<div dir="ltr">
<div class="gmail-img"><span><img src="https://mandiner.hu/attachment/0671/670754_munkacs-2.png" title="" style="margin-right: 0px;" width="487" height="274">
                            </span>
                                                                            </div>
                                        <div class="gmail-articletext">

                        <h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220619_karpatalja_tanacskoztarsasag">Így tombolt a Tanácsköztársaság Kárpátalján – új könyv tárgyalja 1919 ismeretlen eseményeit</a></h1>
                                                    <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2022. június 19. 9:01</div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta:                                     <a href="https://mandiner.hu/szerzo/veszpremy_laszlo_bernat">Veszprémy László Bernát</a>                                </b></div>
                            <div class="gmail-clearer"></div>
                        

                        <div class="gmail-info">
                            <div>
                                                            </div>
                            <div class="gmail-clearer"></div>
                        </div>


                        
                        <div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
    Magtárnak használt templomok, zsidó ellenforradalmárok és román 
kézre került Kárpátalja – ezekről is beszélgettünk az új kötet 
szerzőjével, Kosztyó Gyula kárpátaljai történésszel.</div>



                

        <div class="gmail-clr"></div>

<div class="gmail-text">
                                        <p>Új <a href="https://www.clioinstitute.hu/_files/ugd/198ee4_b11b693bee56430d84b262822f491c86.pdf">kötet</a> jelent meg Kosztyó Gyula történész tollából, a Clio Intézet gondozásában, <em>A kommunizmusság nagyobb tért nem tudott hódítani</em> címmel, melynek témája a Tanácsköztársaság története Kárpátalján.</p>

<p>Interjúnk következik a történésszel!</p>

<p style="text-align:center"><strong>***</strong></p>

<p><strong>Milyen eseményei voltak a vörösterrornak a területen? Értem 
ez alatt nem csak a gyilkosságokat, de a megfélemlítést, fosztogatást, 
államosítást, megveréseket is.</strong></p>

<p>Az ön által felsorolt erőszak formák mindegyikére volt példa sajnos, 
annak ellenére, hogy mindössze negyven napig állt fenn a tanácshatalom.</p>

<div class="gmail-keretes">Az erőszak általában kísérője volt a kommünnek,</div>

<p>tetőfokát azonban a kommunista hatalom megszűnésének stádiumában érte
 el. Ennek a fő oka az volt, hogy a menekülő direktóriumok – a 
tanácsköztársaság helyi végrehajtó szervei – féktelen erőszakkal 
igyekeztek palástolni a Forradalmi Kormányzótanács előtt azt a 
szégyenletes tényt, hogy a közeledő román hadsereg elől, engedély nélkül
 elhagyták szolgálati helyüket. Ezek voltak azok a pillanatok, amikor az
 erőszak kiteljesedett. Akasztófákat állítottak forgalmas helyszíneken 
piacokon, tereken. Túszokat szedtek, akiket teljes pszichikai nyomás 
alatt tartottak, elhurcoltak, megaláztak, kivégzéssel fenyegettek. Ebben
 a kimúlási fázisban senki sem érezhette biztonságban magát, különösen 
nem az 1918 novembere előtti politikai elit, amely a fő célpontja voltak
 ennek az erőszaknak. </p>

<p><strong>Milyen volt helyben a tanácsköztársaság egyházpolitikája?</strong></p>

<p>Tudni kell azt, hogy ez a terület egy roppant vallásos régió volt, 
ami hatványozott mértékben volt igaz a hegyvidéki területen élő 
ruszinokra. Ezt a vallásos érzületet kijelenthetjük, a Tanácsköztársaság
 abszolút nem vette figyelembe, már ha megnézzük az ide küldött 
agitátorok előadásait. Olyan témák képezték beszédjeik tárgyát – amit 
tolmács segítségével tartottak –, mint a „szabad szerelem”, máskor pedig
 az, hogy a vallást butító tannak tartották.</p>

<div class="gmail-keretes">Magtárakká, füstölőkké akarták átalakítani a templomokat,  miközben a kommunista eszméket isteni kinyilatkozásnak hirdették. 
Ezen agitációs munkának a számlájára írható, hogy a lokális térben 
konfliktusok alakultak ki hívek és papok között. Volt példa, hogy a 
parasztok fellázadtak papjuk ellen, elkergették azokat és szabadulni 
akartak olyan kötelezettségeik alól, mint például a párbér és a 
napszámbér.</div>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Ve/72643444_396425707714912_6572422319438823424_n-2.jpg" style="margin-right: 0px;" width="487" height="274"></p><div class="gmail-kepalairas"></div><p></p>

<p style="text-align:center"><em>Kosztyó Gyula történész (fotó: Clio Intézet, Facebook)</em></p>

