<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Árpád-házi Boldog Jolán szerzetesnő</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. június 15., kedd | 9:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/arpad-hazi-boldog-jolan-szerzetesno">https://www.magyarkurir.hu/hirek/arpad-hazi-boldog-jolan-szerzetesno</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g70366']"><span class="gmail-galcount" title="5 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3 class="gmail-lead">Árpád-házi Boldog Jolánra, Szent Kinga és Szent Margit testvérére emlékezünk június 15-én.</h3><div class="gmail-contentsav"><p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jolán királyi családba született, szentek közé: apja IV. Béla volt,
anyja a konstantinápolyi császári családból való Laszkarisz Mária,
nagynénjei Árpád-házi Szent Erzsébet és Prágai Boldog Ágnes, nővére
Szent Kinga, húga Szent Margit, unokatestvére Boldog Gertrúd és Boldog
Szalóme.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Azonban a szülői házban mindössze öt évet tölthetett, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a tatárjárás
idején</span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szülei aztán Krakkóba vitték, és </span></span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nővére, Kinga, Boleszláv
lengyel király felesége gondjaira bízták. Szent életű testvérében Jolán
megtalálta példaképét és a keresztény nő eszményét.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1256-ban Jolán a kaliszi és gnieznói herceg, a nép által a „Jámbor”
névvel illetett Boleszláv felesége lett. Ezt követően a férj hazájába,
Nyugat-Lengyelországba költöztek, és 23 évig éltek példás keresztény
házasságban.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jolán napjai három gyermekük (Hedvig, Anna, Erzsébet) nevelése
mellett állandó imádsággal, vezekléssel és jó cselekedetekkel teltek.
Segített a templomokban, kórházakban, maga is gondozta a betegeket,
árvákat, szegényeket – nagynénje, Árpád-házi Szent Erzsébet példája
szerint.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Abban a nyughatatlan korban a lengyel fejedelem sokszor volt
kénytelen harcba indulni hol a németek, hol a litvánok ellen</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jolán
ilyenkor megsokszorozta imádságait – és nemcsak azt kérte Istentől, hogy
hozza haza hitvesét és gyermekei atyját, hanem azt is, hogy a csatában
is őrizze meg férje szívét<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a kegyetlenkedés és a bosszú indulatá</span>tól,
hogy csak hazája java vezesse</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> S amikor 1279-ben</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Boleszláv </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az egyik
csatából </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>halálos sebbel tért vissza</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jolán éjjel-nappal ágya mellett
virrasztva felkészítette férjét a távozásra. Ezt követően a magára
maradt asszony fölosztotta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">vagyonát </span>az Egyház és <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a rokonai </span>között, és
visszatért <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a krakkói udvar</span>ba, Kingához. Hamarosan Kinga <span style="background-color:rgb(217,234,211)">is özvegy lett</span>.
Ezután a két nővér az ószandeci klarissza kolostorba vonult, ahol
tizenkét évet töltöttek egészen Istennek szentelt életben.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g70366']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=70366&v=0&p=1&img=c_jolanda.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kinga halála után, 1292-ben Jolán átment a gnieznói kolostorba,
melyet férje alapított. Apátnővé választották, de úgy élt, mint mindenki
szolgálója. Alázata, rejtve viselt szenvedései tökéletesen egyesítették
a megfeszített Krisztussal, aki gyakran megjelent neki és
kinyilatkoztatásokban részesítette</b></span>. Így halála napját – 1298. június 11.
– is előre megmondta. A gnieznói klarissza kolostor kápolnájában
temették el.</p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jolánt halála után azonnal tisztelet övezte, sírját zarándokok
látogatták, és sokan nyertek rendkívüli kegyelmeket. A boldoggáavatási
eljárást 1631-ben indították el. XII. Leó 1827. szeptember 22-én
engedélyezte ünnepét a konventuális minoriták és a klarisszák számára,
majd XIII. Leó kiterjesztette egész Lengyelországra.</b></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Mindenható, örök Isten, te Boldog Jolánt irgalmasan kiemelted a
földi jólét pompájából, és elvezetted szent Fiad keresztjének alázatos
hordozására: a kemény önmegtagadó életre. Érdemeiért és közbenjárására
add, hogy lemondva a földiekről, őszinte szívvel keressük a mennyei
javakat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<div class="gmail-keretes">
<p></p>
<p>A METEM (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Alapítvány) 2011-ben megjelentette Piotr Stefaniak <em>Árpád-házi Boldog Jolán</em>
című, 175 oldalas kötetét. A kétnyelvű (magyar és lengyel) kötet
nemcsak a legfrissebb egyházi és világi kutatások eredményeit foglalja
össze, hanem 113 képet is tartalmaz. Ez az ikonográfiai anyag Boldog
Jolán életének helyszíneit, ábrázolásait és kultuszának dokumentumait
adja.</p>
</div>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>