<div dir="ltr">
<h1><font size="4">Továbbítva:</font><br></h1><h1><span style="color:rgb(15,36,62)"></span></h1><h1><span style="color:rgb(15,36,62)">Béri Renátó kármelita a Megváltásról a Pálferis lelkinapon</span></h1>

<h3>
<font size="2"><b><span style="color:rgb(15,36,62)"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/isten-nem-szadista-aki-megolte-fiat-beri-renato-karmelita-megvaltasrol-palferis" target="_blank"><span style="color:rgb(15,36,62)">https://www.magyarkurir.hu/hirek/isten-nem-szadista-aki-megolte-fiat-beri-renato-karmelita-megvaltasrol-palferis</span></a></span></b></font>

<span style="color:rgb(15,36,62)"></span></h3><h3><span style="color:rgb(15,36,62)">Béri Renátó kármelita szerzetes a megváltás és
az istenkép kapcsolatáról tartott előadásaira épült a Pálferis közösség lelkinapja
március 30-án. A nagyböjti programnak a budapesti Szent Margit Gimnázium </span><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">kápolnája
adott helyet.<u></u><u></u></span></h3>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Bármennyire
is túlteologizált, elvont témának tűnik a megváltás, azonban az, hogy miként
gondolkozunk róla, mégis erősen kötődik ahhoz, hogy milyen az istenképünk, és
ezáltal az egész életünket, kapcsolatainkat is meghatározza – szögezte le
az előadó.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A
nagypéntek, a kereszthalál minden keresztény egyház számára fontos, és az is
igaz, hogy a kereszténység elutasítói közül sokan azzal indokolják
magatartásukat, hogy miként hihetnének olyan Istenben, aki ilyet tesz a fiával,
vagy az <i><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">István, a király</span></i> rockopera
szavaival szólva: „Nem kell olyan Isten, ki megöli egy fiát”.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Béri
Renátó rávilágított, hogy a megváltással kapcsolatban elterjedt egy olyan
nyelvezet, ami nagyon egyszerű módon értelmezi Jézus engesztelő áldozatát,
pedig egy torz istenkép rejlik mögötte. Ez a helyettesítő elégtétel elmélete,
ami Canterburyi Szent Anzelmhez (11–12. század) kötődik, és bár nagy
„karriert” futott be, mégsem dogmatizálta, tette egyeduralkodóvá a
Tanítóhivatal. Eszerint a megváltás az Isten és ember közti jogviszony
helyreállítása, amit a bűn követel meg. Ahhoz, hogy ez a rend helyreálljon,
elégtételt kell nyújtani, azaz nekünk, embereknek bűnhődnünk kell. Jézus
azonban áldozatával kifizette helyettünk a büntetést, és ezzel kiengesztelte a
Mennyei Atyát. Ez a megközelítésmód tehát a megváltást adósságtól való
megszabadulásként értelmezi.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A
kármelita szerzetes szerint további problémát okozott, hogy ez a válasz az
évszázadok során még inkább leegyszerűsödött, márpedig szerinte a kereszténység
ott kezdődik, ahol „faék egyszerűségű” válaszok helyett
bonyolultabb válaszok születnek. Anzelm az észszerű választ kereste egy
zsidóknak és muszlimoknak szóló vitairatban, de elmélete ebből a közegből
kiszakadva nagyon nagy torzuláson ment keresztül. A helyettesítő elégtétel
elméletének rendszerében a bűn felségsértés, Isten megharagszik, Zeuszként
villámokat vet, az ember pedig az istenség befolyásolására a régóta ismert jó
módszert, az áldozatot használja.<u></u><u></u></span></p>

