<html>
<head>
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<div class="moz-forward-container"><br>
<div dir="ltr">
<div class="gmail_quote">
<p class="MsoNormal"><a
href="https://www.magyarhirlap.hu/szerzo/boros-imre"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><span
style="text-decoration:none"><img
style="width:2.0943in;height:2.0943in"
id="m_-2912182786326401470Kép_x0020_3"
src="cid:part1.Nbg0b631.e9ZhQ0eX@gmail.com" alt="A
magánpénz után az energiahordozók diktálják a jövőt?"
class="" width="201" height="201" border="0"></span></a></p>
<div link="blue" vlink="#954F72" style="word-wrap:break-word"
lang="HU">
<div class="m_-2912182786326401470WordSection1">
<div>
<div>
<div>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:7.5pt"><a
href="https://www.magyarhirlap.hu/szerzo/boros-imre" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Boros Imre</a></span></p>
</div>
<div>
<h4><a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Vélemény
és vita</a></h4>
<h1>A magánpénz után az energiahordozók diktálják a
jövőt?</h1>
<h2>Puszta üzleti és józan megfontolásból az
érintettek elemi érdeke az lenne, hogy az oroszok
eladják, Európa és Ázsia pedig megvásárolja az
orosz energiahordozókat. Ez az üzleti modell
azonban megölné a magánpénz uralmát</h2>
</div>
</div>
<div>
<div>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:7.5pt">2022.
március 21. hétfő. 4:45</span></p>
</div>
</div>
<div>
<p>Több mint három évszázados diadalmenet után a
végéhez közeledik az angolszász
magánpénz-világbirodalom uralma. Korábban a
portugálok, spanyolok, hollandok, franciák
váltogatták egymást a birodalmi posztokon. Szinte
egyikük dominanciája sem élt tovább egy évszázadnál.</p>
<p>A félig tengerész, félig kalóz angol kereskedők
sokáig nagyon jól megvoltak az uralkodóházzal, annak
alárendeltségében működtek. A meggazdagodott
oligarchák azonban megunták a gyámkodást, elsöpörték
a hatalmat gyakorló királyságot, a királyt vérpadra
küldték, és köztársaságot alapítottak. Fél évszázad
múlva rádöbbentek, hogy céljaikat egy monarchia,
ahol az uralkodó uralkodik, de nem kormányoz, sokkal
jobban szolgálja. A kormányzás feladatát a magánpénz
mögé bújt, pártokba tömörült, egymással is
rivalizáló oligarchák vették át.</p>
<p>Céljuk a Bank of England magánpénzen és
magánbankként történő megalapításával (1694)
évszázadokra megvalósult. A birodalomépítés senki
által nem választott rejtőzködő magánkezekbe került,
de állami kivitelezésében valósult meg. A bank a
birodalmi célra korlátlanul teremtett pénzt, az
uralkodóházat is ellátta, cserében az uralkodó
rendelkezésre bocsátotta a hadsereget és a flottát.
A magánbank az államot örök adósává tette, nélküle
az államnak nem volt mozgástere. Innét ered az
angolszász magánpénz-birodalom gyors felvirágzása.</p>
<p>Az ellene szövetkező francia ellenbirodalmat
(Napóleon) is legyőzte az összeállt koalíció, ami
aligha sikerülhetett volna az angol magánpénz
nélkül. A magánpénz-birodalom vezérlő posztja az
első világháború előtt (1913) került át az Egyesült
Államokba, főként az újabb potenciális
ellenbirodalom, Németország erősödése miatt.</p>
<p>1945-ben az is ki lett iktatva, amit a korlátlan
magándollár alapú pénzbirodalmi terjeszkedés
követett, főként Európában. A dollár magánpénzként
Amerikának hivatalos pénzneme, és 1944 óta (Bretton
Woods) egyben a világpénz is. A világpiac minden
valamire való termékét dollárban árazzák és
forgalmazzák. Zenitjére a dollár magánpénz-birodalma
a 21. század fordulójára jutott.</p>
<p>A 2008–09-es pénzügyi válság jelezte a rendszer
végzetes sérülékenységét. A rendszer által
kibocsátott pénzekben (mára a dollár és euró)
jegyzett államadósságokat a befektető közönség már
nem vásárolja olcsón és önfeledten. Ezért
kényszerülnek a kibocsátó bankok (FED, ECB) azokat
maguk felvásárolni. A magánbank óriáskígyó kénytelen
volt a saját farkába harapni. A még be nem gyógyult
pénzügyi válság után rögtön jött a covidválság, és
most itt az orosz-ukrán háború. Oroszország a
nemzetközi jog definíciói szerint agresszorként
