<div dir="ltr"><div><b>NÉMETH KÁROLY / KARCSI, K. Lttag levele továbbítva egy másik listáról: </b> <br></div><div><br></div><div>
<div><font size="3"> Szabad-e "keresztény Magyarországról" beszélni.</font></div>
<div><br>
</div>
<div><font size="3">Könyörgöm, a kereszténység nem úgy lett államvallás
Nagy Konstantin idejében, hogy az emberek erről népszavazáson döntöttek
volna. Meg Nagy Károly sem kérdezte meg a népét, sőt kőkeményen leverte a
Witukind vezette szászokat, akik nem akarták felvenni a
kereszténységet. Ugyanezt tette Szt István, meg a többi keresztény
államalapító király. <br>
</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Sőt, az iszlám sem népszavazás alapján alakult ki,
hanem Mohamed kezdetben egy csomó vesztes csatát könyvelhetett el, de
aztán nyerő szériára váltott, miután megtértek hozzá olyan tehetséges
arab hadvezérek, akik korábban ellene csatáztak, de belátták, hogy a
népüknek sikere lesz az iszlámtól, ha nagyon nem is hittek benne (ilyen
ember volt pl</font><font size="3"><span style="font-weight:normal"> Khalid ibn al-Walid</span></font><font size="3"> <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Khalid_ibn_al-Walid" target="_blank">https://en.wikipedia.org/wiki/Khalid_ibn_al-Walid</a>).<br>
</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Sőt a zsidóság sem népszavazás alapján alakult ki, igencsak sokáig imádtak volna politeista isteneket is Jahwe mellett.</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Az sosem úgy ment a történelemben, hogy amit a nép
hinni akart, azt hihette. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az istenadta
népnek többnyire nincs ideje filozofálni, meg az élet bonyolult
összefüggésein töprengeni. az életét a taposómalomban tölti. Azt mindig
egy nép elitje döntötte el, hogy a népnek mit kell hinni, és ha másképp
nem ment, véresen leszámoltak egymással, oszt utána a győztes hitére
tért a megmaradottak többsége. A szellei/hatalmi elitnek volt csak ideje
ilyen jellegű stratégiai kérdésekkel foglalkozni és ez mindmáig így
van.</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Ha az elitek jó döntést hoztak, akkor jó irányba
fejlődött egy kultúra. Ha meg rosszat, akkor lehanyatlott, elbukott,
eltűnt a történelem süllyesztőjében. Az evolúció végül a hiteket is
megrostálta/rostálja.</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">A kereszténység már a kezdeteikor sem volt
tökéletes, csak bele kell olvasni az Apostolok Cselekedeteibe, vagy Pál
Apostol leveleibe az első egyházaban dúló visszásságokról. Na de ki
olvas ezekbe bele? Nyilván elenyésző töredéke a keresztényeknek is,
kötük a püspök kérdezője sem az adott műsorban. A vasárnapi olvasmányok
alatt többnyire máshol jár az az emberek esze, vagy ritkán kerül elő
olyan olvasmány, ami a kezdeti egyházak visszáságait ecseteli, mondjuk
Pál leveleiből.</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">A keresztény világ sosem volt olyan tökéletesen
Krisztus követő, mint amilyet nagy álszentűl olyanok elvárnának tőle,
akik meg még kevésbé keresztények, már ha egyáltalán. Ez nyilvánvaló
bárki elött, aki Szentírást olvas. Se az Ó-, se az Újszövetségben. Akkor
miért pont most lenne tökéletesebb? <br>
</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Az ilyen felvetések igazából nem a kereszténységről
szólnak, hanem arról, hogy még iránymutatásként sem akarja már a modern
társadalmunk megtűrni sem a keresztény etikát, sem a kereszténységhez
való történelmi kötődést, az örökségéhez való ragaszkodást. <br>
</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Amikor keresztény "kurzusról" beszélunk, az nem azt
jelenti, hogy szentekből áll a társadalom, vagy épp a vezetősége. Hanem
azt, hogy egyfajta keresztényi hagyományt elfogad, annak a keretein
belül értelmezi a világot és határozza meg azt, mi a rossz és mi a jó.
