<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent Cirill és Szent Metód, Európa társvédőszentjei</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. február 14., hétfő | 6:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-cirill-es-szent-metod-europa-tarsvedoszentjei">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-cirill-es-szent-metod-europa-tarsvedoszentjei</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g36629']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=36629&v=0&img=c_cirill_metod.jpg" style="margin-right: 0px;" width="474" height="264"><span class="gmail-galcount" title="14 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Február
14-e Szent Cirill és Szent Metód ünnepe. A görög fivérek a szláv
népeknek hirdették Krisztus örömhírét. A keresztény kelet két apostolát,
Európa társvédőszentjeit keleten és nyugaton egyaránt tisztelik.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
testvérek </b></span>közül <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Metód volt az idősebb, 815 és 820 között született. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A
keresztségben valószínűleg a Mihály nevet kapt</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a.</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A fiatalabb, Konstantin
(szerzetesi neve: Cirill) 827-ben vagy 828-ban született. Apjuk
magasrangú császári tisztviselő volt.</b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Metód </b></span>arkhón, vagyis <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az egyik határvidéki terület elöljárója lett,
ahol sok szláv is élt.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>840 táján aztán lemondott, hogy kolostorba
vonuljon</b></span>. A kolostor Bithiniában, az Olümposz-hegység lábánál
feküdt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Cirill Bizáncban folytatta tanulmányait. Miután következetesen
visszautasított minden <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kecsegtető politikai pályát</span>, pappá is szentelték.</b></span>
Ragyogó szellemi képességeinek és műveltségének köszönhetően egészen
fiatalon magas képzettséget igénylő beosztást kapott: Konstantinápolyban
a Hagia Szofia levéltárának könyvtárosa és a pátriárka nagy
tiszteletnek örvendő titkára lett. Hamarosan azonban szabadulni <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
igyekezett minden ilyen tisztségtől, hogy teljesen a tudománynak és a
szemlélődő életnek szentelhesse magát. Így titokban egy Fekete-tenger
melletti kolostorba menekült. Hat hónap múlva találtak rá, és
rábeszélték, hogy vállalja el a konstantinápolyi főiskolán a filozófia
oktatását. Nagy tudásáért itt kapta a „Filozófus” címet. </b></span>Ezután a
császár és a pátriárka a szaracénokhoz küldte missziós küldetéssel<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>.
Cirill </b></span>– hogy teljesíthesse feladatát – visszavonult a közélettől,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>csatlakozott bátyjához, s ő is szerzetes lett.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szerzetesi nevük jelentése kifejezi hivatásuk lényegét: a <em>Cirill</em> név a görög Kürioszból ered, amelyből a Krisztus, Úr név is származik. Jelentése: Istennek odaajándékozott személy. <em>Metód</em>: olyan személy, aki valakit elkísér az úton, útitárs.</b></span></p>
<p>860-ban a görög fivéreket aztán a kazárok közé küldték a Fekete-tenger partjára. <span>Krími
tartózkodásuk során Kherszon közelében megtalálták a vértanú pápa,
Szent Kelemen ereklyéit. Missziós útjukon eljutottak Nyugatra, és végül
ünnepélyes keretek között átadták az ereklyéket II. Adorján pápának
Rómában.</span></p>Rasztiszláv, Nagy-Morvaország fejedelme III. Mihály császártól kért
népe számára püspököt és tanítót, ki képes az igaz keresztény hitet a
saját nyelvükön megmagyarázni nekik. „Népünk, amióta visszautasította a
pogányságot, a keresztény törvényt tartja meg. Nincs azonban mesterünk,
aki képes lenne saját nyelvünkön elmagyarázni az igaz hitet.” Cirill és
Metód vállalták a feladatot.
<p>Nagy-Morvaország abban az időben Közép-Európa szláv népeit fogta
egybe, Kelet és Nyugat áramlatainak kereszteződésében. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A fivérek 873-ban
megkezdték működésüket e népek között, és további életüket egészen
nekik szentelték.</b></span></p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Cirill és Metód egyik célja az volt, hogy a keresztény dogmákat és
liturgikus könyveket szláv nyelven írt könyvekben gyűjtsék össze</b></span>,
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>azonban szembesültek vele, hogy az ószláv nyelvet nem tudják a görög,
illetve a latin betőkészlettel lejegyezni.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Így született meg a 43 betűt
tartalmazó glagolita ábécé, a legkorábbi szláv ábécé, mely egyes
elméletek szerint a Szent Cirillről elnevezett, neki és fivérének
tulajdonított cirill írás alapját képezte. Cirill és Metód lefordították
szláv nyelvre a Szentírást; a szertartások nyelvéül is a szlávot
használták.</b></span></p>
<div class="gmail-keretes">
<p>„Meg voltak győződve arról, hogy az egyes népek nem mondhatják
magukénak maradéktalanul a kinyilatkoztatásról szóló tanítást mindaddig,
amíg azt nem hallották saját nyelvükön, és nem olvasták saját ábécéjük
betűivel – méltatta a két görög fivér apostoli géniuszát XVI. Benedek
pápa. – Cirill és Metód klasszikus példája annak, amit ma
inkulturációnak nevezünk. Minden népnek ötvöznie kell saját kultúrájával
a kinyilatkoztatott üzenetet, és saját nyelvével kell kifejeznie annak
üdvözítő igazságát.”</p>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Cirill és Metód térítő munkájuk eredményeivel Rómába mentek, ahol II.
