<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Azzal is nevelünk, akik vagyunk, amit teszünk – Beszélgetés Ivanics M. Andrea SSND tartományfőnökkel</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2022. február 16., szerda | 20:30<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/azzal-is-nevelunk-akik-vagyunk-amit-teszunk-beszelgetes-ivanics-m-andrea-ssnd-tartomanyfonokkel">https://www.magyarkurir.hu/hirek/azzal-is-nevelunk-akik-vagyunk-amit-teszunk-beszelgetes-ivanics-m-andrea-ssnd-tartomanyfonokkel</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g120146']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=120146&v=1&img=c_IMG_4869.jpg"><span class="gmail-galcount" title="7 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 7</span></a></div><h3 class="gmail-lead">A
 Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartománya tavaly június 30-án 
Debrecenben megválasztotta új vezetését. A távozó Lobmayer M. Judit 
helyett a következő négy esztendőre Ivanics M. Andrea nővér lett a 
tartományfőnöknő. Vele beszélgettünk.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><strong>–
 Kérem, beszéljen kicsit a gyermek- és ifjúkoráról! Vallásos családból 
származik? Korán érezte már a vágyat, hogy szerzetesnő legyen, vagy 
kitérők után szentelte magát Istennek?</strong></p>
<p>– Esztergomban, vallásos családban nőttem fel. Állami gimnáziumban 
érettségiztem. Bár a szocializmus éveiben az ország más tájain nemigen 
láthattak az emberek szerzeteseket habitusban, számunkra nem volt 
szokatlan, ha a rendházukhoz közeli utcákban vagy a postán szerzetesi 
öltözékben feltűnt egy-egy ferences testvér. Viszonylag sok jelenlegi 
rendtársam az iskolanővérek két gimnáziumának valamelyikében tanult, és a
 tizennyolcadik életéve betöltése után lépett be a rendünkbe. Én 
huszonhat évesen döntöttem úgy, hogy jelentkezem.</p>
<p><strong>– Miért éppen a Boldogasszony Iskolanővéreket választotta, mi vonzotta Önt hozzájuk?</strong></p>
<p>– A lelkivezetőm egy ferences volt, Szendrei Miklós atya, akinek máig
 hálás vagyok. Hallatlan készséggel és nagy bölcsességgel segített 
abban, hogy rátaláljak a Boldogasszony Iskolanővérekhez vezető útra. 
1989 augusztusában léptem be az akkori nevén Miasszonyunkról Nevezett 
Szegény Iskolanővérek Kongregációjába (SSND). A rend neve 2011-ben 
változott, attól fogva Boldogasszony Iskolanővérek (SSND). 1989-ben 
legálisan még csak egyetlen női szerzetesrend működött Magyarországon. 
Én akkor már végzett pedagógus voltam, az iskolanővérek közössége pedig 
tanítórend, így nem is volt kérdés, hogy ide jelentkezem. Bár a 
szocializmus összeomlása után számos, neveléssel foglalkozó női 
szerzetesrend kezdhette meg legálisan is a szolgálatát, soha nem bántam 
meg, hogy az iskolanővéreknél horgonyoztam le.</p>
<p></p>
<p><strong>– A kongregáció alapítója Karolina Gerhardinger (1797–1879), 
szerzetesi nevén Jézusról nevezett Mária Terézia volt. Mit kell tudnunk 
róla, milyen indíttatásból alapította a rendet?</strong></p>
<p>– A bizonyosságban, hogy itt a helyem, nem csupán a nevelés-oktatás 
iránti lelkesedésem segített, hanem a rendem alapítója, Boldog Jézusról 
nevezett Mária Terézia Gerhardinger példája is: Istenbe vetett hite, 
bizalma és óriási bátorsága, amellyel kolostorok és a hozzájuk 
kapcsolódó iskolák sokaságát hozta létre az élete során. 1833-ban, a 
rendalapítás első évében az egyetlen intézményünkben még csak három 
nővér oktatott háromszázötven gyermeket. Néhány évtizeddel később, 
1874-ben viszont már 1749 iskolanővér nevelt 71 120 diákot két földrész 
179 intézményében. „Iskolákban és más olyan területeken dolgozunk, ahol 
nevelői szolgálatunkra különösen szükség van. Senkit sem zárunk ki 
gondoskodásunkból” – írta az alapítónk.</p>
<p><strong>– A nevelés-oktatás kezdetektől fogva kiemelt feladata a rendnek.</strong></p>
<p>– Alapítónk olyan nevelő volt, aki hitt abban, hogy minden ember 
képes változni, és minden gyermeknek joga van hozzájutni a tudáshoz, a 
műveltséghez, bármely társadalmi réteghez tartozzék is. Meggyőződése 
volt, hogy „az iskolába járás elmulasztása fokozza a szegénységet”. 
