<div dir="ltr">
<div class="gmail-img"><span><img src="https://mandiner.hu/attachment/0639/638822_foto_arcanum_uj_magyarorszag.jpg" title="Fotó: Arcanum/Új Magyarország" style="margin-right: 0px;" width="487" height="275">
</span>
</div>
<div class="gmail-articletext">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220420_lenard_odon_elete">Akit hiába akart elüldözni Kádár: Lénárd Ödön szerzetes élete</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2022. április 20. 14:31</div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220420_lenard_odon_elete">https://mandiner.hu/cikk/20220420_lenard_odon_elete</a><br><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/sal_endre">Sal Endre</a> </b></div>
<div class="gmail-clearer"></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div class="gmail-clearer"></div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
Háromszor ítélték el és börtönözték be a kommunista diktatúra alatt,
összesen 18 és fél évet töltött a rácsok mögött. Kádár János és az
Állami Egyházügyi Hivatal is azt szerették volna, ha elhagyja
Magyarországot, de Lénárd Ödön piarista szerzetes maradt. Az életéről
részletesebben is olvashat a Magyar hősök című kötetben.</div>
<div class="gmail-clr"></div>
<div class="gmail-text">
<p>Lénárd Ödön 1911. szeptember
11-én született Budapesten, Loszkot Ödön néven. Tizenöt évesen lépett be
a piarista rendbe, szerzetesi fogadalmat 1933-ban tett, nevét abban az
évben magyarosította Lénárdra.</p>
<p>A nagy próbatételek évtizedei a II. világháborút követően jöttek el
számára. Mindszenty József bíboros, hercegprímás 1946-ban őt nevezte ki
az Actio Catholica kulturális titkárává, valamint 1947-től ő irányította
a Katolikus Szülők Vallásos Közösségének egyházi iskolák államosítása
elleni tiltakozását. Nem meglepő, hogy az egyházellenes hadjáratba kezdő
kommunista párt ellenségének tekintette. Az egyházi iskolák
államosításáról szóló törvény életbelépésének másnapján,</p>
<div class="gmail-keretes">1948. június 17-én tartóztatta le az ÁVO. </div>
<p>A szerzetes pap emlékei szerint először talán nem is akarták
letartóztatni. A hivatali helyiségében megjelent Décsi Gyula alezredes
egy rendőr-, két nyomozótiszt és egy gépíró társaságában. Az egyházi
tevékenységére vonatkozó kérdéseket akartak feltenni, mire Lénárd
világossá tette, hogy ilyen ügyekről csak akkor kérdezhetik, ha
bemutatják neki az esztergomi érsek írásos engedélyét. <em>„Décsi erre
odavágta, »akkor letartóztatom!« Mire azt feleltem: »No, és ez mit
változtat a dolgon?« Mikor a kihallgatásom mindössze kilenc napja után
az alezredes átadott az ügyészségnek, az előtérben ez volt hozzám az
utolsó mondata: »Egyszer majd belátja, hogy elrontotta az életét, mert
bedőlt egy amerikai tippekre ugró főpapnak!« Nem volt rá idő, hely, mód,
hogy vitát kezdjek, ezért csak vállat vontam.”</em></p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Sal%20Endre%20mappa/Csukas%20Istvan/l%C3%A9n%C3%A1rd1.jpg" style="width: 800px; height: 486px;"></p><div class="gmail-kepalairas"></div><p></p>
<p style="text-align:center"><em>Lénárd Ödön a vádlottak padján (fotó: Arcanum/Zalai Hírlap)</em></p>
<p> </p>
<p>Lénárdot 1948. július 23-án 6 év börtönre és 10 év hivatalvesztésre
ítélték. A Gyűjtőfogházban és Vácon is raboskodott, és 14 hónapot
töltött magánzárkában. Lelki erejét jól mutatja, hogy a zárka magányában
nemhogy megtört volna, hanem kibontakoztatta magában a vers erejét.
Költő lett, verseit – íróeszköz híján – fejben alkotta meg, és
memorizálta. Később mintegy 150 költeményt hívott elő az emlékezetéből.</p>
<p>Végül nem töltötte ki első büntetését, és a sors egy érdekes
fordulattal is meglepte az őt letartóztató Décsi Gyulával kapcsolatban.
