

valósult meg. Örökfogadalmi szentképére felírt, Keresztes Szent Jánostól

 vett mondatát –<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,255)"> »Ezentúl az lesz a feladatom, hogy jobban szeressek!«</span></span> –

 bibliai értelemben valósította meg</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mivel János evangéliuma szerint 

</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>»Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja 

barátaiért.«</b></span> (Jn 15,13).” (Kormos József: </span><a href="http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_04/kormos.html" target="_blank"><em>Edith Stein a filozófiáról és a vallásról</em></a>)</p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hollandiában</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem volt </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>biztonságban</b></span>: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a holland 

püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a náci 

fajelméletet;</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az állásfoglalást az ország összes templomában 

felolvasták</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Válaszként július 26-án </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hitler</b></span><span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> elrendelte</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hollandiában </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is </b></span>a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>z áttért zsidók</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>letartóztatását,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>akiket addig megkíméltek. </b></span></span>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Augusztus 2-án Rosa nővéré</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vel Auschwitzba hurcolták, ahol augusztus 

9-én megölték</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Vértanúként</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>halt meg</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> népéért és hitéért, egészen elégő 

áldozatként.</b></span></p>

<p><span>Maria Amata Neyer nővér, a kölni Edith Stein Archívum vezetője így írt az elhurcolásról: „</span>Miközben

 Edith elbúcsúzott a kármeltől, odaszólt Rosának: »Gyere, hiszen mi a 

népünkért megyünk!« Korabeli megcáfolhatatlan tanúságtétel igazolja, 

hogy ezek a szavak így hangzottak el. Jelentésüket azonban nem tudjuk 

egészen pontosan értelmezni. Edithnek e szavait többnyire a zsidó népre 

vonatkoztatják, hiszen a zsidó néppel való sorsközösséget ő soha nem 

adta föl. Már a zsidóüldözés elején kinyilvánította, »ennek a népnek a 

sorsa az én sorsom is.« Edith azonban más kérdéseket is feltett, és 

erről is cáfolhatatlan tanúságtételünk van. Élete vége felé többször is 

megkérdezte: »Ki fog majd engesztelni mindazért, amit a német nép 

nevében a zsidó nép ellen elkövetnek? – Ki fogja a bűnnek ezt az iszonyú

 áradatát mindkét nép számára áldássá változtatni?”« – Azt hiszem, 

szabad azt remélnünk, hogy Edith életének utolsó útján a német népért is

 engesztelt.”</p>

<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein egész életére jellemző igazságkeresés a szeretet 

megtalálását jelentette. Szerinte a lényeg</b></span>,<span style="color:rgb(0,0,255)"> <b>az igazság és a szeretet 

összefügg egymással.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>II. János Pál pápa 1987. május 1-jén avatta 

boldoggá. 1998. október 11-én, szentté avatásakor pedig így fogalmazott:

</b></span> „<span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Keresztről nevezett Teréz Benedikta nővér mindnyájunknak mondja: Ne 

fogadj el semmit igazságnak, ami a szeretet nélkül van. És ne fogadj el 

semmit szeretetnek, ami az igazság nélkül van!”</b></span></p>

<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> 20. század egyik legjelentősebb filozófusnője.</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>

Alakja mégsem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">tudományos vagy tanári munkája miatt</span> vált századunk egyik 

jelképévé, hanem sorsa miatt.</b></span></span></p>

<p style="text-align:center"><span>* * *</span></p>

<p><a title="" rel="lightbox['g71326']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=71326&v=0&p=1&img=c_o_edithstein1_.jpg" alt="" border="0"></a></p>

<p><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Edith Stein</b></span> kereste az igazságot, és megtalálta Istent. <span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Műveiből idézünk:</b></span><br></span></p>

<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>„Létezik egy olyan hívás, amely arra ösztönöz, hogy Krisztussal 

szenvedjünk, és ezért együttműködjünk vele a megváltás művében. Ha az 

Úrral egyesülten élünk, tagjai vagyunk Krisztus titokzatos Testének: 