Ezzel a hitével ajtót nyitott a jövőre a társadalom peremén élő 
gyermekek előtt ugyanúgy, mint a középosztályhoz tartozó diákjai előtt. 
Boldog M. Terézia vallotta, rendje Istennek olyan műve, amely „a maga 
nemében egyedülálló”. És ez igaz is, hiszen a 19. századi gyakorlattal 
ellentétben ő egy olyan női rendet hozott létre, amelynek tagjait 
központilag irányított és szervezett, színvonalas képzésben 
részesítette. Előírta számukra a helyi körülményekhez, a kulturális 
szokásokhoz való rugalmas alkalmazkodást. Bár klauzúrás rend vagyunk, ha
 a nevelői munka megkívánta, a nővérek elhagyhatták a klauzúrát, például
 kirándulhattak a gyerekekkel, részt vehettek továbbképzéseken. Nem 
meglepő hát, hogy azzal vádolták meg, rendjének tagjai túlságosan 
képzettek. Erre az volt a válasza: egy iskolanővérnek alkalmasnak kell 
lennie arra, hogy egy falusi iskolában, a földművesek gyermekei között 
ugyanúgy megállja a helyét, mint egy nagyvárosi, emelt szintű oktatást 
nyújtó intézményben, ahová magasabb társadalmi csoportba tartozó tanulók
 járnak. Ahogyan egyik levelében írta: „Rendünk életképességének csírája
 éppen abban rejlik, hogy mi, iskolanővérek, mindenhová, minden helyre 
és réteghez alkalmasak vagyunk, ahová minket az isteni Gondviselés 
küld.”</p>

<p>Halála előtt alapítónk arra kérte a rendtársait, hogy minden tőle 
származó dokumentumot, őt ábrázoló képet semmisítsenek meg. Engedelmes 
apácái sajnos ezt meg is tették. Az általa írt több mint 5300 levél 
azonban fennmaradt a különböző települések, egyházmegyék, hatóságok, 
közösségek irattáraiban. Ebből a kiterjedt levelezésből tudjuk, hogy 
teljes szívéből hitte,</p>
<blockquote>
<p>a gyermekek nevelésével, a keresztény értékek átadásával alakítható a
 társadalom, az oktatás által jobbá, emberibbé tehető a világ.</p>
</blockquote>
<p><strong>– Mi lehet a küldetése egy szerzetesközösségnek, egy 
katolikus iskolának a mai világban, amely kétségbe vonja a keresztény 
értékrendet, tagadja a hagyományos értékeket, és közömbös a 
kereszténység iránt vagy éppen ellenséges vele szemben?</strong></p>
<p>– Az egyik generálisunk egykor azt mondta, az a jó iskolanővér, 
akinek az egyik kezében a Biblia, a másikban egy napilap van. A kép 
természetesen szimbolikusan értendő. Hogy miért kell egy iskolanővérnek 
Szentírást tartania kezében, azt nem kell magyaráznom. De mit fejez ki a
 napilap? Sokan úgy vélik, az a fiatal lány, aki kicsit élhetetlen, vagy
 szeretné elfordítani a fejét a realitástól, kolostorba menekül. 
Nyugodtan megmosolyoghatjuk ezt az elképzelést. Egy tanítórend tagját, 
aki naponta ovisokkal, általános iskolásokkal, gimnazistákkal, 
egyetemistákkal találkozik, párbeszédet folytat velük, és őszintén 
érdeklődik a kétségeik iránt, bizony megérintik az emberi, családi 
nehézségek, küzdelmek. Ez a szerzetes a feje búbjáig elmerül a 21. 
századi valóságunkban. És éppen ez az iskolanővérek küldetése. Ezért 
alapította a rendünket Boldog M. Terézia.</p>
<blockquote>
<p>A létünkkel, a jelenlétünkkel, nevelői szolgálatunkkal kell tanúságot
 tennünk arról, hogy az élő Isten a mi teremtőnk, és hogy Jézus Krisztus
 minden embert testvérként szeret.</p>
</blockquote>
<p>A Szentlélek pedig megadja nekünk az erőt ahhoz, hogy merjünk 
szembesülni a társadalmi igazságtalanságokkal, a rászorulók ínségével, 
küzdjünk a kiszolgáltatottak és kitaszítottak jogaiért, és „hangosítsuk 
ki” azoknak a hangját, akikét nem akarja meghallani a jóléti társadalom.