<p><a title=""""><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62);text-decoration:none"><img id="m_-2425188622206907058gmail-m_-3143393167749194729Kép_x0020_8" src="cid:image001.jpg@01D84DC7.A78CE8D0" alt="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=95711&v=0&p=1&img=c_palferirenato13..jpg" width="301" height="400" border="0"></span></a></p><p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Az
ősi népek ezért is hoztak emberáldozatot, hiszen egy ember élete mindennél
értékesebb, így a legnagyobb dologgal akarták manipulálni az istenséget. A
kereszténység tényleg ennél is továbbmenne, és a még az embernél is
értékesebbnek, Isten fiának, Jézusnak a feláldoztatását tanítaná? Isten tényleg
minden haragját ráönti Jézusra, hogy „fotelből végignézze” fia
szenvedését, és utána, hogy jól kitöltötte a haragját, megengesztelődik? Tényleg
úgy lenne, hogy Ádám és Éva, valamint nagypéntek közt Isten rá sem bírt nézni
az emberre, de hirtelen minden durvaságát kiélve megváltozik magatartása az
emberiség iránt? Renátó atya szerint ezzel a gondolkodásmóddal horrort
feltételezünk Istenről, annak is a legdurvább változatát, rosszabbnak
feltételezzük, mint egy szadista földi apát. Jézus ebből a gondolkodásmódból
még jól jönne ki, hiszen lehetne sajnálni, szeretni, de az Atyával való
kapcsolatunkra nagyon rossz hatással lenne. Ez így valójában Szentháromság-tagadás
volna, mintha Jézus lenne a jó, az Atya pedig a rossz rendőr.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Ha
abból indulunk ki, hogy Isten egy méltóság, aki nemcsak hogy megsértődik, hanem
sértődését egy másik személy szenvedése engeszteli ki, akkor ez egy gonosz, sőt
szadista Isten volna. Ha Isten tényleg ilyen lenne, én is ateista lennék
– mondta az előadó.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Béri
Renátó a 13–14. századi korai ferences iskola <b><u>Szent Bonaventura és
Johannes Duns Scotus </u></b>által fémjelzett tanításában talált rá arra a
megváltásképre, amivel azonosulni tud. Az ő gondolataikat nem ítélte el senki,
egyszerűen csak nem ez lett a mainstream, mivel Szent Anzelm teológiáját kapta
fel Aquinói Szent Tamás és az ő hatására mindenki, sőt még a reformáció is ezt
vette át. Eszerint Istennek – még az ember bűnbeesése előtt – a
kezdeti terve az volt, hogy Fia által megmutassa szeretetét az emberiségnek. A
Szentháromság természete szerint kiárad, az emberiséget is azért teremtette
Isten, mert kiáradt a szeretete. Napjainkban Richard Rohr német származású
amerikai ferences szerzetes is arról beszél, hogy a Szentháromság isteni
körtáncába, szeretetközösségébe ad meghívót a megváltás.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Ha
a bűn miatt gondolkodott volna el Isten azon, hogy elküldje Fiát, akkor a bűn
nagyobb lenne, mint Isten. Isten 14 milliárd évnyi szeretetét azonban az első
bűn nem szüntette meg hirtelen – folytatta a kármelita szerzetes. A
megtestesülés nem a bűn miatt következett be, hanem azért, mert Isten tudja,
hogy egy testetlen szellem iránt nem tudunk szerelembe esni, Istennek emberré
kellett lennie, hogy mi ténylegesen szeretni tudjuk. A passió, a kereszt, egész
nagypéntek tehát Isten szeretetének drámai megnyilvánulása – hangsúlyozta
Renátó atya. A kozmikus rendben nem történt semmilyen változás, Isten nem
változott meg, én változhatok meg végre, én olvaszthatom fel jéggé fagyott
szívemet.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Azért
olyan nehéz ezzel a megváltásképpel szembesülni, mert nem vagyunk hozzászokva
az ingyenesség világához. Pedig gazdasági kapcsolatokra építő lelkiismeretünket
el kell felejtenünk, és az ingyenesség oxigénjét belélegezve el kell fogadnunk,
hogy Isten minden cselekedetét ingyenes szeretete irányítja.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Az
előadó beszélt arról, hogy ezt a megváltásképet nemcsak Scotusék és Richard
Rohr tudhatja magáénak, hanem Barsi Balázs is azt mondja, hogy miért kenjük be
az Isten arcát vérrel, és Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa is így
gondolkozik. Renátó atya úgy látja, a kereszténység ingyenes szeretetről szóló
