<div dir="ltr">
<div class="gmail-container gmail-border gmail-cikk-header"><div class="gmail-content-title"><h1 class="gmail-"><span>(Cigány) osztály, vigyázz!</span>
</h1>
</div>
</div>
<div class="gmail-container gmail-cikk-cover gmail-cikk-cover-v1">
<a href="https://mandiner.hu/cikk/20220206_belfold_oktatas_cigany_forgacs_istvan_ellenzek_baloldal_rendszer_velemeny_iskolavalasztas">https://mandiner.hu/cikk/20220206_belfold_oktatas_cigany_forgacs_istvan_ellenzek_baloldal_rendszer_velemeny_iskolavalasztas</a>
</div>
<div class="gmail-container gmail-border gmail-cikk-torzs-container">
<div class="gmail-author-share-date-container">
<div class="gmail-author-share-date">
<div class="gmail-bal-hasab">
<div class="gmail-szerzok_container">
<div class="gmail-szerzo gmail-kep-nelkul">
<div class="gmail-kovetes gmail-nem-kovetheto">
<a href="mailto:istvan.forgacs@gmail.NEMSPA_M.com?subject=http://index.hu/velemeny/2022/02/06/-cigany-osztaly-vigyazz-/&cc=cikkszerzonek@mail.index.NEMSPA_M.hu" class="email">Forgács István</a>
</div>
</div>
</div>
<div class="gmail-datum">
<span>2022.02.06. 09:49</span>
</div>
</div>
<div class="gmail-jobb-hasab">
<div class="gmail-megoszt gmail-cikk-top-box">
<div class="gmail-fb-share gmail-fb-native-share">
<span id="gmail-fb_like_bottom" action="recommend" href="https://index.hu/velemeny/2022/02/06/-cigany-osztaly-vigyazz-/" class="gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:top;width:0px;height:0px;overflow:hidden"></span></span></div>
<div class="gmail-index-social-box">
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div class="gmail-szelso-jobb-lead_container">
<div class="gmail-szelso-jobb">
<div class="gmail-cikk-inline-ad gmail-halfpage">
</div>
</div>
</div>
<div class="gmail-cikk-torzs">
<blockquote>
<p><em>- Ellenzék: az oktatási rendszer rossz, a szegényeket nem engedi előbbre jutni.</em></p>
<p><em>- Ellenzéki szavazó: igen, pontosan így van, és a kormány tehet róla! Változtassunk!</em></p>
<p><em>- Ellenzék: akkor mit szólnátok, ha a szabad iskolaválasztás jogát esetleg...</em></p>
<p><em>- Ellenzéki szavazó: Be se fejezd, be se fejezd!!!</em></p>
</blockquote>
<p>Igen, tudom, hogy már a cím is erős. És
legalább 2-3 jelentése is lehet, attól függően, hogy ki és honnan nézi a
világ dolgait. De mielőtt belemegyünk abba, hogy kell-e félnie bárkinek
a többségében cigány diákokkal teli iskolai osztályoktól, vajon érti-e,
látja-e mindenki, hogy hogyan alakult át a társadalom és az oktatás
kérdése az elmúlt 30 évben? Vajon az örökké mantrázott „csak a
tanulással lehet előbbre jutni”, és a „minőségi oktatásba kell fektetnie
Magyarországnak” gondolatokon túl akarja-e látni bárki is valóban azt,
hogy mi történik, és ami a legfontosabb: meg meri-e bárki fogalmazni,
hogy minek kell történnie? Nem igazán. Nagyon sokan még mindig
foggal-körömmel ragaszkodnak a saját idealizált iskola-víziójukhoz: az
egyik tömb még több fegyelmet, valódi poroszos oktatást, a tanárok
(klasszikusan értelmezett tanítók) becsületének, tiszteletének a
visszaadását és az egyre silányabbnak tartott generációk grabancának az
elkapását követeli, a másikba pedig azok tartoznak, akik a számtalan
alternatív, és egyre nagyobb szabadságokat kínáló oktatási
megközelítésektől egészen odáig is el tudnak jutni, hogy csak akkor
tanuljanak a diákok, ha éppen kedvük van hozzá. Addig meg
kézműveskedjenek.</p>
<p>Ki kell mondani, hogy ez a két tömb egymásból
él (mint ahogy Magyarországon számos egyéb terület szereplője is hálás a
vele szögesen ellentétesen gondolkodónak, hiszen a másiknak a megléte
miatt tartja validnak és szükségesnek a saját létezését, saját
misszióját).<br><span></span></p>
