<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Boldog Meszlényi Zoltán</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. március 4., péntek | 6:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan2">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan2</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g94847']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=94847&v=0&img=c_o_meszlenyizoltan_.jpg"><span class="gmail-galcount" title="6 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 6</span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A 2009 októberében boldoggá avatott Meszlényi Zoltán vértanú püspökre emlékezik március 4-én a Magyar Katolikus Egyház. </span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Meszlényi
Zoltán </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>sokgyermekes
családban. Kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban
érettségizett, majd Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Pápai
Gergely Egyetemen hallgatott teológiát. 1912 júliusában filozófiai
doktorátust szerzett. Az I. világháború miatt 1915-ben Innsbruckba
települt, ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább, ott szentelte
pappá október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök.</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A teológiai doktorátus megszerzése után visszatért az esztergomi
egyházmegyébe, s Komáromba kapott kápláni kinevezést, de Csernoch János
bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási
kancellária hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott
rá, így 1917 tavaszán már érseki levéltáros és szertartó lett</b></span>. A fiatal
papot 1920-ban az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki
titkárrá nevezték ki.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926.
január 30-án hercegprímási és érseki titkár lett.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: 1927-ben jelent meg <em>Házassági köteléki perek</em>
című műve. A</b></span> következő évben a Pázmány Péter Tudományegyetem
Hittudományi Kara „bekebelezett hittudorrá” választotta. Székfoglaló
értekezését a Szent István Akadémián a kánonjogi tanulmányok fontossága
témában tartotta 1930-ban. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1934-től az Egri Érseki Jogakadémia
egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben a Pázmány Péter
Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést, és
ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.</b></span></p>
<p>A Csernoch Jánost az esztergomi érseki székben követő <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Serédi
Jusztinián mellett Meszlényi egyre jelentősebb egyházi pozíciókat
töltött be:</b></span> 1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-től a Prímási
Főszentszék zsinati bírája. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1937-ben szentelte Sinope címzetes püspökévé
XI. Piusz pápa kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, </b></span>
Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az újdonsült
főpásztor 1938-ban a 34. Eucharisztikus Világkongresszus aktív
résztvevője volt. Több egyházilag elismert mozgalmat támogatott, köztük a
Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségét, amelynek
1939 júliusától volt elnöke.</b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte; <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a háború</span> utolsó
napjaiban, 1945 januárjában a szeminárium pincéjében papokat szentelt</b></span>.
Serédi Jusztinián bíboros halálát követően a hercegprímás
végrendeletének ő volt a végrehajtója. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Miután<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Mindszenty József
hercegprímást</span> 1948 <span style="background-color:rgb(255,242,204)">karácsony</span>án letartóztatták, majd koncepciós perben
elítélték</b></span>, Drahos János került a kormányzói posztra. Drahos azonban nem
sokkal később meghalt, így a káptalan döntésének megfelelően <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Meszlényi
lett az egyházmegye vezetője</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, noha a kiépülő kommunista diktatúra mást
akart a helyére</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk
iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!” – ezekkel a
szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán esztergomi érseki helynök</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Már
1946 szeptemberétől kezdve készültek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">róla</span> ügynöki jelentések. </b></span>A
székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek,
Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges
cselekedetnek minősítette a szerzetesek elhurcolásának körülményei miatt
panaszt tevő püspököknek.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Meszlényi nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ijedt meg a fenyegetésektől</span>,
legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és
folytatását tartotta.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1950. június 20-án <span style="background-color:rgb(217,234,211)">első és egyetlen alkalommal </span>volt jelen a budapesti
Központi Papnevelő Intézetben a püspökkari ülésen</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Néhány nappal
később, június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán
tartották fogva, mindenkitől szigorúan elkülönítve. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az érseki helynök</span>nek
éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát,
fűtetlen szobában kellett a telet elviselnie</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Őrei szadista módon
bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Meszlényi Zoltán<span style="background-color:rgb(217,234,211)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ráadásul nem volt teljesen egészséges ember, gyógyszerekre is szüksége
volt, már <span style="background-color:rgb(234,209,220)">akkor is, amikor elvitték.</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gyógyszert </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azonban nem lehetett
bevinni, sőt semmilyen </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>kapcsolatot<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem tarthatott<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>a külvilággal. Sem
letartóztatásának tényéről, sem a vádemelésről nem jelent meg semmiféle
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">nyilvános híradás</span>. </b></span>Egy rabtársa visszaemlékezése szerint amikor halkan
kifejezte részvétét a püspöknek, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Meszlényi ujját az égre emelve csak
annyit mondott: „Ő <span style="background-color:rgb(234,209,220)">többet szenvedett.</span>”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sok szenvedés után, 1951. március 4-én már <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a halott</span> főpásztort
</span>szállították<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a Mosonyi utcai kórházba.</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <b>Március 10-én temették el.
Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">hamvait exhumálták a rákoskeresztúri Új köztemetőben, ezután kerülhettek
földi maradványai az esztergomi bazilikába.</span></b></span></p>
<p></p>
<p>2004-ben Erdő Péter bíboros indította el boldoggáavatási eljárását.
XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely
Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és
ugyanabban az évben, október 31-én boldoggá avatták az esztergomi
bazilikában. Boldoggá avatásakor ereklyéjét az esztergomi bazilika Szent
Adalbert-mellékoltárban helyezték el.</p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli
buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk, hogy
példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi Urunk, Jézus
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p><strong>Forrás: Katolikus.hu</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>