<p> M<strong>it szólt a helyi ruszin lakosság a kommünhöz?</strong></p>

<p>Csakúgy, mint minden más nemzetiség úgy a ruszinok sem voltak 
tisztában a kommunista „tanokkal”. Ha közülük néhányan eleinte éreztek 
is némi szimpátiát a kommunizmussal, az főleg azért volt, mert az 
agitációs munka az életszínvonal látványos javulását vizionálta. Vagyis,
 hogy mielőbb lesz földosztás, hogy az egyéni egzisztenciák javulnak. 
Ezt várták először a Népköztársaságtól is az itt élők, majd pedig a 
Tanácsköztársaságtól. Így a kommün kezdetén mindenki bízott a földosztás
 felgyorsulásában – már csak azért is mert az agitátorok is ezt 
hangoztatták. Aztán jött a nagy csalódás, amikor az 1919 első hónapjában
 megindult földosztási munkálatokat a kommün idején leállították. 
Földosztás helyett kollektív gazdálkodást hangoztattak, amivel 
kapcsolatban az itt élők finoman szólva is, szkeptikusan vélekedtek. A 
források szerint elképzelhetetlennek tartották, hogy közösen műveljenek 
földet, tartsanak haszonállatokat, takarítsák be és osszák szét a 
terményt. Elképzelhetetlennek tartották, hogy a „dologkerülőknek és 
ingyenélőknek is mi dolgozzunk”.</p>

<p><strong>Milyen volt a helyi zsidóság viszonya a kommunizmushoz?</strong></p>

<p>A helyi zsidóság csakúgy, mint az 1918 őszi erőszakos eseményeknek, 
úgy a Tanácsköztársaság idején is inkább az elszenvedője volt az 
eseményeknek, mintsem kezdeményezője. Azokat a zsidó kereskedőket, 
akiket nem raboltak ki, fosztottak ki 1918 novemberében, azoknak az 
árukészletét sok esetben a tanácshatalom foglalta le. Bár tény, hogy a 
tanácshatalom helyi szerveiben is voltak zsidó származásukat – esetükben
 érdemes elgondolkozni azon, hogy ténylegesen volt-e zsidó identitásuk –
 arányaiban azonban sokkal több zsidó vett részt az ellenforradalomi 
megmozdulásokban. Egy beszédes példát hadd említsek.</p>

<div class="gmail-keretes">A munkácsi ellenforradalomárok kétharmada volt zsidó származású, ami úgy gondolom nagyon beszédes, ha összevetjük azzal, hogy például a
 Bereg vármegyei direktórium vezetőinek csak egyharmada volt zsidó 
származású.</div>

<p><strong>Milyen eseményei voltak az ellenforradalomnak Kárpátalján?</strong></p>

<p>Jelenlegi egy konkrét esetről tudunk, ahol tényleg zajlott fegyveres 
harc a kommün ellen, ez pedig a munkácsi eset. A hatalmat megragadó 
„fehérek” fegyveres harc után két napig, a vörös büntetőszázad 
megérkezéséig felügyeletük alatt tartották a várost. Majd a vörös túlerő
 szemben alul maradtak, letartóztatták őket és túszként elhurcolták őket
 Budapestre. Az 1945 utáni szovjet történetírás szerint Beregszászban is
 volt ellenforradalom. E narratíva szerint az ellenforradalmi fegyveres 
harc miatt szűnt meg először a tanácshatalom Beregszászban. A valósában a
 román hadsereg közelsége volt az oka a Bereg vármegyei direktórium 
menekülésének, nem pedig az ellenforradalom. Bár tény, hogy megfogalmazódott gondolati szinten az 1918 november előtti politikai elit körében az ellenforradalom,  arról azonban végül letettek és nem került rá sor. </p>

<p><strong>Milyen szerepe volt a csehszlovák és román erőknek a helyi kommün bukásában?</strong></p>

<p>Lényegében ezek az utódállami hadseregek számolták fel a 
Tanácsköztársaságot Kárpátalján.  Főleg a román hadsereg közelsége, a 
tőlük való félelem sarkalta a helyi direktóriumokat menekülésre. Az itt 
lévő vörös katonai erők ugyanis gyengének bizonyultak ahhoz, hogy az 
ellenséges előretörést feltartóztassák. Ehhez hozzájárult az, hogy 
utánpótlást szinte egyáltalán nem kaptak, ami azt eredményezte, hogy 
április utolsó napjaiban a Tanácsköztársaság kénytelen volt kiüríteni 
ezt a területet. </p>

<p><strong>Milyen számonkérés érintette a helyi kommunistákat később?</strong></p>

