<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Boldog Özséb áldozópap</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. január 20., csütörtök | 7:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-ozseb-aldozopap">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-ozseb-aldozopap</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g75004']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=75004&v=0&img=c_ozseb_boldog.jpg" style="margin-right: 0px;" width="479" height="317"><span class="gmail-galcount" title="5 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 5</span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Január 20-a az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok alapítójának liturgikus emléknapja</span>.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Özséb
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Esztergomban született 1200 körül. Szüleit közelebbről nem ismerjük</b></span>, a
krónikás, Gyöngyösi Gergely pálos történetíró klasszikus tömörséggel
csak annyit mond, hogy híres magyar családból származott. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gondos
nevelésben részesült, a Szent István által alapított káptalani iskolába
járatták</b></span>. Életrajzírója<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> szerény, hallgatag, komoly fiú</b></span>ként jellemzi: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
imádság, böjt, elmélkedés érlelték hivatását</b></span>. Szembetűnő vonása volt a
magány szeretete,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a<span style="background-color:rgb(217,234,211)">kkor érezte jól magát, ha félrevonulva elmerülhetett
tanulmányaiban</span>. Papként pedig „mindennap mély áhítattal mutatta be a
szentmisét”.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jövedelmét szétosztotta a szegények között, az olvasásnak,
tanulásnak, írásnak szentelte magát. Vágyódott a pilisi erdők vadonába,
de tervének megvalósítását </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az országra zúduló tatár betörés késleltette</b></span>.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Akkoriban sok remete élt Esztergom környékén, a hegyekben. Amikor a
városban jártak, hogy készítményeiket eladják, és azok árából
szükségleteikről gondoskodjanak, rendszerint Özséb házát is fölkeresték.
A velük való beszélgetés a magány felé hajtotta. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Azonban</span> az út<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a
szenvedések keresztútján át vezetett.</span></b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Feladatának a lelki élet megújítását tekintette. Örömmel és
elismeréssel szemlélte a két kolduló rend, a domonkosok és ferencesek
munkáját</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>de nem csatlakozott <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hozzájuk</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Úgy érezte, még több kell:
példaadás az engesztelésre és vezeklésre. Saját élete föláldozásával
mutatott utat és irányt. Négy éven át részt vett <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a tatárdúlás</span> utáni
újjáépítésben, majd lemondott a kanonokságról, és Vancsai István érsek
engedélyével 1246-ban Szántó közelében a sziklás rengetegbe vonult.
Azért választotta a remeteéletet, hogy az ima, böjt és engesztelés által
esdjen kegyelmet<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> mostoha sorsú </span>nemzetének. Ezzel érseke kívánságát is
teljesítette, aki imádságába ajánlotta megyéjét és az országot.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A pilisi remete hármas barlangja alatt, a forrás mellé letűzte a keresztet, jelszava és meggyőződése szerint: <u><em>„In Cruce salus”</em> (Keresztben
az üdvösség)</u></b></span><u>.</u> Később az egyesült remeték templomát is a Szent Kereszt
tiszteletére szentelte. A középkori és későbbi pálos templomokban a
főoltáron kívül a legszebb oltárt mindig a Szent Kereszt tiszteletére
szentelték.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Özséb egy alkalommal csodálatos látomásban részesült, amely döntő
hatással volt további életútjára. Egy éjjel, ima közben, az erdő mélyén
sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s
végül tüzes fénynyalábbá egyesültek. Özséb úgy érezte, hogy ez a különös
tünemény égi jel, figyelmeztetés, hogy egyesítse <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szétszórtan élő
</span>remetéket.</b></span></p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1250-ben Pilisszántó közelében, a kesztölci völgy fölötti magaslaton
templomot építettek a Szent Kereszt megtalálásának emlékére, és ehhez
észak felől csatlakozott a monostor. Özséb aztán sorra járta az
országban a nagyobb remetetelepeket. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Először </span></b><b>a Pécs melletti Szent
Jakab-hegyi remetékhez érkezett, elkérte a Bertalan pécsi püspök által
készített szabályzatukat. A két monostor egyesült, és Özsébet
választották első tartományfőnökké<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></b><b> Özséb ezt követően Rómába indult
társaival, hogy megszerezze a Szentszék jóváhagyását és megerősítését.
Sikerült megnyernie Aquinói Szent Tamás pártfogását IV. Orbán pápánál,
aki jóváhagyta a rendet.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Özséb huszonnégy évet töltött a Pilisben, húsz éven át szervezte, irányította, kormányozta rendjét, melyet <a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura/remete-szent-pal" target="_blank">Remete Szent Pál </a>oltalma
alá helyezett, hiszen első remeteként ő volt ennek az életformának az
elindítója</b></span>. Emellett szerénységében mintegy el akarta hárítani magától a
rendalapítónak kijáró tiszteletet, ezért Remete Szent Pál palástja alá
rejtőzött.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="text-align:justify">Az 1256. évi esztergomi zsinaton mint tartományfőnök vett részt. A zsinati jegyzőkönyvet így írta alá: </span><em style="text-align:justify">„Eusebius prior prov. Ord. S. Pauli Primi Eremitae”</em><span style="text-align:justify">
(Özséb, Első Remete Szent Pál rendjének provinciális perjele). Ebből a
hivatalos elnevezésből rövidült le és lett a rend neve: pálosok.</span></b></span></p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Özséb 1270. január 20-án halt meg Pilisszentkereszten. Halálos ágyán a
szabályok pontos megtartására, testvéri szeretetre és példaadásra
buzdította testvéreit. Az általa alapított templom sírkamrájában
temették el. A végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapta meg a rend.
Ekkor tértek át a Szent Ágoston szabályai szerint való életre.</b></span></p>
<p><span style="text-align:justify">A pálosok ma négy házban élnek
Magyarországon, illetve egy házban Erdélyben. Emellett több száz pálos
szerzetes él szerte a világon, a legtöbben Lengyelországban. A rend
életének középpontjában áll a Mária-tisztelet. Ennek kifejezéseképpen a
szerzetesek fehér ruhát hordanak, a rózsafüzért imádkozzák, kiemelt
buzgósággal ülik meg a Mária-ünnepeket és tartják meg a szombati böjtöt.
A monostorok többsége Mária-kegyhelyeken épült fel. Az 1382-ben
alapított Jasna Góra-i kolostor első szerzetesei magyar földről érkezett
pálosok voltak, és ma is a pálosok a kegyhely őrei. Częstochowa a rend
jelenlegi központja.</span></p>
<p></p>
<p>A pálos rendről és a rendalapítóról bővebben a <em><a href="http://www.palosrend.hu">www.palosrend.hu</a></em> oldalon olvashatnak.</p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te Boldog Özsébet az irántad való szeretetből a pilisi
remeteségbe hívtad, hogy ott életét engesztelésül áldozza népéért és a
szétszórtan élő remetéket összegyűjtse. Áldozatos életéért és közbenjáró
imádságára add, hogy magyar népünk hitben és szeretetben egyesüljön. A
mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong></p></div>
</div>