<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220115_vitalij_szinyika_magyar_ostortenet_etelkoz_moldavia">Eltűnt a „fehér folt” a honfoglalás előtti korszakból – moldáv régész a Mandinernek</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20220115_vitalij_szinyika_magyar_ostortenet_etelkoz_moldavia">https://mandiner.hu/cikk/20220115_vitalij_szinyika_magyar_ostortenet_etelkoz_moldavia</a></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/kovacs_gergo">Kovács Gergő</a> </b></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
Sokkal pontosabban körvonalazhatjuk azt a területet, amelyet a mai
magyarok ősei közvetlenül a Kárpát-medencei betelepülésük előtt
elfoglaltak – mondja Vitalij Szinyika. A moldáv régész szerint a térség
régészetében lezajlott forradalmi változások újraalkothatják a magyarság
Fekete-tenger melletti tartózkodásának képét, közvetlenül a honfoglalás
előtt. Interjúnk!</div><strong><br></strong></div><div><strong>Vitalij Sztyepánovics Szinyika (1980)</strong> régész, a
történelemtudomány kandidátusa, a T. G. Sevcsenkóról nevezett Dnyeszter
menti Állami Egyetem Régészeti Laboratóriumának (Tiraszpol) vezetője.<div class="gmail-text">
<p>Lapunk <a target="_blank" href="https://mandiner.hu/szerzo/kovacs_gergo?utm_source=mandiner&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201;utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201">kiemelt ügyként kezeli</a>
a magyar őstörténet hiteles kutatási eredményeinek naprakész
bemutatását. Több tucat cikkben mutattuk be eddig a legfrissebb
felfedezéseket, elméleteket, nyomon követjük nem csupán a magyar, de a
külföldi kutatók vonatkozó munkásságát is. A világhírű ukrán régésszel, <a target="_blank" href="https://mandiner.hu/cikk/20210725_magyar_ostortenet_regeszet_olekszij_komar?utm_source=mandiner&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201;utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201">Olekszij Komarral</a>, a Szibériából interjút adó <a target="_blank" href="https://mandiner.hu/cikk/20210131_magyarsag_szarmazas_sziberia_regeszet_interju?utm_source=mandiner&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201;utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201">Alekszandr Zelenkovval</a>, és a Volga partjáról jelentkező <a target="_blank" href="https://mandiner.hu/cikk/20211120_osmagyarok_volga_videk_dmitrij_sztasenkov?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202201">Dmitrij Sztasenkovval</a>
készült cikkek után újabb exkluzív anyaggal bővítjük sorozatunkat:
Vitalij Szinyika Moldáviából, az egykori Etelköz területéről
jelentkezik.</p>
<p style="text-align:center">***</p>
<p><strong>Úgy tudom, ön eredetileg szkíta kurgánokat ásott ki, eközben bukkant rá a magyarok etelközi elődeire. Hogyan történt mindez? </strong></p>
<p>A Fekete-tenger északnyugati előterében több tízezer temetkezési
halmot – kurgánt – ismerünk, melyek építéséből és használatából az
elmúlt hatezer évben itt élő szinte valamennyi nép kivette a részét. A
sztyepp kurgánjai nem pusztán temetkezőhelyként, hanem földrajzi
tereptárgyként is szolgáltak. Az általunk vizsgált sírhalmok többsége
különböző korokból származó temetkezéseket és rituális tárgyakat
tartalmaz. És valóban, a régióban sok magyar jellegű leletanyagot
eredményező 9. századi lelőhely is előkerült a bronzkori halmokban, vagy
azok közvetlen közelében, illetve néhány szkíta kurgántemetkezésben is.</p>
<p>Minden, általunk felfedezett régészeti leletet elemzünk és tudományos
publikáció formájában közzé tesszük a szakma számára. Szerencsére
elmondhatom, hogy különböző korszakok tapasztalt kutatói dolgoznak
nálunk. Amikor az őskori kurgánok tanulmányozása során több, a