<div id="gmail-microsite_microsite" class="gmail-miniapp gmail-microsite">
<div id="gmail-adoceanindexhuyidgiphgsk5" class="gmail-iap gmail-iap--ado empty" style="display:none">
</div>
</div>
<p>„A poroszos iskola elveszi a gyerekkort és
kiöli a tehetséget” – siránkoznak a progresszívek, „Nehogy még majd az
kapjon jutalmat, aki még oda se ballagott!” – háborodnak fel azok, akik
szerint illene tudni, hogy kitől idéztem most. E két szemlélet boldogan
reagál a másikra, egymással együtt léteznek. </p>
<div class="eyecatcher_long">
<div class="gmail-anti_xsl">
<p>Az, hogy elcigányosodnak az iskolák, egy egészen természetes folyamat az elmúlt 20-25 esztendőben.</p>
</div>
</div>
<p>Igen, az. Az elcigányosodás az én
értelmezésemben egyáltalán nem pejoratív, és én sem annak állítom be –
próbálok neutrálisan tekinteni rá. Egyszerűen arra utal, hogy folyamatos
és egyértelmű belső demográfiai átalakuláson megy keresztül az ország
egésze a rendszerváltás, és még inkább az uniós csatlakozás óta. Minden
megyének van olyan járása és minden járásnak olyan települése, ahol a
korábbiaknál kevesebben lettek a többségiek, ahol megnőtt a cigányok
száma és aránya. Ennek elsősorban az az oka, hogy jelentős volt azoknak a
száma, akik az országban (Európában) máshol meglévő munkalehetőségek,
vagy éppen közép- és felsőoktatási tanulási lehetőségek miatt otthagyják
a megyéjüket vagy a járásukat. Beköltöznek Miskolcra, Pécsre,
Debrecenbe, feljönnek Budapestre és ők bizony hiányoznak Edelényből,
Siklósról, Hajdúböszörményből és Békéscsabáról. Tanulni mennek a nagyobb
egyetemvárosokba, és ha végeznek, ott is maradnak, vagy szintén a
fővárost választják, és nem is feltétlenül csak a magyart. Az elmúlt
évek azt jelzik, hogy a szakmát szerzett fiatalok sem biztos, hogy
helyben maradnak később – az építőipar vagy a turizmus döbbenetes erővel
szívja el a vidéki szakmunkásokat a nagyobb városok felé. Ennek aztán
az <span>lesz </span><span>eredménye, hogy Edelényben javarészt a
nyugdíjasok maradnak egy idő után, és jelentősen csökken a szakmát
szerzett, helyi fejlődést segíteni tudó vagy helyi szolgáltatásokat
kínálni képes munkavállalók száma. </span></p>
<h3>
<span>A cigányok maradnak</span>
</h3>
<p>
<span> Látni kell, hogy a cigányok körében is
van mozgás, ott is minden korábbinál többen lettek azok, akik vállalták
az utazást, vagy akár a költözést is azért, hogy megtalálják valahol
máshol a számításukat, de arányaikban sokkal többen maradnak helyben,
mint amennyien eljönnek. Ehhez kapcsolódik, hogy a kormány
családtámogatási politikája egyértelműen növelte a gyermekvállalási
kedvet a nem cigány többségi társadalomban, de a cigányoké sem csökkent
igazán, ami viszont csak ahhoz volt elég, hogy a két faktor hatása miatt
valóban nőtt a megszületett gyermekek száma az elmúlt években, de nagy
változás nem történt. Ugyanakkor </span>
</p>
<div class="eyecatcher_long">
<div class="gmail-anti_xsl">
<p>a nem cigány szülőknél jelentkező új
gyermekek jellemzően nem azokba a közösségekbe és térségekbe születnek,
ahol a cigány gyermekek száma eddig is változatlan volt.</p>
</div>
</div>
<p>
<span>Mivel az eddig is folyamatosan gyermeket
vállaló cigányokat körülvevő közegben nem nő a többségiek körében a
gyermekvállalás, sőt, az elköltözések, országon belüli migráció
miatt még csökken is, ezeken a helyeken egyértelműen nő a cigányok
aránya még akkor is, ha a számuk közel változatlan.</span>
</p>
<p>Mindebből az következik, hogy hiába születik a
korábbiaknál több nem cigány gyermek Dunakeszire, Veresegyházra vagy
Érdre, ha közben ugyanez már nem jellemzi Ózdot, Salgótarjánt, Ceglédet
vagy éppen Szarvast, Baját, illetve a budapesti kerületek nagy részét.
