<div dir="ltr">
<div><h2>Molnár Miklós atya .....<br></h2><div><a href="https://vasarnap.hu/2022/03/27/molnar-miklos-atya-a-masik-szemeben-a-szalkat/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2022/03/27/molnar-miklos-atya-a-masik-szemeben-a-szalkat/</a></div>
                                            </div>
                                        <div><span style="color:rgb(0,0,0)"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2022/03/Kereszt-1024x681.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="184" height="122"></span></div><span style="color:rgb(0,0,0)">
                                      
                </span><div>
                    <p><span style="color:rgb(0,0,0)">Jézus felhívja a figyelmét a hallgatóságának, 
hogy könnyen félreértjük a törvény lényegét. Arra, hogy a változást 
magunkon kell elkezdenünk, mert a törvény lényege, hogy megtanuljunk jól
 szeretni. Vannak olyan emberek, akik tökéletesen betartják a törvény 
betűjét, de a lelkületéből semmit nem sajátítanak el. A Hegyi beszédben 
ez a hasonlat a szálkáról és a gerendáról (Lk 6,41-) arról beszél, 
amikor megcserélődik a sorrend és először másokkal akarjuk betartatni a 
törvényt és csak utána akarjuk megszeretni a másikat. Ha helyes a 
motivációnk, akkor a szeretetünk indít arra, hogy a másikat az igazra és
 jóra megtanítsuk, de ezt elsősorban nem is a szavainkkal, hanem a 
tetteinkkel tesszük meg. A változásokat magunkon kell elkezdenünk, 
méghozzá a szeretetünk tökéletesítésén. Hogyan? Elsősorban úgy, hogy az 
igazsághoz szabjuk a tetteinket. </span></p>
                </div><span style="color:rgb(0,0,0)">       

                
                </span><div>
                                <p><span style="color:rgb(0,0,0)">Ma is érinteném még a politikát. Továbbra sem a 
pártpolitika az, ami érdekel, hanem a lelkiismeretileg helyes döntésre 
vágyó keresztényeket szeretném segíteni.</span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Amikor
 a korunk társadalmát szeretnénk jobbnak, fejlettebbnek látni mint a 
múltbélieket – amellett, hogy nagyon téves prekoncepciónk van – még az a
 veszély is fenyeget, hogy remélni kezdjük, hogy valahol találunk egy 
álmainknak megfelelő politikai közösséget.</strong></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Nem fogunk olyat találni, amelyiknek a tagjai egytől-egyig erkölcsi 
magaslaton vannak. Ahogyan én magam is, vagy bármelyik csoportunk is 
hordozzuk magunkban a bűnre hajló természetünket, úgy azok is, akiknek 
még nagyobb kísértésük is akad: a hatalom és a pénz közelében vannak. 