halomsírok feltöltésébe beásott magyar jellegű temetkezésekre
bukkantunk, felmerült annak szüksége is, hogy az összes hasonló
leletegyüttes teljes adatbázisát felülvizsgáljuk, kibővítsük. Kiderült,
hogy az elmúlt évtizedekben jó néhány magyar vonatkozású temetkezést találtak már,</p>
<p>csak tévesen határozták meg és értelmezték azokat. Az elmúlt 10-15
évben azonban nagyon sok új lelet látott napvilágot ebben a témakörben
és a tudományos érdeklődés jelentősen felélénkült, köszönhetően a magyar
kutatási kezdeményezéseknek is. Így ma már sokkal biztosabban tudjuk
felismerni és azonosítani az etelközi magyarsághoz köthető tárgyi
emlékeket.</p>
<p><strong>Kutatásaival megtízszerezte a Dnyeszter vidéki, és az Al-Duna
moldáv oldalán található magyar lelőhelyek számát. Milyen új tudományos
eredmények követték a leletek robbanásszerű növekedését?</strong></p>
<p>A legfontosabb, hogy tényszerűen kimondhatjuk: <br></p>
<div class="gmail-keretes">eltűnt a „fehér folt”</div>
<p>a magyarok elődeinek kelet-európai tartózkodását megjelenítő
régészeti térképen. Sokkal pontosabban körvonalazhatjuk azt a területet,
amelyet a mai magyarok ősei közvetlenül a Kárpát-medencei betelepülésük
előtt elfoglaltak. Különös jelentőséggel bír az is, hogy a
Fekete-tenger menti sztyeppen itt sikerült elkülöníteni először olyan
szerény mellékletű korai magyar temetkezések is nagy számban, amelyekben
a közrendű lakosság, a köznép is képviselteti magát, nem csak a gazdag
mellékletű elit!</p>
<p>Ezek a radiokarbon és archeogenetikai vizsgálatokkal is megerősített
magyar jellegű temetkezések kivételesen részletes, mély betekintést
nyújtanak a régió kora középkori társadalmi képébe. Aki az utóbbi
években figyelemmel követte a moldovai kora középkori régészeti
szakirodalmat, ahol a vonatkozó cikkek többsége a nemzetközileg is
rangos, a magyarországi régészeti kiadványokat is megelőző Q1 besorolású
Stratum című folyóiratban jelentek meg, pontos képet kaphatott
minderről.</p>
<p><strong>A legfrissebb eredmények szerint hol lehetett Etelköz?</strong></p>
<p>A legújabb kutatások arra mutattak rá, hogy a tágabb értelemben vett</p>
<div class="gmail-keretes">Etelköz a Prut és a Dnyeper folyó között helyezkedett el,</div>
<p>a füves és erdős sztyepp övezetében. Ne felejtsük el azonban, hogy
nomád társadalommal van dolgunk: szálláshelyük idővel megváltozhatott,
például a kazárok és a besenyők nyomására nyugat felé tolódhatott el.</p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2021/Etelk%C3%B6z-Szinyika/Fig%205%20-Earrings%20from%20Hungarian%20grave%20from%20Slobodzeya.jpg" style="margin-right: 0px;" width="288" height="479"></p>
<p style="text-align:center"><em>Magyar jellegű sírból származó fülbevaló (Szlobodzeja)</em></p>
<p style="text-align:center"> </p>
<p><em><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2021/Etelk%C3%B6z-Szinyika/Fig%202%20-Some%20hungarians%20graves%20in%20the%20North%20Black%20sea%20region.jpg" style="margin-right: 0px;" width="479" height="359"></em></p>
<p style="text-align:center"><em>A magyar jellegű lelőhelyek (Szubbotci régészeti horizont) elterjedése a Fekete-tenger északi előterében (Etelköz, térkép)</em></p>
<p style="text-align:center"></p>
<p><strong>Mikor távoztunk? Az összes magyar elment „hont foglalni”, vagy egy részük Etelközben maradt?</strong></p>
<p>A magyarok többsége a 9. század utolsó évtizedében hagyta el ezt a
területet, amit régészeti adatok és írott források is alátámasztanak. A
leletek alapján a magyarok egy része azonban maradt Etelközben,
fokozatosan asszimilálódva az itt feltűnő török nyelvű nomád törzsek
közé. Moldáv régészek mutattak rá először arra is, hogy</p>