Adorján pápa fogadta őket, és jóváhagyta a szláv nyelvű liturgikus
könyvek használatát.</b></span> Metódnak azonban egyedül kellett folytatnia útját,
mert Cirill súlyosan megbetegedett, és 879. február 14-én Rómában
meghalt. Földi maradványai a római Szent Kelemen-bazilikában nyugszanak.</p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Metód hűséges maradt Cirill halála előtt mondott szavaihoz: „Nézd,
testvérem, ugyanazt a sorsot vállaltuk, és ugyanazt a barázdát
szántottuk. Én a földbe hullok, mert az én időm lejárt. Tudom, te nagyon
szereted szent hegyedet, de ne add fel érte hithirdető munkádat. Hol
találhatod meg jobban üdvödet?”</b></span></p>
<p></p>
<p>Miután Pannónia ősi egyházmegyéjének érsekévé szentelték és a
„nemzetek” (azaz a szláv népek) apostoli legátusává nevezték ki, Metód a
helyreállított szerémségi (sirmiumi) püspöki széket foglalta el.
Apostoli munkáját azonban politikai és vallási jellegű nehézségek
kísérték: két évre börtönbe zárták azzal a váddal, hogy beleavatkozott
más püspökség joghatóságába. Innen csak VIII. János pápa közbelépésére
szabadult ki. Végül Morvaország új fejedelme, Szvatopluk is elutasította
Metód munkásságát, ellenezte a szláv liturgiát, és Rómában támadta az
új érseket. 880-ban Metódot Rómába rendelték. VIII. János a találkozás
hatására bullát adott ki, mely megerősítette a korábban kapott
kiváltságot: a szláv nyelv használatát a szent liturgiában. „Aki a
főnyelveket, tudniillik a hébert, a görögöt és a latint teremtette,
ugyanaz teremtette a többi nyelvet is saját dicséretére és dicsőségére.”</p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Metód életének utolsó éveit a Szentírás, a liturgikus könyvek, az
egyházatyák művei és a bizánci egyházi és polgárjogi gyűjtemény további
fordításának szentelte. 885. április 6-án, virágvasárnap halt meg. A
morvaországi Velehrad székesegyházában temették el.</b></span></p>
<div class="gmail-keretes">
<p>„Jó hírvivők, elszánt testvérek és Isten tanúi voltak, akik erősebbé tették Európát” – fogalmazott tavaly február 14-én <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-cirillt-es-metodot2" target="_blank">reggeli homíliájában</a> Ferenc pápa.</p>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Cirill és Metód missziós tevékenységét az a meggyőződés határozta
meg, hogy minden nép hivatalos az üdvösségre, és Krisztus minden
emberért meghalt</b></span>. Ezen egyetemes szemléletmódot Cirill saját filozófiai
és teológiai elveiből vezette le: számára a filozófia az isteni és
emberi dolgokban eligazító bölcsességet jelentette, amely Istenhez tesz
hasonlóvá minket, embereket. Ennek legbelsőbb lényege a bölcsesség, a
világnak azon szemlélete, amelynek segítségével behatolhatunk az isteni
világba. Krisztus, „az emberek kedvelője” mindenkit el akar vezetni az
igazság ismeretére, minden embert a bölcsesség részesévé akar tenni,
görögöt és barbárt egyaránt – tanította Cirill. „A nap nem ugyanúgy süt
mindenkire? Nem ugyanazon a módon lélegzünk mindnyájan?”</p>
<p></p>
<p>Ünnepüket 1880-ban vették föl a római naptárba, július 5-re. 1969-ben február 14-ére, Cirill halála napjára helyezték át.</p>
<p>II. János Pál pápa 1980. december 31-én kelt<em> Egregiae virtutis </em>kezdetű
apostoli levelében Európa társvédőszentjeivé nyilvánította a keresztény
kelet két apostolát. Metód halálának 1100. évfordulója alkalmából
pedig, 1985. június 11-i dátummal, kiadta <em>Slavorum apostoli</em> kezdetű enciklikáját.</p>
<div class="gmail-keretes">
<p>„<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Cirill és Metód összekötő kapocs, szellemi híd a keleti és nyugati
hagyomány között, melyek az egyetlen Egyház egységes hagyományában
futnak össze. Ők a keleti és nyugati testvéregyházak ökumenikus
törekvéseinek példaképei és szószólói, hogy imában és párbeszédben ismét
megtaláljuk a látható egységet, a tökéletes és mindent átfogó
egységet. [...] Cirill és Metód karizmatikusan hozzájárultak Európa
építéséhez nemcsak a keresztény vallásos közösségben, hanem civil és
kulturális vonalon is. Ma sincs más út ama <span style="background-color:rgb(234,209,220)">feszültségek</span> áthidalására,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">szakadások és ellentétek </span>orvoslására, melyek az életet és az értékeket
pusztulással fenyegetik nemcsak Európában, hanem az egész világon.
Kereszténynek lenni manapság azt jelenti, hogy a közösség építői vagyunk
az Egyházban és a társadalomban. Ehhez szükséges a testvérek iránti
nyíltszívűség, a kölcsönös megértés, az együttműködésre való készség, a
lelki és kulturális javak cseréje.” (<em>Slavorum apostoli</em>, 27)</b></span></p>
</div>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te a két szent testvér, Cirill és Metód által vezetted
el a szláv népeket az evangélium világosságára. Add, hogy tanításodat mi
is szívünkbe fogadjuk, és mindnyájan egy néppé legyünk az igaz hit
megvallásában. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él
és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong><br><strong>II. János Pál: <a href="http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=96" target="_blank"><em>Slavorum apostoli</em> </a></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>