Ilyen alapon nem tudnánk megfelelő döntést hozni. Amit viszont érdemes 
megfontolni, hogy melyik irány az, amelyik a krisztusi tannal 
kapcsolatos világrendet tartja céljának, amihez a programját igazítaná. –
 Talán ezt eddig is tudtuk. De ígéreteiben mindegyik ezt teszi, nem? – 
Egyrészről van olyan párt – és vele sokan vannak szövetségben – amelyik 
nyíltan egyházellenes programokat fogalmaz meg, amelyek közül némelyiket
 már a hatalomgyakorlásuk idején meg is valósítottak. Így lett pl. az 
egyházi iskolák kvótája megcsonkítva, vagy így lettek háttérbe tolva 
azok a kulturális örökségek is, amelyeket az Egyház, vagy a felekezetek 
ápolnak. Ezen rossz és káros döntések az elmúlt években helyre lettek 
már állítva. De ezek csak anyagi kérdések…</span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Van elvi alap is, amit érdemes megfontolni!</strong></span> </p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Jézus világosan tanítja, hogy az az ország, amely önmagával 
meghasonlik, nem maradhat fenn (ld. Lk 11). Utalva ezzel arra, hogy 
egyesek azt mondták rá, hogy Ő belzebub hatalmával cselekszik, nem 
Istenével. Először is szögezzük le, hogy lényegében képtelenség 
keresztény politikát űzni akkor, ha valaki az ördöggel is hajlandó 
cimborálni. Az az ember, akit annyira elvakított az ellenfele iránti 
gyűlölet, hogy akár erre a szövetségre is képes lenne, ha magát mégis 
kereszténynek mondja, tudnia kéne, hogy ezzel a pusztulásba viszi a 
hazánkat, mert az önmagában meghasonló ország nem maradhat meg. De, ha 
retorikai fogásnak szánta is (ami nem szokatlan öngól lenne), akkor is 
érdemes megfontolni a figyelmeztetés lényegi tanulságát! Ezen 
gondolatmenetét így zárja le Jézus: „Aki nincs velem, az ellenem van, és
 aki nem gyűjt velem, az szétszór”.</span></p><div> 
<span style="color:rgb(0,0,0)"><ins style="display:block;text-align:center;height:200px"><ins id="gmail-m_-8887219340937006205gmail-aswift_1_expand" style="border:medium none;height:200px;width:807px;margin:0px;padding:0px;background-color:transparent;display:inline-table" title="Advertisement" aria-label="Advertisement"><ins id="gmail-m_-8887219340937006205gmail-aswift_1_anchor" style="border:medium none;height:200px;width:807px;margin:0px;padding:0px;background-color:transparent;display:block"></ins></ins></ins><span>hirdetés</span></span></div>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Mire akar minket elvezetni? Arra, hogy aki az isteni tanítást nem 
veszi kötelezőnek, az nem mondhatja magáról, hogy Krisztushoz tartozik. 
Hogy az rombol, aki – még ha magát kereszténynek is vallja – nem bízik 
abban a tanításban, amit Isten bízott ránk, ezért attól kedve és érdeke 
szerint eltér.</span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Számomra
 megdöbbentő, hogy többen vannak a közéletben, akik hangoztatják 
katolikus voltjukat, de a Biblia világos tanításával nyíltan szembe 
mennek elvi szinten.</strong></span> </p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">(Mert az, hogy valaki gyakorlatban elbukik, megint egy másik dolog…) 
Bennem egy alapvető kérdés merül ilyenkor fel: vajon az ilyen emberek 
nem tudják, hogy Isten a törvényt a mi javunkra adta? Hogy valójában 
azokkal a parancsokkal, amiket kapunk, nem akar nekünk rosszat? Amikor 
például az Isten világosan tanítja, hogy bűn a homoszexuális hajlam 
kiélése, ahogyan bármelyik házasságon kívüli szexualitás is bűn, hogyan 
mondhatja valaki mégis azt, hogy ez az érintettek javát szolgálja? Talán
 nem bízik benne, hogy Isten tudja, mi árt és mi használ az ilyen 
kísértésekkel küzdő embernek?</span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Népszavazás is lesz. Sok hír és vélemény terjedt már keresztény 
körökben is erről. Aki átolvasta a törvényt, aminek ez a szavazás súlyt 
akar adni, az tudja, hogy ebben semmilyen démonizáló hatás nincs. 