Ezekről a helyekről hiányoznak a többségi családokba születő babák.
Ugyanakkor cigány gyermek ezeken a helyeken is ugyanannyi születik, mint
korábban. És ha ez alapján ránézünk a térképre, akkor az még a laikusok
számára is azt mutatja, hogy ezek a folyamatok kihatnak a hazai
közoktatásra, onnan pedig a szakképzésre és a teljes hazai gazdaságra.</p>
<p>Ezekre tekintettel teljesen máshogyan <span>kellene </span><span>megközelíteni
a bölcsődei gondozás, az óvodai nevelés, a szegregáció, a kötelező
iskolai korhatár és az iskolai körzetesítés kérdését. És rájönni,
megérteni, elfogadni azt, hogy ez már tényleg nem a 90-es évek. </span></p>
<p>Kell a bölcsőde és kell az óvoda. Akár
Szendrőbe is, ahol most éppen azon megy a vita, hogy ha azt a
cigánytelep mellé teszik, akkor az szegregáció-e vagy sem. Egyértelmű,
hogy </p>
<div class="eyecatcher_long">
<div class="gmail-anti_xsl">
<p>a kormányzat óvoda- és bölcsődefejlesztési programja nem a cigányoknak szól dedikáltan, de nekik segít a leginkább.</p>
</div>
</div>
<p>És minden erre elköltött forint egyértelműen
jobb feltételeket kínál annak érdekében, hogy a többségükben
egyértelműen hátrányos közegből érkező, alig néhány éves gyerekek
számára esély legyen arra, hogy úgy fejlődjenek, hogy az majd segítsen
az iskolába való belépéshez. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a
senki által szegregáltnak nem tartott Biztos kezdet gyermekházak már
egészen korán, és félig-meddig a bölcsőde helyett is segíteni tudnak –
többségükben pont azoknak a fiatal cigány szülőknek, akiknek támogató
közösségre, szakmai segítségre, gyermekfelügyeletre van szükségük.
Megismétlem, erre a kezdeményezésre senki nem mondja, hogy szegregáció,
aminek a hátterében az állhat, hogy mindig csak az
alapfeladat-ellátásban akarja mindenki megtalálni és üldözni a
szegregációt, az ilyen önkéntes és segítő/támogató kezdeményezések
viszont támogatásra érdemesek mindenki szerint. </p>
<p>A rendszer egésze a jelenlegi körülmények
között magában hordoz számos olyan kimenetet, folyamatot, trendet,
amelyek elől nem elszaladni kell, hanem felkészülni rájuk. Az állami
iskolák fejlesztése, felújítása évek óta zajlik – nagyon sok település
általános iskolája újult meg. Ehhez kapcsolódik a legutóbbi hullámban a
nagymértékű bölcsőde- és óvodafejlesztés, ami együttesen azt biztosan
segíti, hogy az infrastruktúra jobbá váljon. Ami viszont a következő
nagy etapban fontos lenne, az már nemcsak beton, tégla, játszószőnyeg és
iskolapad, hanem az oktatási módszertanok modernizálása,
tananyag-fejlesztés, a pedagógustársadalom frissítése és körülményeik
jobbá tétele (fizetés, óraszám, adminisztráció), valamint dedikáltnak
tekinthető hátránykompenzáció (nyilvánvalóan azokban a térségekben és
azokban az iskolákban, ahol megnő az ilyen gyermekek száma és aránya).
