<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220608_meta_tortenelem_hunok_avarok_osmagyarok_kutatas">Áttörés a hunok, avarok és ősmagyarok kutatásában</a></h1>
                                                    <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2022. június 19. 9:31</div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220608_meta_tortenelem_hunok_avarok_osmagyarok_kutatas">https://mandiner.hu/cikk/20220608_meta_tortenelem_hunok_avarok_osmagyarok_kutatas</a></div><div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta:                                     <a href="https://mandiner.hu/szerzo/kovacs_gergo">Kovács Gergő</a>                                </b></div>
                            <div class="gmail-clearer"></div>
                        

                        <div class="gmail-info">
                            <div>
                                                            </div>
                            <div class="gmail-clearer"></div>
                        </div>


                        
                        <div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
    Az avarok és a hunok, valamint a honfoglaló magyarok és a hunok 
között is kapcsolódási pontokat találtak a legújabb archeogenetikai 
kutatásokkal.</div>




<div class="gmail-text">
                                        <p><strong><em>Kovács Gergő írása a Mandiner hetilapban</em></strong></p>

<p>2011-ben újraindultak a Raskó István által 2000-ben elkezdett 
archeogenetikai kutatások a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékén.
 A projekt vezetésének feladatát Török Tibor, a genetikai tanszék 
docense, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának 
tudományos főmunkatársa kapta meg, a ma a kutatóközpontot vezető 
Neparáczki Endre PhD-hallgatóként vett részt a munkában.</p>

<p>2019-től az MKI és az SZTE közötti szerződés értelmében a két 
intézmény közös archeogenetikai laborjaként folytatták a működést. 
Neparáczki Endre elnyerte<em> A magyarság eredetének kutatása a Kárpát-medence történeti és recens népességeinek genetikai vizsgálatával</em>
 című tématerületi kiválósági program pályázatát, ami lehetővé tette a 
legmagasabb szintű molekuláris és bioinformatikai módszerek bevezetését,
 azaz a teljes archaikus genomok szekvenálását és analízisét.</p>

<div class="gmail-keretes">Ekkor kezdték el a Kárpát-medence népvándorlás kori leleteinek archeogenomikai vizsgálatát óriási mintaszámmal és ennek eredménye a Current Biology lapban frissen megjelent közlemény.</div>

<p>Török Tibor megkeresésünkre hangsúlyozza, hogy a tekintélyes 
szaklapban május végén megjelent kutatási eredmények tudományos 
áttörésnek tekinthetők.<em> „Eredményeink több olyan kérdést is megválaszoltak, melyek régóta vita tárgyát képezik a történettudományban és a régészetben”</em>
 – emeli ki. Mint mondja, a történészek a mai napig megosztottak abban a
 kérdésben, hogy az európai és ázsiai hunok között létezett-e közvetlen 
kapocs, s az avarok származása és lehetséges zsuanzsuan kapcsolata 
ugyanilyen eldöntetlen kérdés.</p>

<p>A kényesebb témákra térve hangsúlyozza: <em>„Vannak olyan kérdések, 
melyekben egy szakmai kisebbség és a közvélemény jelentős része 
elutasítja a történészek jelenlegi konszenzusát. Ilyen például az 
európai hunok és az avarok közötti lehetséges átfedés vagy a honfoglaló 
magyarok lehetséges hun kapcsolatai.”</em> Hozzáteszi, hogy az új 
eredmények nagy előrelépést jelentenek e kérdések eldöntésében, ám nem 
adnak választ a magyar őstörténet összes kérdésére.</p>

<p>Igazolták az európai hunok és az ázsiai hunok közötti folytonosságot,
 illetve az avar vezetőréteg legalább egy részének mongóliai származását
 és ázsiai hun örökségét is. A kutatók szerint továbbá az avar kori 
bevándorlók jelentős része nem az avar vezetőrétegre, hanem az azt 
megelőző hun korszak népességére vezethető vissza.</p>

<p>Az új kutatás alapján az Árpáddal érkező honfoglaló magyarok egy jelentős
 része valóban a nyelvészek által rekonstruált protougor közösség 
leszármazottja volt.</p>

<p>További megállapítások: az említett protougor nép legalább a bronzkor
 végétől az ázsiai szkíták közé tartozott; a honfoglalók ősei a korai 
szarmatákkal és a korai hunokkal is keveredtek; az Árpáddal érkező 
honfoglaló magyarok egy további része pedig nem protougor-leszármazott 
volt, hanem ugyanannak a hun kori népességnek a leszármazottja, mint az 
avar kori bevándorlók.</p>