 Mi, iskolanővérek hisszük, hogy minden gyermek, fiatal és felnőtt 
értéket hordozó ember. Valljuk, hogy a neveltjeinkben rejlő adottságok, 
képességek tapintatos testvéri szeretettel kibontakoztathatók. Alapítónk
 az egész életével, nevelői szolgálatával és küzdelmeivel az utána 
következő nemzedékek jövőjét építette. Mi, 21. századi rendtársai is 
ugyanezt az utat szeretnénk járni. Az alapítónk kora sem volt mentes a 
háborús konfliktusoktól, a járványoktól, a különféle eszmék okozta 
zűrzavartól, az örök emberi értékek megvetésétől, tagadásától. Boldog M.
 Terézia mégsem veszítette el az Istenbe és embertársaiba vetett hitét 
és bizalmát. Meggyőződése volt, hogy a minőségi oktatással, a gyermeket 
érlelő neveléssel Isten örömhírét hirdeti, visszaadja az ínséget 
szenvedők emberi méltóságát, erősítheti a társadalom anyagi javakban 
bővelkedő rétegeinek felelősségvállalását, azaz tulajdonképpen 
helyreállíthatja a világ Isten által megálmodott rendjét.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g120146']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=120146&v=1&p=1&img=c_IMG_4973.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><strong>– Az Önök szerzetesi fogadalma az engedelmességre, a 
tisztaságra, a szegénységre szólt, s korábban emellett arra is, hogy 
közreműködnek embertársaik megszentelésében. Mit jelent ez?</strong></p>
<p>– 1924-ig az iskolanővérek a három szerzetesi fogadalom mellett egy 
negyediket is tettek. Ez arra vonatkozott, hogy a nevelés szolgálatának 
szentelik az életüket, minden képességünket, Istentől kapott 
tehetségünket. A negyedik fogadalom arra szólította fel az iskolanővért,
 hogy tudatosítsa magában, a nevelés nem csupán ismeretátadást jelent. A
 rend tagjait arra hívja az Úr, hogy az emberek közötti jelenlétük 
legyen ösztönzés mások számára. Tevékenységükkel, példájukkal buzdítsák 
őket arra, hogy kerüljenek kapcsolatba Istennel, értékeljék önmagukat, 
és adjanak hálát az életért. Ezt jelenti az, hogy</p>
<blockquote>
<p>közreműködünk embertársaink megszentelésében, legyen szó kisgyermekekről, kamaszokról vagy felnőttekről.</p>
</blockquote>
<p><strong>– Magyarországon mióta vannak jelen, és hány helyen, hány közösségben tevékenykednek?</strong></p>
<p>– 1858-ban, Bajorországból érkeztek az első iskolanővérek 
Magyarországra. Temesvárott jött létre az első rendházunk és iskolánk, 
amely 1900-ra Kelet-Magyarország legnagyobb nevelési intézménye lett. 
Olyannyira elismertté vált az intézményeinkben folyó oktató-nevelő 
munka, hogy két tartományfőnökünk is megkapta az Osztrák–Magyar 
Monarchia polgárai számára elnyerhető legmagasabb kitüntetést az 
uralkodótól, Ferenc Józseftől. Jobbára a történelmi Magyarország 
délkeleti területein létesültek rendházaink és iskoláink, így aztán a 
trianoni határok meghúzása után az iskolanővérek magyar tartománya 
elvesztette kolostorainak és intézményeinek kétharmadát. A 
szerzetesrendek 1950-es feloszlatása 413 rendtársamat érintette. 
Napjainkban ötvenhárom nővér tartozik a magyar tartományhoz. Rendházunk 
van Budapesten, Debrecenben, Makón, Muzslyán (Szerbia), Szegeden és 
Szovátán (Románia). A kongregációnk noviciátusa Rómában van, ahol 
jelenleg két novíciánk készül arra, hogy a kánoni év után, első 
fogadalmuk letétele előtt hazatérjenek az úgynevezett apostoli szolgálat
 hónapjaira.</p>
<p></p>
<p><strong>– Nevelési-oktatási elveik között alapvető jelentőségű a szellemi bátorságra és a szív nyitottságára törekvés.</strong></p>
<p>– A szellemi bátorságra nevelés valóban alapvetés számunkra. Ez azt 
jelenti, hogy intézményeinkben törekszünk a színvonalas oktatásra, 
ahogyan arra is, hogy diákjainknak megtanítsuk: soha ne lankadjék az 
érdeklődésük a világ történései, az újabb tudományos eredmények és 
művészeti értékek iránt. Azaz mindig őrizzék meg a világban való 
tájékozódás, eligazodni akarás képességét. Fontosnak tartjuk, hogy a 
szívükbe véssük: soha semmit ne mondjanak vagy tegyenek a meggyőződésük,
 a lelkiismeretük ellenében, sem restségből, sem félelemből.</p>
<blockquote>
<p>Az ismeretekkel túlhalmozott szellem üres marad szívben, lélekben, ha
 az értelmi képzéssel nem tart lépést az érzület nemesítése, az akarat 
nevelése, mert a szívet is nevelni kell”</p>
</blockquote>
<p>– olvasható egy iskolanővéri írásban. A mindennapok gyakorlatában ez 
azt jelenti, hogy nekünk, nevelőknek példát kell mutatnunk szellemi 
bátorságból, a világ dolgai iránti érdeklődés és az önnevelés terén. 
