<div dir="ltr">
<div class="entry-heading gmail-cat-meta-line"><h2 class="entry-title">Miért ajánlja fel a pápa Oroszországot és Ukrajnát Máriának?</h2>
                                            </div>
                                        <div class="entry-thumb"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/12/K_EPA20211206110-1024x683.jpg" class="gmail-attachment-large gmail-size-large gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right: 0px;" width="192" height="128"></div>
                                      
                <div class="gmail-cikk-lead">
                    <p>Az ukrajnai püspöki konferencia kérését 
meghallgatva március 25-én, pénteken a 17 órakor kezdődő bűnbánati 
szertartás keretében a Szent Péter-bazilikában Ferenc pápa felajánlja 
Oroszországot és Ukrajnát Mária Szeplőtelen Szívének. Arról, hogy mi is 
pontosan a kérés háttere és mi fog történni, Kovács Zoltán mariológus, 
az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet rektora adott ismertetést a 
Magyar Kurírnak.</p>
                </div>       

                
                <div class="gmail-content">
                                <p>A lap azt írja: március 25-e Urunk születése hírüladásának
 főünnepe, ahogy a magyar népi liturgikus nyelv nevezi: Gyümölcsoltó 
Boldogasszony napja. Kilenc hónappal karácsony előtt ünnepeljük az 
isteni Gyümölcs „beoltását”, vagyis azt, hogy a Szentlélek újjáteremtő 
ereje révén az örök Ige testet ölt, hogy Istenemberként megszülethessen a
 Názáreti Szűztől, „értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért”. Isten a 
gyökereket, az emberi szívek és a történések mélyét is képes 
megérinteni, hogy radikálisan orvosolja mindazt, amit a bűn romlásba 
dönt. Idén ez a nap különös jelentőséggel bír: Ferenc pápa az ukrán 
püspökök felhívását értő szívvel meghallva, Ukrajnát és Oroszországot 
Mária Szeplőtelen Szívének ajánlja, hogy ahol az emberi bűnök 
elhatalmasodnak, ott a kegyelem ezúttal is túláradjon (vö. Róm 5,20).</p>
<p>Kovács Zoltán szerint – hogy az ehhez fűződő esetleges téves 
elképzeléseket időben eloszlassuk – szükséges mindenekelőtt néhány 
fogalmat tisztázni.</p>
<h6><font size="2">1) Mária Szívét helyesen megismerni</font></h6>
<p>A Magyar Kurír cikkében kiemelik, hogy mielőtt bárki is azt gondolná,
 hogy a „katolikus bálványimádás” egyik „aktuális vadhajtásáról” van 
szó, le kell szögezni a világhírű mariológus, Stefano De Fiores 
(1933–2012) gondolatát követve, hogy</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Mária
 Szívén nem egy világot megváltó, „új erőforrást” kell érteni, hanem a 
világot ténylegesen megváltó isteni szeretet egyik jeles 
megnyilvánulását az emberiség irányában.</strong></span></p>
<p>A mariológus úgy folytatja, hogy az Istenszülő Szívének gondoskodó 
szeretete nem csupán Fiának életében mutatkozik meg, hanem a kereszten 
haldokló Fiú által Anyjának gondjaira bízott „szeretett tanítvány” – 
János apostol –, és minden idők „szeretett tanítványai” – a 
krisztushívők – irányában is mintegy „meghosszabbodik” („Íme, a te 
fiad”; Jn 19,26). Hozzáteszi: Isten Anyja az Egyház Anyja is: szülőanyja
 Krisztusnak, az Egyház Fejének, ezért – lelki értelemben – édesanyja 
Krisztus titokzatos Teste tagjainak, vagyis a megkeresztelteknek. Anyai 
Szívébe fogadja a neki ajánlott személyeket – de a nemzeteket és a jó 
ügyeket is –, így is megmutatva közbenjáró szeretetét gyermekeinek, Fia 
„testvéreinek” irányában</p>
<p>Kovács Zoltán a cikkben kitér arra is, hogy Szent II. János Pál pápa 
tanítását követve állíthatjuk: „Mária közbenjárása szorosan összefügg 
anyaságával, kifejezetten anyai jellegű, és ez megkülönbözteti minden 
más teremtmény közbenjárásától, amelyek különböző módon ugyan, de mindig
 »alárendelt módon« részesednek Krisztus egyedüli közvetítésében” 
(Redemptoris Mater, 38).</p>
<p>Írásában hangsúlyozza, hogy szó sincs arról, hogy Isten önnön 
cselekvését „korlátozná” azzal, hogy csak Szolgálóleányán keresztül 
volna képes bármilyen imát meghallgatni, ő az Istenszülő fölött is áll. 
