<div dir="ltr">Megtréfált a számítógép. A különféle színeket mind világosra váltotta. <br></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Sat, Jan 15, 2022 at 9:02 AM Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">
<h1>Remete Szent Pál – Magyarország elfelejtett védőszentje</h1><div><div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/remete-szent-pal-magyarorszag-elfelejtett-vedoszentje" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/remete-szent-pal-magyarorszag-elfelejtett-vedoszentje</a></div></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Remete Pál 1381 óta hazánk védőszentje. Nagy Lajos király ekkor ajánlotta fel neki Magyarországot.</span></h3><div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kepek/hirek/25431/fokep/kep.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="https://www.magyarkurir.hu/kepek/hirek/25431/fokep/k1.jpg" border="0"></a></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Pál
 </b><b>228 körül született az egyiptomi Thébában. Kiváló képzésben részesült, 
jól ismerte a görög és egyiptomi irodalmat. A hagyomány szerint 16 
évesen elvesztette szüleit, és nagy vagyon birtokosa lett. 249-ben 
kitört a Decius-féle keresztényüldözés. Az ifjú Pál a vértanúk mellett 
olyan keresztényekkel is találkozott, akik – megtörve a kínzásoktól – 
megtagadták hitüket. Talán ő sem érezte magát elég erősnek a 
vértanúsághoz. Mivel félt sógorától, hogy feljelenti őt, vidéki házába 
húzódott. Nővére férje valóban feljelentette Pált a római hatóságoknál, 
ezért menekülnie kellett. Alsó-Théba pusztaságában egy barlangra talált,
 melynek bejárata rejtve volt. A barlang közelében datolyapálmák és egy 
tisztavizű forrás volt. </b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Isten megérintette </b><b>a 
fiatal Pált menekülésében</b>, <b>ezért úgy döntött, hogy teljesen Istennek 
szenteli életét, és nem tér többé vissza a világba. A pálmafák 
leveleiből ruhát készített magának (innen ered ábrázolása: levelekből 
szőtt, zöldes ruhában). A Szent Jeromos által írt legendában Remete 
Szent Pálnak egy holló visz mindennap fél cipót. E</b>gy barokk-kori 
festményen a hollót egy angyal vezeti selyemszalagon – az Isten 
gondviselő jóságára utalva ezzel. <b>Az üldözések alábbhagytak, majd 
313-ban Nagy Konstantin császár rendelete nyomán meg is szűntek, 
életéből hat évtizedet imába és munkába merülve mégis visszavonulva 
töltött Pál. </b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><strong>É<a title=""><img src="https://www.magyarkurir.hu/hirek/kepek/hirek/25431/kicsi/pal3.jpg" vspace="10" hspace="10" border="0" align="right"></a>lete vége felé egy másik egyiptomi remete, Szent Antal
 – miután látomásában tudomást szerzett Pálról – látogatta meg őt</strong>. Szent
 Jeromos, aki maga is tapasztalatból ismerte a pusztai remeték életét, 
így írja le: „<b>Megnézték egymást a szent vének nagy csodálkozással, s 
aztán összeölelkezve nevükön szólították egymást, mintha már régi 
ismerősök lennének és nagy hálát adtak Istennek.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent
 Pál 341-ben halt meg. Később Antal tanítványai, az első szerzetesek, 
kegyelettel zarándokoltak el a barlanghoz, s egyben sírjához, hogy ott 
tegyenek engedelmességi fogadalmat</b>. Ezzel megőrizték annak helyét. A 
sivatagi körülmények miatt Szent Pál teste gyorsan mumifikálódott. 
Remete Szent Pál életszentségének híre gyorsan terjedt. 494-ben Gelasius
 pápa szentté avatta. <b>Romlatlan állapotban talált teteme 1169-ben 
Konstantinápolyba, 1240-ben pedig Velencébe került, a Szent 
Julián-templomba. </b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A pálosok nagyon vágytak rá,
 hogy ősatyjuk teste náluk pihenjen</b>.<b> Nagy Lajos, aki szerfölött kedvelte
 a pálosokat, fogadalmat tett: ha nyer a Velence elleni háborúban, 
megszerzi kedvelt Rendje számára az óhajtott ereklyét. A király 1381-ben
 hadisarcként megszerezte Remete Szent Pál mumifikálódott holttestét és a
 magyar földre hozatta. </b><b>Ezzel Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, s 
ettől kezdve a thébai sivatag remetéje Magyarország társvédőszentjeként 
szerepelt. Először Budára, a királyi vár kápolnájába szállították az 
ereklyét és ünnepélyes, nyilvános tiszteletre kihelyezték. Pálos 
szerzetesek őrködtek mellette. Innen ünnepi körmenetben a Rend 
főmonostorába, a mai Budaszentlőrincre szállították, ahol kápolnát 
építettek a remete szent tiszteletére. </b>Hamarosan az ország minden 
részéből érkeztek ide zarándokok. Így keletkezett a középkorvég egyik 
legnépszerűbb búcsújáróhelye, s így lett végleg magyarrá az egyiptomi 
szent.</span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A pálosok, féltve az oly nagy becsben 
tartott kincset, Szent Pál atyánk ereklyéjét, a török elől 
elmenekítették előbb az elefánti kolostorba (Nyitra megye), majd onnan 
Trencsén várába, remélve, hogy ott nagyobb biztonságban lesz. De a török
 Budaszentlőrinc feldúlása és elpusztítása után <b>1527-ben </b>eljutott 
<b>Trencsénbe</b> is, ahol <b>a drága ereklye</b> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az ostrom alkalmával </span>elégett.</b></span></p><p>Magyar Kurír</p><p><span>Forrás: Katolikus Lexikon, <a href="http://palosrend.hu" target="_blank">palosrend.hu</a></span></p></div>

</div>
</blockquote></div>