Krisztus tagjaiban tovább folytatja életét s szenved bennük: az Úrral 

egyesülten viselt szenvedés az Ő szenvedése, bekapcsolódik a megváltás 

nagy művébe, és ezért termékeny</b><b>. Ez az az alapelv, amelyre valamennyi 

szerzetesrend, különösképpen pedig a Kármel élete épül</b></span>: a szabadon 

vállalt és örvendező szenvedés által közbenjárni a bűnösökért, és 

együttműködni az emberiség megváltásában” – írta egyik levelében a szíve

 mélyén fölismert, majd életre váltott hivatásról.</p>

<p>„Mosolyognom kell azon a kérdésen, hogy mennyire szoktam már meg a 

magányt. Életem során többnyire sokkal magányosabb voltam, mint <span style="color:rgb(0,0,255)"><b>itt (a 

Kármelben). Nem hiányzik semmi abból, ami odakint van, s megvan 

mindenem, ami odakint hiányzott, </b><b>úgyhogy már csak hálát kell adnom a 

hivatás mindent meghaladó kegyelméért, amelyet egyáltalán nem érdemeltem

 meg.”</b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">„A Szent Éjszaka: egy nemzet üdvössége, az ember üdvössége, a te üdvösséged! </span><b><br></b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">Uram, mi Istenünk, kijelöltél számunkra egy hosszú és sötét, köves és kemény utat. </span><b><br>Miért a szenvedés, mely rázúdul a világra? <br>Miért tűnik úgy, hogy csökken a reménység, amikor a fény kialvóban van?  <br>Gyakran

 kevesek erőim, és szinte nem remélem, hogy a fény még felragyoghat. 

Azonban, amikor a szívem megkövesedett egy mély fájdalomban, íme, 

segítséget nyújtott számomra egy világosság, egy édes csillag. Hűségesen

 kísért engem – és én követtem őt, eleinte tétován, aztán mindig 

biztosabban. Így újra megtaláltam egy kunyhó ajtaját és megláttalak 

Téged: <span style="color:rgb(0,0,0)">Szeretet Misztériuma!  Isten nagysága egy szűk istállóban!  Az én szívem most jászollá változott, mely Téged vár.  Tudom,

 hogy nem kell sokáig várnom. Mert ahol látod a szegénységet, Te ott 

vagy. Ahol könny van, Te hozod a vigasztalást, ahol reménytelenség és 

félelem van, ott Te simogatsz szereteteddel, mely enyhülést ad.”</b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>

</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span><strong><em>Végrendeletéből:</em></strong> </span></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>

</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span>„Köszönetet mondok teljes szívemből elöljáróimnak és minden 

kedves nővértársamnak azért a szeretetért, amellyel befogadtak, és 

minden jóért, amiben ebben a házban részesültem.</span></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>

</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span>Azt a halált, amelyet Isten nekem szánt, örömmel fogadom el már

 most tökéletes megadással Isten szent akaratában. Kérem az Urat, hogy 

fogadja el életemet és halálomat az ő dicsőségére és magasztalására, 

Jézus és Mária Szent Szíve és az Anyaszentegyház minden ügyéért, 

különösen szent rendünk, nevezetesen a kölni és echti Kármel 

fennmaradásáért, megszenteléséért és tökéletesedéséért, engesztelésül a 

zsidó nép <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">hitetlenségéért</span></span>, hogy az Urat az övéi fogadják be és eljöjjön 

az Ő dicsőséges országa, Németország megmentéséért és a világ békéjéért,

 végül élő és elhunyt hozzámtartozóimért, és mindenkiért, akit Isten 

nekem adott: hogy közülük egy sem menjen veszendőbe. </span></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>

</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span>1939. június 9-én, úrnapja nyolcadának péntekén, lelkigyakorlatom 7. napján.</span><br><span>Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében.”</span></b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>

</b></span><p style="text-align:right"><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><span>A Keresztről nevezett Teréz Benedikta nővér O.C.D.</span></b></span></p>

<p style="text-align:center">* * *</p>

<p><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b><em>Atyáink Istene, te Szent Teréz Benedikta vértanúdnak megadtad, 

hogy keresztre feszített Fiadat megismerje és egészen a halálig kövesse.

 Közbenjárásodra add, hogy Krisztust minden ember elismerje 

Üdvözítőjének, és általa eljusson örök színelátásodra. Aki veled él és 

uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Amen.</em> </b></i></span></font></p>

<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Kármelitakolostor.hu </strong><br><strong>Kormos József: <em>Edith Stein a filozófiáról és a vallásról</em></strong></p>

<p><strong>Képek: Kármelitakolostor.hu; <a href="http://Philomelablogja.blogspot.com">Philomelablogja.blogspot.com</a>; Common Wikipédia</strong></p></div>

</div>