Világos kereteket és védelmet ad a gyermekeknek, hogy a megrontásuk – 
még ha érzékenyítésnek is van álcázva – ne legyen megvalósítható.</span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A 
gyermekek számára nem csak a szexuális identitászavar propagálása lehet 
romboló, hanem bármelyik alapvetően rossz életstruktúra jónak való 
beállítása is.</strong></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Ha teszem azt, a szülők közti bántalmazást állítaná be valaki úgy, 
hogy „az jó, mert nem fojtják el az indulatukat”, az is baj lenne. Ha 
valaki azt mondja a gyermeknek, hogy helyénvaló az, amikor valakit 
elhanyagolnak és nem kap elég szeretetet, sőt, ha ebből valami rossz 
„énstruktúra” alakul ki benne, arra inkább büszkének kell lennie – ez 
árt a gyermeknek.</span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Nem beszélve arról, hogy ma tényleg számos érdekcsoport van, amelyik 
erőszakosan igyekszik ilyen és ehhez hasonló módon megrontani a 
gyermekeink világképét, gondolkodását. Tudom, hogy igyekeznek szépnek és
 empatikusnak bemutatni azokat a lobbistákat, akik ezt a folyamatot 
éltetik, és a törvény ellenzői, azt igyekeznek bemutatni, hogy az 
mennyire kirekesztő, gyűlöletkeltő és ártalmas! Ezt az álságos 
viselkedést már régóta ismerjük. Valójában azonban az ilyen lobbisták 
azok, akik visszaélnek a homoszexualitással küzdő emberek 
sebzettségével. Kihasználva, hogy belső instabilitást élnek meg, és 
keresik a támogató megfogalmazásokat, hiszen ők maguk áldozatok és 
ártalmakat szenvedtek el, egy pár jó szóért többen hajlandóak beállni 
azok harci sorába, akik igazában csak használják őket. Ezek a súlyos 
visszaélések, amik a felnőtt társadalomnak is ártanak, a gyermekeinkre 
nézve még sokszorosan fenyegetőek.</span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Ha 
elhagyjuk a pártszimpátiát és hajlandóak vagyunk a valóságra 
összpontosítani, azt kell mondjuk, hogy ki kell állnunk a gyermekeink 
védelmében, mielőtt még késő lenne!</strong></span> </p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Nem akkor kell felvennünk a harcot ezzel az ideológiával szemben, 
amikor már az ellenvéleményen levőket bebörtönzik, vagy gyűlöletet 
keltenek a segítőkkel szemben (ahogy az Nyugaton már véres valóság), 
hanem a gyökerénél kell elfojtani! Amikor már kikezdte a 
tudományosságunkat és a törvénykezésünket a gender ideológia, már késő 
lesz harcba szállni vele! A Szentírás világosan fogalmaz ezeken a 
területeken. Ha mi krisztusi módon szeretnénk dönteni, itt mindenképpen 
nemmel kell szavaznunk!</span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Az ember arra lett teremtve, hogy részt vállaljon Isten 
munkálkodásából ebben a világban. Szabadságot kaptunk, hogy szeretetben 
és Isten útmutatásait követve alakítsuk a történelmünk, a társadalmunk 
rendjét. Azonban a szabadság veszélyes is lehet, mert visszaélve vele 
hatalmas rombolás eszközeivé válhatunk. Szent Péter így fogalmaz:</span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>„Szabad
 emberek vagytok, de nem arra való a szabadságotok, hogy a gonoszság 
takarójának használjátok, hanem mint Isten szolgái (úgy éljetek vele).” 
(1Pét 2,16)</strong></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Bárhogyan is alakul a választás és a szavazás végeredménye, az a mi 
felelősségünk lesz. Hajlamosak vagyunk arra, hogy Istent hibáztassuk a 
saját rossz döntéseinkért, hogy miért engedte meg, de nekünk kellene 
megértenünk végre, hogy Ő bízik bennünk és a mi felelősségünket is 
komolyan veszi.</span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Döntésünkkel most hazánkért, a fiatalokért, az elszakított nemzettársainkért tehetünk.</strong></span> </p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Éljünk a lehetőséggel, és felelősségünk tudatában mérlegeljük majd, 
mi az, ami a legjobb most nekünk. Csak pár szempontot hoztam fel, hogy 
segítsem a mérlegelést. Maradjunk a keresztény irányt megtartva, 
hűségesek őseink munkálkodásához!</span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Molnár Miklós</strong></span></p></div>

</div>