Fentről lefelé, illetve visszafelé haladva kell elemezni a jelenlegi
viszonyokat.</p>
<p>Az elmúlt háromnegyed év lehetőséget adott
rá, hogy a hazai közoktatással kapcsolatosan (annak egy jól
meghatározható részterületére vonatkozó eredményességéről) már a
következmények oldalán kapjak valós képet. Több mint 6000 szakképzésben
dolgozó oktató, intézményvezető és szakmai támogató munkatárs segített
egy országos kutatást megvalósítani. Közel 200 szakképzési oktatóval
egyeztethettem személyesen, több tucat szakképző iskolát nézhettem meg
belülről. Ezek alapján a kép, amit én látok:</p>
<ul><li>Van egy továbbfejlesztett, valós
mozgástérrel bíró szakképzési rendszer, amely alkalmas arra, hogy
fejlődjön tovább és segítse a hazai gazdaságot, amelynek nagy szüksége
van hazai szakemberekre. Nem vendégmunkásokra, hazai munkaerőre.</li><li>Vannak nagy számban a szakképzésbe belépő,
de nem kellően középiskola-érett, elsősorban hátrányos helyzetű és roma
diákok, akik jelentős számban lemorzsolódnak, és akiknek a tárgyi
tudásuk és a szocializációs hiányosságaik a legfőbb okai annak, hogy
rosszabbul teljesítenek.</li><li>Van egy határozottan elégedetlen, és a
felelősséget jó okkal a közoktatásra hárító szakképzői oktatói
társadalom, amely erősen birkózik a körülményekkel, diákokkal,
családokkal, gyakorlati munkahelyeket kínáló munkaadókkal annak
érdekében, hogy ők eredményesen végezhessék az oktatói munkájukat.
Komoly megbecsülés kellene, hogy illesse őket, rajtuk tényleg nem múlik.</li><li>Vannak a kezüket széttáró általános iskolai
tanárok, akik elmondják, hogy ők ezzel a gyerekanyaggal és ezekkel a
tantárgyi követelményekkel és óraszámokkal ilyen diákokat tudnak csak
kínálni a szakképzésnek. Nem buktatnak, és sokszor tűnik úgy, hogy a 8.
osztályban már nem jut semmilyen erő és idő arra, hogy azokkal is
foglalkozzanak, akik valójában nem lenne szabad, hogy megjelenjenek a
szakképzésben néhány hónappal később.</li><li>Végezetül vannak az alsós osztályokban
oktatókat részben felelőssé tevő felsős tanárok, valamint az óvodai
nevelést kritizáló alsós tanárok, és sok esetben a mindennel elégedetlen
szülők.</li></ul><p>Nos, ebből kellene valamerre
továbblépni. Nem lehet kérdés, hogy meg kell növelni az általános
iskolai tanárok fizetését és számát. Sztrájkkal vagy anélkül, kék
szalaggal vagy anélkül, de ezt el kell érni. Bízom benne, április után
ez nem lesz elodázott kérdés többé akkor sem, ha a jelenlegi kormány
marad. Tiszta vizet kell önteni a pohárba azzal kapcsolatosan, hogy a
mostani oktatási módszertanok mennyire alkalmasak arra, hogy a jelenkor
diákjait vezessék. A jól teljesítő, nívós iskolákba járó diákok szülei
biztosan elégedettek. Az ide be nem férő diákok esetében viszont
tanácstalanok sok esetben azok a szülők, akik azt látják, hogy</p>
<div class="eyecatcher_long">
<div class="gmail-anti_xsl">
<p>az elcigányosodó, majd a még közepesnek
tekinthető iskolákban is megváltoznak a viszonyok, és nem szabad
csodálkozni azon, hogy ők próbálnak keresni egy másik, szintén
közepesnek tekinthető olyan iskolát, ahol kevesebb a hátrányos helyzetű.
Akár még a felelősebb cigány szülő is próbálkozik ezzel.</p>
</div>
</div>
<p>Ez pedig azzal jár, hogy azok az eddig
hellyel-közzel elfogadhatónak tartott iskolák, ahonnan elviszik a nem
cigányokat (és a tehetségesebb cigányokat), azok ezt követően már
egyértelműen a rosszabb iskolák közé kerülnek. Pontosabban rosszabbnak
tűnők lesznek, miközben lehetséges, hogy ezekben is vannak még lelkes és
jó tanárok, vannak még továbbra is tehetséges diákok, de a többi tanár
kiégettsége, vagy a többi diák és a családjaik visszahúzó ereje szabja
meg az iskola, a helyi közösség és a helyi gazdaság jövőjét. </p>
<p>És ezekből az általános iskolákból alacsony
tudásszintű és sok esetben komoly szocializációs hátrányokkal bíró
diákok érkeznek a szakképzésbe, ahol aztán rendre, nagy számban el is
buknak. Az okokat a laikusoknak is látniuk kell: a szomszédos megyéket
megnevezni nem képes, százalékot számolni nem tudó és Arany Jánostól egy
sorra sem emlékező, illetve szövegértésben katasztrofálisan teljesítő
diákokkal kellene megkezdeni a szakképzést. Akiknek egy része nagyon
hamar válik tiszteletlenné, erőszakossá, nemtörődömmé, és gondolja azt,
hogy a tanulás és a szakmaszerzés nem visz sehova. Teszik ezt úgy, hogy
közben munkaerőhiány van, illetve komoly segítség lenne pont az ő
számukra, hogy 25 éves kor alatt nem kell adót fizetniük a munkába álló
fiataloknak. Megismétlem: a hazai szakképzés alkalmas arra, hogy nagy
számban és jó minőségű magyar szakembereket adjon a hazai gazdaságnak.