tanítása még kétezer év elteltével sem járta át az Egyházat, még mindig nem
értjük vallásunk radikális tanítását. Mert nem nekünk kell Istent
kiengesztelnünk, ő engesztel ki minket, ő könyörög, hogy fogadjuk el a
szeretetét.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Jézus
a végsőkig megmutatta szeretetét – vagyis annyira, amennyire az az emberi
szem számára láthatóan megmutatható. De hogy lehet a fájdalom, a szenvedés
Isten szeretetének a jele? – tette fel a kérdést a kármelita szerzetes.
Jézus arcában mindenki meglátja saját magát, mindannyiunkat emlékeztet, hogy
nem vagyunk tökéletesek. Ezért bőghetett és sírhatott, talán életében először,
az érzelmeit nehezen kifejező férfiember, Péter is. Hiszen miután háromszor
megtagadta Jézust, ő ugyanazzal a szeretettel nézett rá, mint bármikor. A
törékeny emberiség nem képes Isten fényét elviselni, és dühében,
kétségbeesésében, hogy megmutatkozik általa saját tökéletlensége, összetöri
azt. A sötétség összetöri a fényt – erről szól a passió, de Jézus azért
jött, hogy kinyilvánítsa Isten szeretetét, az Atya nevét megdicsőítse. Isten
dicsősége nem fényjelenség, hanem a végtelen szeretet megnyilvánulása. Hogy
Jézus végigszenvedte az őt ért bántalmakat, és „nem kapcsolta be magán az
Isten gombot”, amiatt volt, hogy nem a hatalmas Istent akarta megmutatni.
Ha nyilvánvalóvá tette volna isteni erejét, az emberek nem Isten szeretetét,
hanem a Zeusz-Istent ismerték volna meg. Halálával azt mutatta meg, hogy
semmivel sem tudjuk rávenni az Istent, hogy ne szeressen minket, még azzal sem,
ha megöljük. Jézus a brutális megöléséből, a lehető legnagyobb rosszból Isten
szeretetének maximális kinyilvánítását, a lehető legnagyobb jót hozta ki.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">De
hol van az Atya Jézus szenvedése közben? Nem a fotelban, hanem Jézus mellett,
mindent vele együtt él át. Úgy, ahogy Ábrahám a fia mellett megy a hegyre, hogy
szomorúan, de Istennek igent mondva feláldozza Izsákot. Ha ezt megértjük,
máshogy veszünk részt a nagypénteki liturgián, máshogy megyünk végig a
stációkon a keresztúton, máshogy vesszük kezünkbe a Bibliát –
hangsúlyozta a szónok.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Béri
Renátó rámutatott, hogy az ember legfőbb vágya szeretni és szeretve lenni. A másik,
ha megfeszül, sem képes kitölteni ezt a mélységes, őrjítő űrt, egyedül Isten
tudja megtenni, hogy mindig, mindenhol és mindennek ellenére szeret minket. Ha
Isten végtelen szeretetét elfogadjuk, akkor egzisztenciális szorongásunk,
„a világűrben keringő asztronauta kozmikus magánya” megszűnhet. A
szerzetes arról is beszélt, hogy minden bűn gyökere a szeretet elhibázott
keresése, de ebből ki tud hozni minket az, ha találkozunk nagypéntek
valóságával, a mindig, mindenhol és mindennek ellenére meglévő szeretettel.
„Ha megérezted ezt a szeretetet, utána is menekülsz előle, de egy kicsit
éberebb leszel Isten jelen lévő szeretetére.” Ahogy XVI. Benedek pápa
mondja a <i><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">Spe salvi</span></i>
kezdetű enciklikájában: az embert nem a tudomány váltja meg, hanem csakis a
szeretet, a feltétel nélküli szeretet.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A
különböző felekezetekhez tartozó keresztényekből és keresőkből álló, Pál Ferenc
atya körül létrejött Pálferis közösség hatodik alkalommal szervezett nagyböjti
lelkigyakorlatot. Közös dicsőítő éneklés után hangzott el két részben Béri
Renátó tanítása, majd kiscsoportos beszélgetések következtek. A szentmisét
követően, amelyet szintén a kármelita szerzetes mutatott be, szentségimádással
zárult a program. Az Oltáriszentség jelenlétében közbenjáró ima is zajlott, a
lelkinap alatt lehetőség volt gyónásra.<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Fotó:
Somodi Nándor; Pixabay<u></u><u></u></span></p>

<p><span style="font-size:14pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Agonás
Szonja/Magyar Kurír<u></u><u></u></span></p>

<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14pt;color:rgb(15,36,62)"><u></u></span></p>

</div>