1953-ban, <em>„mikor több mint öt év után a Nagy Imre-féle amnesztiával
szabadultam, itthon tudtam meg, hogy Décsi még börtönben van, mert őt a
Péter Gábor és társai perben ítélték el. Elnevettem magam, és azt
mondtam: »Ha ma találkoznánk, megkérdezném tőle, hogy azt ugyan
tisztáztuk, hogy én hol rontottam el az életemet, de mondja, alezredes
úr, maga a magáét hol rontotta el?«.”</em></p>
<p>A börtönből szabadult Lénárd Ödön hivatalosan nem térhetett vissza az
egyházi pályára, hiszen nem tette le a kommunista diktatúra által
megkövetelt államesküt. Ebben az időszakban kifutóként és</p>
<div class="gmail-keretes">vízóra-leolvasóként kereste a kenyerét, de titokban továbbra is gyakorolta papi hivatását is.</div>
<p>1955-ben társalapítója volt az illegális ciszterci női közösségnek.</p>
<p>A szerzetest néhány évvel később ismét bíróság elé állították: a népi
demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével
és egy titkos keresztény párt megszervezésével vádolták, és 7 év 6
hónapra ítélték. Ezúttal azonban „csupán” bő 2 évet töltött a rácsok
mögött, 1963. március 21-én Kádár János ugyanis az országgyűlés előtt
bejelentette az amnesztiát. Lénárd hat nappal később ennek révén
szabadulhatott.</p>
<p>Mivel lelkipásztori hivatásának gyakorlásától továbbra sem tudták
eltántorítani, 1966. április 19-én egy házkutatást követően ismét
letartóztatták. A Budapesti Fővárosi Bíróság 8 év börtönre ítélte, majd
korábbi ítéletei összevonásával 19 év szigorított, börtönben letöltendő
szabadságvesztést állapítottak meg számára.</p><p>Szabadulásában ezúttal is a diplomácia játszott szerepet. A Vatikán
és Magyarország közötti enyhülés folyományaként merült fel Lénárd Ödön
szabadon bocsátásának lehetősége. Ez végül 1977. június 30-án történt
meg. Maga az elítélt, akinek mindössze fél éve volt hátra a rá kiszabott
büntetésből, alig hitte el a hírt: <em>„Reggel nyolc órakor munkába
mentünk, és fél 9-kor rohanva jön utánam egy fegyőr: szedje össze a
dolgait, azonnal szabadul. Álljon meg a menet – mondtam –, majd egy fél
év múlva, de nem most. Mert hallottam a börtönrádióban, hogy van a
börtönben egy, az enyémhez hasonló nevű fogoly, és ha most maguk engem
tévedésből kieresztenek, abból maguknak kellemetlenségük lesz. Elszaladt
telefonálni, majd rohanva visszajött: jöjjön azonnal, magáról van szó.”</em></p>
<p>Kádár János az MSZMP Politikai Bizottsága előtt előadta, hogy örömére
szolgálna, ha szabadulása után a meg nem alkuvó pap elhagyná az
országot. Az Állami Egyházügyi Hivatal is ezt szorgalmazta. Lénárd
azonban itthon maradt, nyugdíjat nem kaphatott, egy nyugati, katolikus
karitászszervezet támogatta egészen a rendszerváltozásig. 1990 után nagy
lendülettel fogott neki a katolikus egyház közelmúltjának feltárásához
és az erre vonatkozó források összegyűjtéséhez. Hajlíthatatlanságának
titkát ő maga foglalta össze memoárjában:</p>
<div class="gmail-keretes"><em>„A hős és a gyáva között ott van a különbség, hogy a hős fél és marad, a gyáva pedig fél, és – elszalad! (…) </em></div>
<p><em>a hős fogalma valójában erkölcsi fogalom: tudva és akarva lehet
csak hősnek lenni, és ez nem elég, kell hozzá az Úristen külön kegyelme
is.”</em></p>
<p>Az elvhűség példaképe végül 2003. május 23-án, 91 évesen hunyt el Kismaroson.</p>
<p> <em>A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a
Mandiner gondozásában megjelent Magyar hősök kötetben további olyan
kivételes emberek élettörténetéről olvashat, akik akár az életüket is
kockára tették honfitársaikért, hazájukért. </em></p>
</div></div></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>