De nehezen teszi ezt akkor, ha a hozzá bekerülő diákok egy része nem
alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló idő alatt megfelelő munkaerővé
lehessen faragni, pallérozni őket.</p>
<h3>A kulcs a közoktatás</h3>
<p>Ennek kell olyanná válnia, hogy az innen a
szakképzésbe érkezőkből valóban a legtöbbet, a legjobbat hozza ki a
rendszer. A közoktatás csakis akkor lesz jó, ha túl lehet lépni a régi
toposzokon, és olyan reform érkezik majd, amelyik nem politikai érdekek
által vezérelt. Az ellenzék víziója arról, hogy megtartják a szabad
iskolaválasztás jogát, miközben 18 éves korra emelnék fel a
tankötelezettséget, az azzal jár, hogy minden korábbinál gyorsabban
menekítik majd ki a gyermekeiket azok, akik megtehetik. A mostani
szakképzésre rászakadna annak a terhe, hogy erőszakkal bent tarthatók az
iskolában azok, akik eddig sem igazán akarták azt. Kérdés, hogy vajon
mi lesz elvárható tőlük ezek után? Csak én látok magam előtt
cigánygyerekekkel teli szakképző iskolai osztályokat? Az így
elcigányosodó szakképző iskolai osztályok ellen is szegregációs perek
indulnak majd, mint korábban a közoktatásban? </p>
<p>Maradva a szegregáció kérdésénél: senki nem
támogathatja a szándékos szegregációt, fel kell lépni minden ilyen
kísérlet ellen. De mit lehet tenni akkor, amikor egy 1500 fős
településen már az óvodában lehet látni, hogy többségükben és nagy
arányban cigányokkal teli általános iskolai osztályok indulnak majd a
maguk természetességében az elkövetkezendő évek mindegyik
szeptemberében? Ilyen helyeken a körzetesítés csak annyit érne, hogy azt
a kevés nem cigány diákot, akik ezekbe az osztályokba kerülnek,
odakötözi a rendszer, miközben a vegyesebb iskolákban sem garantálja
semmi, hogy nem nő majd a feszültség és az iskolai konfliktusok száma. </p>
<div class="eyecatcher_long">
<div class="gmail-anti_xsl">
<p>Ha az ellenzék valóban elkötelezett lenne a
sokszínű és befogadó Magyarország gondolata mellett és hisz az integrált
oktatásban, akkor álljon bele abba, hogy eltörli a szabad
iskolaválasztás jogát, és akkor valóban egymás mellett tanul és nő fel a
cigány és a nem cigány diák.</p>
</div>
</div>
<p>Szép kép. Biztosan megszeretik egymást majd
egy idő után. Az a gond, hogy az ellenzéki szavazók ennyire azért mégsem
befogadók, ennyire azért mégsem megértők. Ebből adódóan nem is lesz az
ellenzék programjának a része. A befogadás, a sokszínű Magyarország
képét csak erőlteti az ellenzék, a kirekesztőnek tartott orbáni
oktatáspolitikának ellenpontjaként, de csak addig, ameddig ki nem derül,
hogy a saját szavazói sem szeretnének befogadóbb iskolákat. Pont.