Más kultúráknak mások a célkitűzései. Minden kultúrának van egy távlati
célja, ami felé próbálja nemesíteni azt a társadalmat, amelyiket
úgy-ahogy igazgat, akár sok képmutatással, bűnökkel, visszaélésekkel,
stb. <br>
</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Amit ma kereszténynek nevezünk az sosem volt csak
keresztény, hanem az európai kultúra óriási hordaléka, kereszténység
elötti időkből vett fontos és alapvető elemekkel is, mint pl a görök
filozófia, vagy a római jog, vagy épp bizonyos zsidó hadományok, amikre
amúgy mondjuk a zoroaszrianizmus is hatott, sőt akár abból is fejlődtek
ki, mint már tárgyaltuk. A kereszténység nem egy izraeli út porában
bandukló vándorprédikátor-mártír követése egyszerűen: a jóember görögül
sem tudott, mégis mind a négy evangéliumát görögül írták le, nem arámul,
vagy héberül. Arról a rengeteg logikai inkonzisztenciáról már ne is
beszéljük, ahogy a pogányságot megtagadó Biblia pogány elemeket azért
mégiscsak megtűr, mint Jahwe felesége Asherah, elvétve a jeruzsálemi
templomban is megtűrt szobrok az emberábrázolás tiltása ellenére, az
angyalok, feltámadás koncepciója, rituális tisztulási szertartások, stb
átvétele a zoroasztrianizmusból, Dávid király házasságtörése Betsábéval,
akitől Salamon király született, meg a többi. <br>
</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">A Bibliában is pont úgy zajlik az élet, mint egy minapi keresztény kurzusban.<br>
</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Mégis mit képzel ez a kérdésfeltevő, mikor volt
elvágólagosan konzisztens akár a zsidóság, vagy a kereszténység vagy
bármely más kultúra? <br>
</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">A kerereszténység, meg minden, amit magával hozott
hordalékként, a tízparancsolattól a zoroasztrianizmuson át a görög
filozófiáig egyszerűen a kultúrtörténeti örökségünk, ilyen értelemben az
indoktrinációs bölcsönk, az otthonunk és idővel a sírunk is. Mint ahogy
a kínainak a konfúcianizmus az, az indiainak a hinduizmus, stb.</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Egy keresztény kurzus célja és értelme sosem az,
hogy deklarálhassuk, hogy megvalósult Isten országa, hanem az, hogy
valamelyest megpróbáljuk afelé menni. Lsd például a vasárnapi
népszavazási kérdések. <br>
</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Másfajta kurzusnak is megvannak a maga célkitűzései,
az meg másfelé akarja vinni a társadalmat. A humanisták próbálnák
átvenni a kereszténység helyét a nyugaton. De mi is az a humanizmus? Van
neki kánonja? Ha igen, ki határozza meg? Van bírája/pápája? Mi
szentesíti a mögötte levő etikai rendszert, ha Istent elvetik?
Alkalomszerű közmegegyezés? Meddig tart az és nem fog-e káoszhoz
vezetni, pont az ellenkezőjéhez, mint amit hírdetni próbál? Szinte
lehetetlen etikai rendszert stabilizálni Istenhit nélkül. <br>
</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Minden etikai rendszer egy hiten alapul, hogy annak a
társadalomnak/kultúrának, amelyik követi, történelmi távlatokban jobb
lesz a sora, ha kitartóan, évszázadokon át követi. Szerintem a
kereszténység elég jól bevált és kétlem, hogy a humanizmus átveheti a
helyét. Az emberben, a humánumban megvan a potenciál az angyallá, vagy
ördöggé válásra, vagy bármire a kettő között. A hit célkitűzést jelent,
hogy melyik irányba vegye valaki az utat, vagy épp egész társadalmak. A
humanizmus pontosan azt jelenti, hogy nem választunk a jó és a rossz
között, mert mindkettő emberi. Ebből szerintem csak káosz lehet, sőt
borzalmas gonoszság is akár, mert az is emberi. <br>
</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Milyen alapon fogadjuk el azt azt az alapvető elvet,
hogy ne tedd másnak, amit magadnak sem kívánsz? Az ellenkezője is éppen
annyira emberi jelenség, pl a rabszolgatartás. Jelenleg nem látok
jobbat mindannál, amit egy gyakorlatias keresztény kurzus jelent, a
humanista kurzus szerintem elsősorban az ember sötét oldala felé való
megbocsátást erőlteti, kb úgy mint mondjuk a kígyó a paradicsomban.</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Karcsi</font></div>
</div></div>