<p>Fontos volt az eredményekhez az archaikus genomok – az egykor élt 
emberek teljes örökítő­anyag­-készlete – kutatásaiban bekövetkező 
áttörés. A tudományos munkát segítette az a tény is, hogy a bevándorlók 
többsége keletről jött, jelentős ázsiai génkészlettel, amely 
nagymértékben különbözik a helyi, európai génállománytól, így aránylag 
könnyen elkülöníthető.</p>

<p>A genetikus úgy látja, az összes vándorlási hullámra jellemző volt, hogy egy kezdeti mag vagy elit csoport integrálta az útjába eső népeket,  és részben keveredett velük. A Mongólia területéről induló hunok így 
integrálhatták a szarmatákat, az előmagyarokat és az útjukba eső germán –
 például gót, gepida – népeket.</p>

<p>A Mongóliából csaknem kétszáz évvel a hunok után kivándorló avarok 
értelemszerűen már a hun maradványokat is itt találták és integrálták. 
Török Tibor szerint a honfoglalók elődeinek őshazája valahol az Urál és 
Altaj közötti erdős sztyeppe területén lehetett, de a honfoglalást 
megelőzően valószínűleg már az Urál európai oldalán, <em>„Magna Hungariában”</em> tartózkodtak.</p>

<p><em>„Korábban már átestek ugyan az általunk kimutatott korai hun 
keveredésen, itt ismét hun utódnépekkel, az onogur-bolgárokkal kerültek 
kapcsolatba. Innen kerülhetett ki a honfoglaló elit azon jelentős 
rétege, melyben nem találtunk protougor genetikai nyomokat, csak a hunok
 és az avarok nyomait. Emellett fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az 
összes korszakból a vizsgált minták többségének helyi, európai genomja 
volt, vagyis az őslakosok minden korszakban többségben voltak a 
bevándorlókhoz képest” </em>– részletezi a projekt vezetője.</p>

<p>Az avarok és a hunok tehát kétféleképpen is kapcsolódtak: egyrészt 
mindkét bevándorló csoport elit rétege Mongóliából, korai hsziungnu, 
azaz ázsiai hun felmenőktől származott, másrészt az avar bevándorlók jelentős részét a Hun Birodalom maradványai alkották.</p>

<p>A magyarok szintén két­féleképpen kapcsolódtak a hunokhoz. <em>„Egyrészt
 a honfoglalók elődei még az őshazában keveredtek a korai hunokkal 217 
és 315 között, akikben ekkor még dominálhatott a hsziungnu örökség, 
ezért is lehetett egyértelműen kimutatni. Másrészt később jelentős 
arányban integráltak hunleszármazottakat, akik jellemző módon az elithez
 tartoztak, ami az erős kulturális integráció jele”</em> – fejti ki a szegedi egyetem docense.</p>

<p><em>„Tudjuk, hogy a népi emlékezet akár több ezer éves eseményeket is
 képes megőrizni, a honfoglalás első írott forrásai ehhez képest csak 
néhány száz évvel korábbi eseményekről számolnak be”</em> – fogalmaz 
Török Tibor. Mint mondja, múltunkról az íratlan mondai, zenei, 
kulturális hagyaték is egyértelműen nyilatkozik. Hozzáteszi: a modern 
genetikai kutatások szinte minden esetben igazolták a nyelvi kapcsolatok
 mögött a genetikai kapcsolatot, és ez most a magyar nyelvre is 
igazolódott.</p>

<p><em>„Természetesen a genetikai és a kulturális kapcsolatok független 
utakat is bejárhatnak, de a genetikai eredmények igen erős adatoknak 
tekinthetők, melyeket a társadalomtudományok nem hagyhatnak figyelmen 
kívül, különösen akkor, ha hiányosak vagy ellentmondók az egyéb adatok” </em>– szögezi le. A projekt vezetője úgy gondolja, hogy a magyar őstörténetben számos olyan pont van, ahol el kell kezdeni az újraértékelést.</p>

<p style="text-align:center"><img alt="Fotó: Neparáczki Endre, Magyarságkutató Intézet" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Foriseka/0423/281346235_4968731033256359_3052106279352970746_n.jpg" style="width: 450px; height: 600px;"></p><div class="gmail-kepalairas">Fotó: Neparáczki Endre, Magyarságkutató Intézet </div><p></p>

<p style="text-align:right"><em>Nyitóképen: Feltárt és visszatemetett 
temetőrészlet Mongólia füves pusztáján, ahol egykor az ázsiai hunok 
birodalma létezett, és ahol lakói most nyugszanak. Fotó: Neparáczki 
Endre, Magyarságkutató Intézet </em></p>

                        </div></div>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a>               </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>