<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Urunk születésének hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. március 25., péntek | 6:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/urunk-szuletesenek-hiruladasa-gyumolcsolto-boldogasszony-2020">https://www.magyarkurir.hu/hirek/urunk-szuletesenek-hiruladasa-gyumolcsolto-boldogasszony-2020</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g95366']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=95366&v=0&img=c_annunc_barolodifredi.jpg" style="margin-right: 0px;" width="177" height="192"><span class="gmail-galcount" title="35 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"><br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Jézus fogantatását, Urunk megtestesülését (Conceptio Domini, Conceptio Christi) ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="text-align:justify">Keleten
a legrégebbi időktől az egyik legnagyobb ünnep (Örömhírvétel; a
legszentebb Istenszülő örömhírvétele néven), Rómában a keleti származású
I. Sergius pápa (687–701) honosította meg </span><em style="text-align:justify">Annuntiatio Domini</em><span style="text-align:justify">
(az Úr hírüladása) néven. 692-ben említik először, amikor a Trullai
Zsinat helyesnek ítélte nagyböjtben való ünneplését – valószínűleg ekkor
már hosszú ideje a jeles napok sorába tartozott. Korábban, Ravennából
származó adatok szerint a karácsonyt megelőző vasárnap emlékeztek meg az
angyali üdvözletről.</span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span>Ezen a napon, ahogy karácsony ünnepén is, a </span>hitvallás<em> „...megtestesült a Szentlélek erejéből, Szűz Máriától, és emberré lett...”</em><span> szavaira térdet hajtunk. </span></b></span></p>
<p><a title="Donatello: Az angyali üdvözlet (1435 körül)" rel="lightbox['g95366']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=95366&v=0&p=1&img=c_annunc_donatello.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<div class="gmail-keretes">
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hírüladás napjának </b></span>egyik sajátossága, hogy fényét <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>elhomályosítani
látszik</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a nagyhét és húsvét ünnepének</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> közelsége. </b></span>Hiszen rendszerint vagy
éppen csak megelőzi ezeket, vagy ha egybeesnék velük, akkor
elhalasztásra kerül, és csak utánuk következik az első köznapon, húsvét
második hetének hétfőjén. Azonban úgy tűnik, a korábbi évszázadokban ez
egyáltalán nem jelentett akadályt, sőt éppen ez a szoros közelség volt
hivatott kiemelni az ünnep hitbéli jelentőségét.</p>
<p>Az ünnep Rómából, a 7. századból származó miseszövegének ékköve a
mise kollektája, vagyis a fő könyörgése. E retorikai remekmű értékét mi
sem bizonyítja jobban, mint hogy mind <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a mai napig olyan imádság, amelyet
számtalan katolikus hívő betéve tud, és nap mint nap imádkozik: <span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><em>„Kérünk
téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali
üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését
megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás
dicsőségébe vitessünk.”</em></span></span></b></span></p>
<p>A II. Vatikáni Zsinat után megújított liturgiában ez a könyörgés
advent negyedik vasárnapjára került át, azt megelőzően pedig március
25-e áldozás utáni könyörgéseként szerepelt.</p>
<p>A könyörgés a megtestesülés, a keresztre feszítés és a feltámadás
misztériumát összekapcsolva foglalja össze Krisztus üdvösséget hozó
művét, amelyből – Isten kegyelméből – a keresztény ember is
részesedhet. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az a teológiai gondolkodás, amelyben ez a könyörgés
megszületett, e három misztérium egységében ismerte fel a keresztény
megváltás lényegét, amit megerősített az az ősi hagyomány, amely szerint
Jézus március 25-én halt kereszthalált</b></span>. E könyörgés annak a liturgikus
elvnek a remek példája, hogy mivel Krisztus életének egyetlen mozzanata
sem érthető önmagában, ezért az Egyház egyiket sem pusztán önmagában,
összefüggéséből kiszakítva ünnepli.</p>
<p style="text-align:right"><em>Csigi Péter</em></p>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az ünnep magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez
idő tájt szokták végezni. Országszerte általános szokás volt, hogy ezen a
napon kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta
méhébe Jézust.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A korábbi századok kódexeiben, kalendáriumaiban az ünnep különböző elnevezéseivel találkozunk: <em>Testfogadó Boldogasszony; Asszonyunk, Szűz Máriának szeplételen foganatja; Boldogasszony fogadása</em>.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Legrégibb liturgikus emlékeink is számontartják az ünnepet – </b></span>az
ünnepi szentmise liturgiájához Padányi Bíró Márton följegyzése szerint
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hozzátartozott a leborulás régi magyar hagyománya: </b><b><em>„Karácsony napján
és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony,
vagyis az Ige testesülése és fogantatása napján a misemondó pap az
isteni szolgálatban lévő több társaival együtt az oltár eleibe mégyen.
Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig leborul, így imádja a
megtestesült Igét, és az isteni kegyességnek ebben kinyilatkoztatott
titkát ilyen alázatossággal tiszteli.”</em></b></span><span style="font-size:14px"><br></span></p>
<p><a title="Lorenzo di Credi: Az angyali üdvözlet (1480-85)" rel="lightbox['g95366']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=95366&v=0&p=1&img=c_annunci_lorenzodicredi.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="text-align:justify">A göcseji archaikus néphit szerint
amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy
levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna,
megvakul, halála után pedig elkárhozik. Még nyesegetni, tisztogatni,
elégetni sem szabad ezeket a fákat, maguktól kell elkorhadniok. </span><span>Székesfehérvár-Felsővároson
a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázták a gyümölcsfákat, hogy
majd bőven teremjenek. Csíkban az oltott gyümölcsfákra igézet ellen
piros szalagot kötöttek. Csíkmenasági hiedelem szerint jó jel, ha
Gyümölcsoltó Boldogasszony napján már nincs hó a vetéseken. A
tápiógyörgyei gazda ezen a napon kiment a kertbe, és a gyümölcsfák
törzsét kereszttel jelölte meg. Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett
fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák.</span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Okkal nevezik e napot fecskehívogatónak is, mert ekkor a déli szél
hazafelé tereli a fecskéket</b></span>. Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e
napon kitárta az istálló ajtaját: meghívta a fecskéket, Isten madarait,
hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint a fecskék
jelenléte felért egy tűz ellen való biztosítással.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A madarak érkezése
azt is jelezte, hogy eljött a tavaszi munkák ideje. Azt tartották, hogy a
derült idő Gyümölcsoltó Boldogasszony napján bő termést jósol.</b></span></p>
<div class="gmail-keretes">
<p><em>„<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A föld és a menny a Te »igen«-edre vár, ó legtisztább Szűz. </b></span></em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent
Bernát szavai ezek, híres, szép szavak. Várják „igen”-edet, Mária.
Várják „igen”-edet. Egy édesanya, akinek szülnie kell. Egy férfi, akinek
személyes, családi, társadalmi felelősséget kell vállalnia, várja
igenlésedet.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>S itt következik Mária válasza, itt a válasz, melyet egy édesanya ad, íme egy fiatal asszony válasza: egy<em> igen</em>, mely egész életre szól.”</b></span></p>
<p style="text-align:right"><em>Szent II. János Pál pápa</em></p>
</div>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te azt akartad, hogy örök Igéd a Szent Szűz méhében
emberi testet öltsön. Add, kérünk, hogy mi, akik Megváltónkat valóságos
Istennek és valóságos embernek valljuk, isteni természetének is részesei
lehessünk. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong><br><strong>Bálint Sándor: <em>Ünnepi kalendárium I.<br></em>Pécsi Egyházmegye</strong></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>