Kerülendő szerinte továbbá az a késő középkorra jellemző, meglehetősen 
„funkcionális” megközelítés is, miszerint Mária olyan volna, mint a 
„nyak”, mely a Fő és a test tagjai között megkerülhetetlen csatornaként 
működik. Nem csupán Mária által lépünk Jézushoz (per Mariam ad Iesum), 
hanem Máriával együtt is járjuk életünk zarándokútját.</p>
<h6><font size="2">2) Máriának „szentelés” vagy Máriának ajánlás?</font></h6>
<p>Kovács Zoltán ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy a fatimai jelenések
 100. évfordulójának évében hazánkba is ellátogatott Salvatore M. 
Perrella szervita professzor. Őt idézve: „A megszentelés, felajánlás, 
dedikálás aktusaiban – valamennyi rokon értelmű kifejezés, mely 
kapcsolatba hoz és gyermeki bizalmat […] ébreszt Mária iránt a hívő 
ember tapasztalatában […], éppen azért, mert tanúsítja a Szűzanya és a 
hívő elválaszthatatlan kapcsolatát a szentháromságos Istentől, aki 
forrása, értelme és célja minden kultusznak és vallásos tiszteletnek 
(vö. Lumen gentium, 66-67) –, megjelenik egy vallásos aktus: a hívő 
jámborságé, a kegyes gyakorlatoké, mely a Mária által Krisztusnak való 
szenteltségben, felajánlottságban teljesedik ki.”</p>
<p>A rektor szerint e szavakból is kiderül, hogy</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>sokszor nem használjuk helyesen a Máriának ajánlás szakkifejezését.</strong></span></p>
<p>Kifejti, hogy az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2002-ben 
megjelent, A népi jámborság és liturgia direktóriuma című dokumentuma is
 emlékeztet: „Manapság ugyanis a liturgikus teológia fejlődésének 
köszönhetően és a különb<span style="color:rgb(0,0,0)">öző terminusok következetes használatának igénye
 miatt ajánlatos meghagyni a »szentelés« kifejezését arra az esetre, 
amikor olyan önátadásról van szó, amelynek címzettje maga az Isten, 
tehát teljes egészében történő, örökre szóló önátadásról van szó, amit 
az Egyház közreműködése garantál” (n. 204).</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Valójában mindenféle megszentelés, felszentelés Istentől ered, mint megszentelőtől és teszi teremtményeit megszenteltekké </strong></span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">– írja a Magyar Kurírban.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">Kovács Zoltán így folytatja: a keresztség, a bérmálás és az egyházi 
rend szentségeinél tapasztaljuk, hogy Isten ezek által a lelkünkbe 
eltörölhetetlen jegyet (karaktert) ad, és mintegy „felszentel”, 
végérvényesen „képesít” egy megszentelt és megszentelő küldetésre 
(istengyermekség, egyházi szolgálat). Jézus Anyja, mint teremtmény, nem 
léphet Isten helyébe, hogy isteni erővel megszenteljen, és a neki 
ajánlottság sem eredményez senkiben a fentebb említett szentségeknek 
köszönhető változást.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p style="padding-left:40px"><strong><span style="color:rgb(0,0,0)">Szentelhetjük magunkat a Szentháromság személyeinek, kérve ehhez Mária oltalmát, közbenjárását, de nem fordítva!</span> </strong></p>
<p>– hívja fel rá a figyelmet a mariológus.</p>
<p>Egyúttal utal arra is a cikkben, hogy a felajánlás Máriának, illetve 
az ő Szeplőtelen Szívének – egyszeri vagy a helyi szokás szerint 
rendszeresen megújítva – nem ritka esemény plébániai ünnepeken, 
imaórákon, vagy éppen zarándoklatok, engesztelő csoportok 
összejöveteleinek alkalmával. Máriának a világ üdvösségének művében 
betöltött szerepét a helyén kezelve – aki maga is Isten által 
megszentelt személy –, ajánljuk magunkat Mária védelmébe (patronátus). </p>
<p>Tehát a Szentatya által március 25-re időzített cselekmény Máriának 
való felajánlás, Szeplőtelen Szívének oltalmába helyezés, hogy 
közbenjárása által nyerjünk kegyelmet Istentől.</p>
<h6><span style="color:rgb(0,0,0)"><font size="2">3) Országfelajánlás a Szűzanya kérésére?</font></span></h6><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">Ennek aktualitását érzékeli most Szent Péter utóda, amikor Ukrajnát 
és Oroszországot Mária Szeplőtelen Szívének szándékozik ajánlani. Ez 
azonban nem előzmények nélküli kezdeményezés – írja a Magyar Kurírban 
Kovács Zoltán. Kifejti, hogy Szent VI. Pál pápa a fatimai jelenések 50. 