Óriási felelősség hordozói vagyunk. A szabályunk ezt így fogalmazza meg.</p>
<blockquote>
<p>Mindazzal nevelünk, amik vagyunk és amit teszünk.”</p>
</blockquote>
<p><strong>– Kiemelten fontosnak tartják a bizalomra nevelést is. Mit értenek ezen?</strong></p>
<p>– Az iskolanővéri nevelésnek célja az is, hogy felismertessük a 
diákjainkkal, az élet nem véletlenek sorozatából áll, hanem Isten 
gondviselő cselekedeteinek füzére alkotja. A mindennapok gondjai, 
küzdelmei, tragédiái közepette olykor lehetetlennek látszik, hogy 
megéreztessük egy-egy érintett diákunkkal Isten jelenlétét, azt, hogy 
vele van, vele szenved, megérti őt, és soha nem hagyja magára. Ezekben a
 helyzetekben</p>
<blockquote>
<p>mi, a nevelők vagyunk Isten eszközei; együttérzésünkkel, közös 
reménykedésünkkel igyekszünk erősíteni őt vagy éppen a családtagjait. 
Istenbe és embertársainkba vetett bizalmunkkal kell táplálnunk és 
gyógyítanunk a kétségbeesett szíveket, lelkeket.</p>
</blockquote>
<p>Ehhez Isten kegyelmén kívül szakmai tudásra, nagy alázatra, kitartó és erős akaratra, gyengéd, megértő szívre van szükségünk.</p>
<p></p>
<p><strong>– Az ifjúság nevelésén kívül hogyan vesznek még részt a társadalom formálásában?</strong></p>
<p>– Ma 30 országban 2045 iskolanővér szolgálja Isten népét óvodákban, 
iskolákban, árvaházakban, kollégiumokban, egészségügyi intézményekben, 
menekülttáborokban, családsegítő központokban, plébániákon, 
lelkigyakorlatos házban, idősek és fogyatékossággal élők otthonában. 
Shalom-hálózatunk különösen a kiszolgáltatottak, a peremre szorultak 
segélykiáltására igyekszik felhívni a világ figyelmét különböző akciók, 
demonstrációk szervezésével. Kongregációnk csatlakozott Ferenc pápa 
felhívásához, és mint a <em>Laudato si'</em> kezdetű enciklika tanításai
 iránt elkötelezett rend szeretnénk, ha óvodásaink és diákjaink 
felismernék, hogy otthonunk, a Föld sok sebből vérzik, védelemre szorul.
 A Boldogasszony Iskolanővérek Kongregációja 1993-ban került be az 
ENSZ-be nem kormányzati képviselettel rendelkező szervezetként. 1997 
júliusában kérvényeztük, és a követkető év júniusában megkaptuk 
tanácsadói státuszunkat az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsánál 
(ECOSOC). Az ENSZ-ben a peremre szorultak és a mellőzöttek, különösen a 
nők, az ifjúság és a szegények szószólóiként vagyunk jelen.</p>
<p><strong>– Tartományfőnökként milyen terveket szeretne megvalósítani?</strong></p>
<p>– A terveimet részben a szabályunk, részben a legutóbbi általános 
káptalanunk már megfogalmazta. A szabályunk arra szólít fel, hogy 
tartományfőnökként erősítsem a közösségem egységét.</p>
<blockquote>
<p>Elő kell segítenem, hogy képessé váljunk felismerni, milyen feladatok
 vállalására vagyunk hivatottak, milyen sürgető nevelési kihívások 
várnak ránk korunkban. Az iskolanővérek általános káptalanja pedig arra 
hívott meg bennünket, hogy „a világ szívében a béke, a remény és a 
szeretet emberei legyünk.”</p>
</blockquote>
<p>Természetesen a szívemben hordozom a Boldogasszony Iskolanővérek 
Magyar Tartománya által fenntartott intézményekhez kapcsolódó több mint 
3400 gyermeket, fiatalt és családtagjaikat, ahogyan a nevelői munkánkat 
segítő közel 550 kollégánk gondjait is.</p>
<p></p>
<p>Tartományfőnökként egyvalamit szívből sajnálok: vezetői szolgálatom 
olyan szerteágazó, hogy mellette nem marad időm a tanításra. Ez bizony 
nagyon hiányzik az életemből.</p>
<p><strong>Szerző: Bodnár Dániel</strong></p>
<p><strong>Fotó: Lambert Attila<br></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a>               </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>