<p>A tanácshatalom működtetőinek felelősségre vonását a román és 
csehszlovák hatóságok szinte azonnal megkezdték. Miután 1919. augusztus 
1-jén megszűnt a Tanácsköztársaság, ez a folyamat a – későbbi – trianoni
 Magyarországon is megindult. A Tanácsköztársaság helyi működtetőinek 
felelősségre vonásokat két nagy csoportba sorolhatjuk: a trianoni 
Magyarország területén – Budapesten, Sátoraljaújhelyen lezajlott 
bírósági ügyek –, illetve a román és csehszlovák megszállás alá eső 
területeken lezajlott bírósági ügyekre. </p>

<p>A románok a terület megszállása után a Tanácsköztársaság előtti 
politikai elitet helyezték újra hatalomra, és nem akarták a teljes 
közigazgatást átvenni. Igyekeztek viszont minden eshetőségre 
felkészülni, ezért az esetleges fegyveres ellenállás lehetőségét a 
legkisebbre kívánták csökkenteni. E célból elfogták az összes olyan 
személyt, akit a Tanácsköztársasággal összefüggésbe lehetett hozni. 
Ebben partner volt az 1919 őszéig még létező magyar közigazgatás és 
rendőrség is. 1919. májusában rendelték el a bolsevizmusban 
kompromittált egyének internálását. Ahogy ők nevezték: csak a 
„bolsevista izgatás vagy kommunizmus gyanújával terheltek” 
összegyűjtését hajtották végre.</p>

<p><b>De aztán a terület nem Romániához került.</b></p>

<p>Miután a románok megkezdték a kivonulást a területről, berendezkedtek
 a csehszlovákok. 1919. szeptember 1-jén ők vették át a bűnügyi 
nyomozást az ún. kommunista ügyekben. Első intézkedésük az volt, hogy 
50%-kal csökkentették a korábban megnövelt magyar rendőrállomány 
létszámát. Ez már jelezte, hogy a csehszlovákok számára a felelősségre 
vonások csak másodlagosak voltak, az elsődleges és legfontosabb 
feladatuknak gyors pacifikálást tartották. A csehszlovákok egyébként 
1919 őszéig tartották fogva a magyar közigazgatás és a románok által 
kommunizmus gyanúja miatt elfogott személyeket. Azonban arról semmit sem
 tudunk, hogy az elfogott személyeket bíróság elé állították vagy 
elítélték volna. Nem tudjuk azt sem, hogy mi történt az 1919 májusától a
 románok által elfogott és a csehszlovákok által felügyelet alatt 
tartott és kihallgatott kommunistákkal. </p>

<p>A Tanácsköztársaság helyi vezetői közül szinte senkit sem sikerült 
felelősségre vonni, mivel a fő működtetők, a direktóriumok vezetői 
elmenekültek. Főleg az agitátorok, a zsarolók, illetve a kivégzéseket 
végrehajtók egy része került a bíróság elé. Nagy általánosságban a 
kommunista agitációt végző személyek büntetése börtön volt, csakúgy, 
mint a hatalmukkal visszaélő kommunista hivatalnokoknak. A legsúlyosabb 
büntetést, halálos ítéletet a felelősségre vonások során a kommunizmus alatt kivégzéseket végrehajtó személyek kaptak.</p>

<p><strong>Hogyan felejtettük el ennyire a kommün helyi eseményeit?</strong></p>

<p>Elsősorban azért, mert az 1944-ben a szovjethatalom direkt módon 
megmásította 1919 történetét, elfedve annak valóságát. Az 1919-es 
Tanácsköztársaság azért volt fontos esemény az 1944-ben Kárpátalján 
berendezkedő, formálódó kommunista hatalomnak, mert legitimációs célokat
 szolgált, minden kétséget kizáróan azt, hogy volt kommunizmus korábban 
is. Így 1919 negyven napja a kommunista hatalom egyfajta kontinuitását 
jelentette Kárpátalján az „újraegyesülését”. Ehhez azonban kellett egy 
hamis, csúsztatásokkal, máskor elhallgatásokkal teli narratíva, amelyre a
 „dicső” szovjethatalom büszke lehet és amelyre „büszkén” hivatkozhat 
1944-ben. Ebben a sajátságos szovjet múltértelmezésbe nem fért bele a 
beregszászi direktórium szégyenletes, engedély nélküli elmenekülése a 
románok elől, az ellenforradalom győzelme Munkácson, a rekvirálás, az 
akasztófák, a megfélemlítés, a túszszedés, a kivégzések és az önkényes 
forradalmi törvényszéki eljárások. <br>
Másrészt pedig 1944 után a „tettesek” ellentmondás nem tűrő módon írták 
elő a hallgatást, ami miatt 1919 kibeszélésre a megfelelő légkör nem 
létezett.</p>

<p> </p>

<p style="text-align:right"><em>Nyitófotó: Munkács 1919-ben (<a href="https://www.clioinstitute.hu/single-post/2020/03/13/ellenforradalom-munkácson-a-tanácshatalom-megdöntésére-1919-április-21-24">Forrás</a>)</em></p>

                        </div></div></div>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a>               </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>