ugyan, de saját nemzetbiztonsága érdekében lépett,
és szinte minden eddig működő kapcsolatát felrúgta a
magánpénzalapon működő Nyugattal.</p>
<p>A háborúval Oroszország szabadulni akar a
helyzettől, hogy a Nyugat mind közelebb rakta
határaihoz a támadóeszközeit. A fenyegetést fokozta
Ukrajna kilátásba helyezett NATO-tagsága. Az elért
stratégiai pozícióit védelmezendő a Nyugat szinte
korlátlan szankciókkal sújtja az „agresszort”. Az
egyetlen élő, nagyon erős kapcsolat, a nyugati
energiaimport és az érte járó fizetség azonban
tovább működik a felek között. Csak ez hiányzik a
nyugati szankciók sűrű hálójából. Európa
változatlanul vesz kőolajat és földgázt az
oroszoktól.</p>
<p>Amerika az atomerőműveihez szükséges uránt is az
oroszoktól vásárolja. Úgy tűnik, hogy az
energiahordozók képezik az eltéphetetlen köteléket,
amely a Nyugatot még ebben a válságos helyzetben is
Oroszországhoz köti. Ha ezt is elvágnák, Európa
gazdasága rövid úton tönkremenne, és még a
magánpénz-főközpont Egyesült Államok is megsínylené.
Érdemes tehát a világ energiakörképét áttekinteni
annak ellenére, hogy a magánpénz ezeket a piacokat
is a saját „piaci” rendszerébe szervezte.</p>
<p>A világpiac széles körben forgalmazott árucikkei
tőzsdei termékek, az árakat dollárban jegyzik, az
adásvételek dollárban történnek. Dollárbázisú
tőzsdéi vannak az olajnak, a gabonáknak, az alapvető
fémeknek stb. Az árképzésre a magánpénznek nagy
hatása van. A világpiacot tehát a magánpénz
működteti (market maker), érdekeinek megfelelően
alakítja az árakat. A kérdés csak az, hogy a
magánpénz meddig lesz képes ezt a kánont vezényelni?
Ez attól függ, hogy az energiaforrások birtokosai és
a felhasználók meddig hajlandók a magánpénz
parancsait követni. Nem mindegy, ki termeli,
ellenőrzi és használja a jövőben az elsőrangú
energiaforrásokat.</p>
<p>Az urán az élre kívánkozik, mert a nukleáris
energia megkerülhetetlen, és a jövőben dinamikus
növekedése várható. Az uránértékesítésben jelentős
az orosz dominancia. Az oroszok maguk is sok uránt
termelnek, és a vonzáskörükben lévő volt szovjet
köztársaságok is, például Kazahsztán, Üzbegisztán. A
magánpénzes Nyugaton Ausztrália és Kanada az
élenjárók. Hosszú ideig nem nélkülözhető a kőolaj.
Vannak jelentékeny orosz készletek, és néhány nagy
készlettel rendelkező ország (Venezuela, Irak, Irán)
már kifarolt a magánpénz-birodalom bűvköréből.</p>
<p>A másik oldalon van Kanada, Szaúd-Arábia és maga
Amerika. Addig is, ameddig a világ átsiklik a tiszta
energiaforrások dominanciájára (nukleáris, megújulók
keveréke, távlatosan fúziós energia), a földgáz
kitermelése élet és halál kérdése még legalább
tíz-húsz évig. Ennek az oroszok az abszolút
letéteményesei, mert hatalmasak a készleteik, és
mert a felvevőpiacokhoz olcsón (csövön) tudnak gázt
eljuttatni, míg a konkurensek (Amerika és a
Közel-Kelet gáztermelői) jóval drágábban, sűrítve,
hajón.</p>
<p>Érdemes ezek után arra is rápillantani, hogy miként
alakult az egyes területek energiafelhasználása az
elmúlt évtizedekben (1990 és 2020 között). A
mindenfajta energiaforrásra kiterjedő felhasználás a
teljes világgazdaságra vetítve mintegy 75
százalékkal növekedett. Ázsiában viszont (nem csak
Kínában) a felhasználás megháromszorozódott. Ázsia
energiaszomja a jövőben is hatalmas lesz.</p>
<p>Észak Amerika energiákból elérheti az önellátást,
ha Kanada és az Egyesült Államok egységesen lép fel,
hiszen Kanada képes többletolajat szállítani, van
elegendő urán is ott, Amerika pedig rengeteg
földgázzal rendelkezik. (A Trump által
kezdeményezett, Kanadából az Egyesült Államokba
vezető olajvezeték építését Biden ugyan leállította,
de kénytelen lesz újraindítani.) Európa orosz
energiák nélkül megfullad. Főként földgázra van
égető szüksége, mivel Európának egyetlen valamire
való energiaforrása sincs, ami fedezné a
szükségleteket. A legnagyobbnak számító német
gazdaságban kiiktatták az atomerőművi kapacitásokat
is. Szélsőségesen rá vagyunk utalva az orosz olajra,
de mindenekelőtt a földgázra.</p>
<p>Az eurázsiai szuperkontinens másik fele Ázsia, élén
Kínával, ahol szintén kevés az energiahordozó.