Innentől fogva pedig erősen hiteltelen olyasmit számon kérni a
kormányon, amit ők sem tudnának, illetve a szavazóik akarata mentén nem
is szándékoznak megváltoztatni. A mantraként ismételgetett finn oktatási
rendszer példája pedig nem értelmezhető Magyarországon. Kíváncsi lennék
a finnek oktatási sikerességére, ha hirtelen megjelenne a rendszerben
30-40 százaléknyi hátrányos helyzetű diák. Az ellenzék által kínált
oktatáspolitikai vízió nagyon szép, de a valóság körülményei között
pillanatok alatt összetörne.</p>
<p>Az általános iskola kapcsán nem az a legfőbb
gond, hogy mennyi a cigány. Az a meghatározó, hogy miért olyan az ottani
oktatási előmenetel, amilyen, és mit kellene tenni a
megváltoztatásáért. A magasabb fizetés és a jobb körülmények még nem
hoznak változást. Nagymértékben kell növelni a támogató szakmai
munkatársak számát – gyermekpszichológus kell, gyógypedagógus, mentor,
szexológus, pályaválasztási tanácsadó, pedagógiai asszisztens. Ezzel
egyébként sok kormánykritikus oktatási szakértő is egyetért. De akkor
bátran kimondhatnák végre ők is, hogy </p>
<div class="eyecatcher_long">
<div class="gmail-anti_xsl">
<p>a nagy számban érkező cigány és hátrányos helyzetű diák miatt kell elsősorban átalakítani a hazai közoktatást.</p>
</div>
</div>
<p>Azért, hogy legyenek újra elegen majd azok,
akik alkalmasak szakmát szerezni és a hazai gazdaságot már 18 éves
koruktól segíteni, képességek és lehetőségek terén <span>felzárkózva a többségi </span><span>társadalomhoz.
Az elit, a diplomások száma elegendő lesz a jövőben akkor is, ha az
amúgy is jól teljesítő, versenyistállónak tekintett általános- és
középiskolákra kevesebb figyelem jut, ebből adódóan nem is kellene
hozzányúlni a mostani hat- és nyolcosztályos gimnáziumokhoz sem.</span></p>
<p>Szükséges továbbá a komplex digitális
hátránykompenzáció, mint ahogy az is, hogy minden korábbinál több cigány
származású tanár, tanító és oktató legyen a jövőben. Ezzel
kapcsolatosan Izgalmas előrelépést kínálhat, hogy a tervek szerint
hamarosan nagyobb számban jelenhetnek meg a pedagógiai asszisztensek
majd az iskolákban és kortárs segítők is érkezhetnek. Biztos, hogy évek
szükségesek ahhoz, hogy úgy változzon meg a közoktatás, hogy az onnan
érkező roma és hátrányos helyzetű diákok kellően felkészültek legyenek a
szakképzésre. Addig is, amíg ennek érdekében lesz kellő bátorság a
gyakorlatiasabb közoktatás megteremtésének, mindenképpen kell egy
átmeneti időszak és egy áthidaló megoldás, amely azt segíthetné elő,
hogy a most nem eléggé iskolaérett diákokat segíteni lehessen. Akár egy
olyan nulladik évfolyam bevezetésével is, amelyben ezek a diákok
pótolhatják a hiányzó tárgyi tudásukat, tanulásmódszertant,
informatikát, idegen nyelvet, kommunikációt tanulhatnak és javulhatnak a
szociális képességeik is. Ha mindez rendelkezésre állna, biztos, hogy
kisebb számban morzsolódnának le utána, és akkor a 18 éves kötelező
iskolában tartás sem lenne releváns, esetleg az ő esetükben ezt 17-re
lehetne emelni. Ez esetben a 9. osztályokban sikeresebben és gyorsabban
haladnának az oktatók a diákokkal, mert valóban csak azok kerülnének
oda, akik egy előminősítésen (szakképzettség-érettségin) megfelelnek.
Akik viszont azon elhasalnak, kapnak egy felkészítő évet arra, hogy
benőjön a fejük lágya, elkezdje őket érdekelni, hogy mit is akarnak az
élettől, és hogy valóban akarjanak szakmát tanulni és az iskolában
maradni. A kormányzati Dobbantó program valami hasonlót célzott már
eddig is, annak tapasztalatai vagy továbbfejlesztése hozzájárulhat, hogy
a dolgok jó irányba forduljanak.</p>
<p>A kormány számára bőven van mozgástér, és
lesz forrás is. Tiszta fejek kellenek a társadalmi vitákban. Felvállalt
felelősség egymás segítésére, cigányok és a nem cigányok között
egyaránt.</p>
<p>
<em>A szerző romaügyi szakértő, felzárkózás-politikai tanácsadó.</em>
</p>
<p>
<em>A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.</em>
</p>
<p>
<em>Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. <a href="mailto:%20ambrusb@index.inda.hu" id="gmail-hyperlink_87d71c629895dacde485b105857dfd32" rel="nofollow" target="_blank">Várjuk</a> az ön véleményét is.</em>
</p>
<p><em>(Borítókép: </em> <em>Balázs Attila / MTI)</em></p></div></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>