évfordulóján (1967. május 13.) megjelent Signum Magnum kezdetű apostoli 
buzdításának záró részében (II/8) felhívást intéz az Egyház valamennyi 
gyermekéhez, hogy újítsa meg személyes felajánlását (igaz, itt még 
consecratio-nak nevezve) a Szűzanya Szívének. Hivatkozik XII. Piusz pápa
 1942. október 31-i, valamint a saját maga által végzett 1964. november 
21-i hasonló aktusokra, melyek hátterében szintén a fatimai üzenetekben 
foglalt egyik kérést (Oroszország Mária Szívének való felajánlásának 
szorgalmazását a 1929. június 13-i tuy-i jelenés alapján) kell 
felismernünk. Később Szent II. János Pál pápa, először 1982. május 
13-án, majd 1984. március 25-én (a világ püspökeivel együttesen), végül 
2000. október 8-án is Mária Szívének ajánlotta a világot. Amikor azt 
olvassuk, hogy „Máriának való felajánlás és szentelés” történt, ennek 
értelmében</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>János
 Pál pápa valójában a Megváltó felé hajtott végre consecratiót, és a 
Krisztusnak szentelt világot ajánlotta Mária Szívének oltalmába, ahogyan
 erre ő maga is utal</strong></span> </span></p>
<p>– írja a mariológus.</p>
<p>Felhívja a figyelmet arra is a cikkben, hogy szembetűnő az, hogy 
Ferenc pápa ehhez a felajánláshoz nemcsak püspökök, hanem papok 
közreműködését kéri, hogy ők is – ki-ki a maga helyén és a rábízott 
nyájjal együtt – részesei legyenek e komoly cselekménynek, és a köztük 
Krisztusban fennálló lelki közösségalkotás „ereje” ilyen módon is 
kifejezésre juttassa Jézus szándékát, aki a péteri sziklára épült 
Egyházat valódi lelki hatalommal ruházta fel, hogy az emberek 
üdvösségéért tegyen, miközben „az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt” 
(Mt 16,18). Az esemény „fatimai gyökerekkel” rendelkező vonatkozását 
fejezi ki, hogy Róma püspökének megbízásából Krajewski bíboros, pápai 
alamizsnás, ugyancsak március 25-én Fatimában ugyanezt a felajánlást 
végzi.</p>
<p>Itt jegyezzük meg – folytatja Kovács Zoltán a Magyar Kurír cikkében 
–, hogy a fatimai jelenések – fenntartva, hogy az Egyház hitelesnek 
ismerte el azokat –, soha nem válhatnak a hitletétemény részévé, tehát 
nem „varázsszerként” akarják manipulálni a természetfeletti erőket egy 
„jobb világ” elérése érdekében,</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>hanem
 lényegi feladatuk az, hogy segítséget nyújtsanak a kinyilatkoztatás 
mind megfelelőbb értelmezéséhez és befogadásához (vö. A Katolikus Egyház
 Katekizmusa, 67).</strong></span></p>
<p>Szerinte ugyanis a helyesen végzett felajánlás Krisztus-központú, 
hittel teli emberi aktus, mellyel kérésünket gyermeki bizalommal 
helyezzük Égi Édesanyánk kezeibe, oltalmát, közbenjárását kérve Fiánál.</p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><h6><span style="color:rgb(0,0,0)"><font size="2">4) A Mennyország Királynője, aki e világi békénkért is közbenjár</font></span></h6><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">Kovács Zoltán szerint Ferenc pápa döntése azért is jelentőségteljes, 
mert ő maga, aki 2017. május 13-án a Mária-jelenések századik 
évfordulóján a „remény és a béke zarándokaként” ment Fatimába, a 
napjainkban nemzetközi szinten izzó konfliktusokat már akkor „darabokban
 zajló harmadik világháború” néven említette. Rómába hazatérve másnap a 
Regina caeli imádságban szintén a mennyország felé irányította 
tekintetünket, amikor külön hangsúlyozta, hogy a hívő, imádkozó, bűnbánó
 ember valódi reményforrást találhat a Szűzanya Szívében.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">A cikkben arról is ír, hogy a Béke Királynőjének közbenjárása mellett
 a mi imáink, felajánlott áldozataink, engesztelésünk sem súlytalanok. 