Középen fekszik Oroszország mérhetetlen
energiavagyonnal, ami elegendő mindkét centrumnak.
Puszta üzleti és józan megfontolásból az érintettek
elemi érdeke az lenne, hogy az oroszok eladják,
Európa és Ázsia pedig megvásárolja az orosz
energiahordozókat. Ez az üzleti modell azonban
megölné a magánpénz uralmát, hiszen közvetítő
szerepére a továbbiakban nem lenne szükség. Értelem
szerint így a világpénz dollárra sem. Ezért jött be
az orosz–ukrán háború.</p>
<p>Oroszország válaszút előtt áll. Európából
szankcionálják, Ázsiából viszont nem, mert még az
ENSZ-ben sem ítélték el a háborút (sokan, mint Kína
és India is, tartózkodtak). Ez a kapcsolat tehát él.
Éppen az energiahelyzet miatt jogos a kérdés, hogy
miféle háború is ez orosz–ukrán összecsapásnak
felzászlózva? Ki is háborúzik kivel? Nem más, mint
az Egyesült Államok felett is dirigáló
pénz-magánhatalom az energiamágnás oroszokkal.</p>
<p>Dollár- vagy energiadominancia a fő kérdés. A
magánpénz azon serénykedik, hogy szétzilálja a
mindkét irányban működőképes orosz energiahidat. Ez
a hatalom azonban arctalan, még a puszta létét is
tagadja. Nincs hadserege sem, de könnyen bérel, ha
kell, arcot és zászlót is, hiszen ő csinálja a
pénzt. A biztonságukban fenyegetett, de energianábob
oroszokkal harcoljanak csak az ukránok, azért
tartják őket már a forradalomnak nevezett 2014-es
puccs óta. Ukrajna a magánpénz-birodalom zsoldosa és
egyben az oroszok párbajprovokátora. (NATO: a
minszki megállapodás elszabotálása). Ilyen proxi
ügyekben a magánpénz urainak van bőséges történelmi
tapasztalatuk, még magánbankjuk közgyűlésein is
proxi szavazók adják le voksukat. Fő a valós
tulajdonosok arctalanságának megőrzése.</p>
<p>Amikor kipenderítették őket Iránból, a szomszédos
Irakkal még puszi komák voltak. Irak proxi zsoldban
meg is támadta rögvest Iránt, a háború évekig
eltartott, a veszteségszámlát a felek állták. Később
Szaddám rossz fát tett a tűzre. Vissza akarta
foglalni a korábban Irak részét képező Kuvaitot, ám
nem proxi szerepben, hanem magánszámlás
vállalkozásként. Kiváltotta a gazdik irdatlan
haragját. Szaddám felett pálcát törtek. Hirdették,
hogy tiltott vegyi fegyvereket rejteget, amiből egy
szó sem volt igaz. Ez volt a háborús ok. Szaddám
kötélen végezte, de a hazugságot terjesztő Tony
Blairtől máig nem vonták meg lovagi címét. Felmerül
a kérdés, mi a célja a magánpénzhatalomnak a mostani
proxi háborúval?</p>
<p>Minimum annyi, hogy megakadályozza Oroszország
kétirányú energiahíd szerepét Ázsia és Európa
között. Ha Európa erre rámegy, nekik nagyon is jó.
Maximális várakozásuk pedig az, hogy Putyin a
háborúba belebukik, és ismét szerencséjük lesz egy
Jelcin-szerű figurához. Ettől kezdve elhárul a
veszély, a magánpénz-birodalomnak nem kell
megbuknia, a teljes energiapiac visszarendeződik a
régi magánpénzes kánonba. A magánpénz-birodalom
bukása vagy ismét fényes győzelme jön, ez az igazi
kérdés.<br>
<br>
<em><span
style="font-family:"Calibri",sans-serif">(A
szerző közgazdász)</span></em></p>
</div>
</div>
<p class="MsoNormal"> </p>
<br>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</body>
</html>