<div dir="ltr">
<div>
<div>
<a href="https://mandiner.hu" title="Főoldal" id="m_-2639153226072282767gmail-home" target="_blank">
<div>
<span>
</span></div></a></div><br><div>
<div id="m_-2639153226072282767gmail-toplogin">
<br>
</div>
<div id="m_-2639153226072282767gmail-dialogs">
</div>
</div>
</div>
<div id="m_-2639153226072282767gmail-headerBanner">
<div id="m_-2639153226072282767gmail-article_header">
</div>
<div id="m_-2639153226072282767gmail-article_layer">
</div>
</div>
<div>
<div>
<div id="m_-2639153226072282767gmail-article">
<div>
<div>
<span>
<img src="https://mandiner.hu/attachment/0587/586965_eucharisztia.jpg" title="" style="margin-right: 0px;" width="479" height="269">
</span>
</div>
<div>
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220123_ime_a_titkok_titka" target="_blank">Íme, a titkok titka!</a></h1>
<div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220123_ime_a_titkok_titka" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20220123_ime_a_titkok_titka</a></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/vagvolgyi_gergely" target="_blank">Vágvölgyi Gergely</a> </b></div>
<div>
<div>
</div>
</div>
<div id="m_-2639153226072282767gmail-articlecontent"><div>
Adott egy katolikus hitét mélyen megélő lengyel újságíró és egy
fotóművész, aki képein keresztül tudósítani is szereti azokat, akik
figyelnek munkásságára. Elkötelezettségükből és kitartó munkájukból
pedig sorra születnek fontos kötetek, így legújabb munkájuk, A Titkok
Titka. <br></div><div>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Grzegorz Górny és Janusz
Rosikon ezúttal a „fenséges misztérium” nyomába eredtek, a katolikus hit
középpontját, az eucharisztiát vizsgálták </b></span>– egészen pontosan az
eucharisztikus csodákat. Olyan jelenségeket, amelyek rendkívüliek,
meghazudtolják a fizika és biológia törvényeit, tudományos alapokon
pedig (bár átfogó kísérleteket tettek erre) nem lehet megmagyarázni
őket. </p>
<p>A katolikusok számára kiemelkedően fontos az oltáriszentség –
szeptemberben éppen Budapesten rendezték meg az Eucharisztikus
Kongresszust, amely arra hivatott, hogy e szentséget tanulmányozza és
ünnepelje –, amely hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos teste.
Alapítása az utolsó vacsorán történt, amikor Jézus megtörte a kenyeret
és e szavakkal adta tanítványainak: „ez az én testem, mely értetek
adatik”. Ígérete szerint, „aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem marad és én őbenne”.</p>
<p>Az évezredek során e mély hit változatlan maradt és rendkívüli
felhajtóerővel bírt – és időről időre követték megmagyarázhatatlan, de a
hit tartalmát pontosan visszaigazoló jelek, amelyeket összefoglalóan
eucharisztikus csodáknak nevezünk. Ezek egy része a népi jámborság által
őrzött legendáriumot ékesíti, vannak azonban szép számmal olyanok,
amelyek részletesen és pontosan dokumentáltak, sőt, mély és összetett
tudományos vizsgálatoknak is alávetették őket. </p>
<p>Ilyen, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„a vallás és tudomány, hit és ész határterületein zajló
események” adják az író és a fotográfus friss kötetének lényegét, akik
bevallottan </b></span>nem rideg kívülállóként, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>precizitásra törekedve nyújtják
át az esetek leírását. A katolikus egyház által hivatalosan is elismert
eucharisztikus csodák száma száz fölött van, </b></span>ezek közül hét, különböző
helyszínen történt eseményt mutatnak be, amelyek közül többre is illik a
leírás, miszerint megmagyarázhatatlan eseményről szóló tudósítást
olvasunk. Górnyék megfigyelése, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a legtöbb ilyen jellegű csoda
egyébként<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> olyan történelmi korokban történt, amikor kihívás érte</span> ezt a
hittételt, vagy általában a vallásos hitet. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyik csoda helyszíne az Abruzzo hegyei között fekvő Lanciano falu