Égi Édesanyánk „béketörekvéseihez” mi is hivatottak vagyunk 
hozzájárulni. A Szentatya mostani döntése szintén erről az 
elkötelezettségéről tesz tanúságot: nem csupán egy országot, népet ajánl
 fel, hanem Oroszországot és Ukrajnát együtt. Hozzáteszi: Isten minden 
embernek, minden nemzetnek egyformán Atyja, még akkor is, ha gyermekei 
emberi hibák, ideológiák, érdekek mentén konfliktusba is kerülnek 
egymással. A békére minden embernek, nemzetnek szüksége van, csak úgy, 
mint a Krisztusban megélt belső megújulásra. Mária pedig, mint jó Anya, 
az egymással civakodó testvérek között is igyekszik rendet tenni, a 
fatimai üzenetekben is épp ez a szándéka és gyermekeiért aggódó 
szeretete mutatkozik meg, amikor megtérésre szólít fel.</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p><span style="color:rgb(0,0,0)">A Magyar Kurírban megjelent írását Kovács Zoltán azzal zárja, hogy a 
korábban említett fatimai útjáról hazatérő Ferenc pápa akkori szavai 
készítsenek fel lélekben a közelgő jeles eseményre:</span></p><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span><p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>„Ma
 is nagy szükség van az imára és a vezeklésre, hogy kiesdjük a megtérés 
kegyelmét, annak a sok háborúnak a befejezését, amelyek ott vannak 
mindenütt a világon,</strong></span></p>
<p>és egyre csak terjednek, de azoknak a kisebb-nagyobb képtelen 
konfliktusoknak a végét is, amelyek eltorzítják az emberiség arcát. 
Hozzáteszi: hagyjuk, hadd vezessen minket a Fatimából áradó világosság! 
Mária szeplőtelen Szíve legyen mindig a mi menedékünk, vigaszunk és 
Krisztushoz vezető utunk”.</p>
<h6><font size="2">Erdő Péter is csatlakozik Ferenc pápa imájához</font></h6>
<p>Erdő Péter bíboros, prímás március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony 
ünnepén csatlakozik Ferenc pápa békéért szóló imájához, és vele együtt 
Mária Szeplőtelen Szívének ajánlja és oltalmába helyezi Oroszországot és
 Ukrajnát – írja a <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/erdo-peter-biboros-ferenc-papahoz-csatlakozva-felajanlja-oroszorszagot-es-ukrajnat-szuzanyanak?fbclid=IwAR2_GOg366sF9lqGQ6vtfj_RxgSDw5cRvRBFinnFirEWOb-WMXzO_NXheUs">Magyar Kurír</a>.
 A lap ismerteti: Erdő Péter bíboros, prímás március 25-én, pénteken 19 
órakor a Szent István-bazilikában a Szent Jobb előtt – emlékezve Szent 
István királyra, aki elsőként ajánlotta fel országát a Szűzanyának – 
teszi meg a felajánlást. Az eseményre szeretettel várnak minden hívőt. </p>
<p><strong>(Forrás: <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-mariologus-valaszol-mit-jelent-es-miert-ajanlja-fel-papa-oroszorszagot-es-ukrajnat-marianak?fbclid=IwAR3500um_jsk4Im0EqMZiueVtkUhyaLOkIkIhk7pHGrkuA3rIbE1pMB7cEs">Magyar Kurír)</a></strong></p></div>

</div>