temploma volt Olaszországban. A csoda a történészek szerint 725 és 750
között történt, amikor egy szentmise során a kenyér és a bor hússá és
vérré változott. Az ereklyét azóta is híven őrzik a templomban, a
történelem során pedig többször is vizsgálat alá vetették. 1971-ben,
valamint 1981-ben a legkorszerűbb orvostudományi eszközökkel vizsgálták
az ereklyéket, melyek során egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a
húsdarab a szívizomhoz tartozó izomszövetből való. Annak ellenére, hogy a
csoda mintegy 1200 évvel korábban történt, „a hús és vér minden olyan
tulajdonsággal rendelkezett, mint az élő emberektől vett minták”,
állaguk – megmagyarázhatatlan módon – nem romlott az évszázadok során és
nem bomlottak fel. Odoardo Linoli, korának kiemelkedő orvosprofesszora a
vizsgálatokra őt felkérő ferenceseknek küldött első táviratában a
Szentírást idézte;</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Kezdetben volt az Ige, és az Ige testté lett”.</b></span></div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A mintegy félezerszer megismételt vizsgálatokat az Egészségügyi
Világszervezet által kijelölt, független orvoscsoport is megerősítette. </b></span></p>
<p>Nagyot ugrunk térben és időben:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <b>Kelet-Lengyelországban vagyunk,
2009-ben, ahol Sokółka város templomában történt megmagyarázhatatlan
dolog. A mintavételkor még ismeretlen anyag vékony, barnás színű volt és
szorosan tapadt a szentostya megőrződött darabjához. A minta
hisztopatológiai és ultrastrukturális vizsgálatát két professzor
egymástól függetlenül végezte el. „A vizsgálati eredmények sokkolták a
tudósokat, mert amit felfedeztek, az ellentétben állt az orvostudomány
minden addigi ismeretanyagával.” </b></span></p>
<p><img alt="Fotó: Mátrai Dávid" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Vagvolgyi/A%20Titkok%20Titka2.jpg" style="margin-right:0px" width="479" height="319"></p><div>Fotó: Mátrai Dávid</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A csoda 2008 októberében történt, amikor egy véletlenül földre
hullott szentostyát a liturgikus előírásoknak megfelelően vízzel telt
edénybe helyeztek, hogy abban feloldódjon, majd az edényt a plébánia
széfjébe zárták. Amikor egy héttel később kinyitották az edényt, azt
tapasztalták, hogy az ostya nem mállott szét, ellenben piros folt jelent
meg rajta. Újabb tíz nap múlva az ostya még mindig egyben volt, rajta a
folttal. Ezután kezdődtek meg a vizsgálatok, melyek megállapításai
tudományos szempontból megmagyarázhatatlan tényekre mutattak rá. </b></span></p>
<p>A kémia törvényei eleve nem érvényesültek akkor, amikor a vízbe
helyezett szentostya hosszú idő alatt sem oldódott fel. A legváratlanabb
fordulat azonban az volt, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mindkét vizsgálat megállapította: a szentostyán szívizomdarab van, ráadásul a két anyag szerkezetileg elválaszthatatlanul összekapcsolódott.</b></span></p>
<p>„A tudomány nemhogy nem ismer ilyen esetet, hanem ki is zárja a
lehetőségét.” A vizsgálatokat a sokółkai csoda esetében is többször
megismételték, különféle eljárásokat alkalmazva, az eredmények azonban
mindannyiszor ugyanazok voltak. A szívizom ráadásul folyamatosan
agóniára, a halál előtti percekre jellemző állapotot mutatott – azt az
állapotot, amely ilyen hosszú időn keresztül semmiképpen sem
lehetséges... </p>
<p>„Amit a tudomány nyelvén >>megmagyarázhatatlan
jelenségnek<< mondanak, a hit nyelvén >>csoda<<
elnevezéssel illetik. Az a jelenség, amelyet a tudomány nem képes
megfejteni, nyilvánvalóvá lesz, ha a hit szemével nézzük.” </p>
<div>Grzegorz Górny, Janusz Rosikon: A Titkok Titka – Az eucharisztikus csodák nyomában<br>
Kairosz Kiadó, Budapest, 2021</div>
<p style="text-align:right"><i>Kiemelt kép: Pixabay</i> </p>
</div>
</div></div></div></div></div></div></div>
</div>