<div class="gmail-keretes">a 10. század derekáig a magyar politikai érdekszféra keleten a Dnyeszter folyóig megmaradt,</div>
<p>helyi szláv szövetségben.</p>
<p><strong>Mit lehet tudni az etelközi mindennapokról, társadalomról?</strong></p>
<p>Ebben az időszakban az eurázsiai sztyepp tipikus nomád társadalmáról
beszélhetünk. Az egyes nemzetségek és családok nyáron rendszeresen
északra, a vízben gazdagabb erdős sztyeppre, télen pedig délre, a
tengerhez közelebb költöztek szállásterületükön lovaikkal, tehén-, és
juhállományukkal. Törzsi és törzsszövetségi szinten pedig közös
ünnepeken gyűltek össze évente többször, magasabb szinten, hogy
megszervezzék az ellenség elleni közös védekezést, vagy a közös
portyákat.</p>
<p><strong>Milyen volt a viszonyunk a szomszédokkal? Mit tudunk az etelközi magyarság etnikumáról?</strong></p>
<p>Az anyagi kultúra egyaránt tükrözi a kapcsolatokat a szomszédos
népekkel és országokkal, úgy mint az I. Bolgár Cárság, a Rusz, Kazár
Kaganátus, török nyelvű nomád népek, alánok, illetve a korai középkor
nagy civilizációs központjaival, a Keletrómai Birodalommal, az Arab
Kalifátussal és a perzsiai területekkel. A kapcsolattartás az adott
helyzettől függően békés (kereskedelem, követségi kapcsolatok) és
katonai (rajtaütések, adóbeszedés, ellenséges támadások visszaverése) is
lehetett. A temetkezési szokások konzervatívizmusa, illetve a viseleti
elemek és a fegyverek összességéből ítélve elmondhatjuk, hogy az
etelközi magyarság általánosságban véve</p>
<div class="gmail-keretes">megőrizte a Volga-Dél-Urál vidékéről hozott anyagi és szellemi műveltségét, némi újabb nomád török elemekkel keveredve,</div>
<p>kiegészülve.</p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2021/Etelk%C3%B6z-Szinyika/Fig%201%20-%20Sinika.jpg" style="margin-right: 0px;" width="375" height="479"></p>
<p style="text-align:center"><em>Vitalij Sztyepánovics Szinyika</em></p>
<p style="text-align:center"> </p>
<p><em><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2021/Etelk%C3%B6z-Szinyika/Fig%203%20-Hungarian%20grave%20from%20the%20excavation%20of%202021.jpg" style="width: 950px; height: 340px;"></em></p>
<p style="text-align:center"><em>Magyar jellegű sír feltárása (2021)</em></p>
<p style="text-align:center"> </p>
<p><strong>2019-től három éves kutatási szerződés keretében dolgoznak
tovább a moldovai és a magyar szakemberek a terepen és a múzeumok mélyén
egyaránt. Milyen eredményeket vár a közös munkától? Melyek a fő célok?
Mik a remények?</strong></p>
<p>A munka fő célja az, hogy újraalkossuk a Fekete-tenger északi
előterében, közvetlenül a honfoglalás előtt élt magyarok
történeti-régészeti képét. Ennek a kutatásnak keretében nem csupán új
feltárásokat végzünk, hanem minden, korábbról felgyülemlett olyan adat
alapos elemzését is, amelyek lehetővé teszik a régebben fel nem ismert
magyar jellegű lelőhelyek azonosítását.</p>
<p>Különösen ígéretesnek tűnnek a természettudományos elemzések, úgy
mint a radiokarbon kormeghatározás, antropológia, archeogenetika,
archeozoológia, és így tovább. Az új módszerek segítenek a leletek
keltezésének tisztázásában, a magyar jellegű leleteket tartalmazó
sírokban feltárt csontvázak biológiai eredetének és családi kötelékeinek
azonosításában, ezen</p>
<div class="gmail-keretes">konkrét személyek egykori fizikai külsejének rekonstruálásában,</div>
<p>továbbá az akkori várható élettartam, betegségek és sérülések
megállapításában, a háziállataik fajtájának és megjelenésének
kiderítésében és ezer más dologban. Reméljük, hogy sikerül még további
új magyar leletegyütteseket, lelőhelyeket feltárni, közöttük telepeket
és olyan nagy sírszámú temetőket mint a Slobodzeya.</p>
<p style="text-align:right"><em>(A fordítást ellenőrizte és szakmailag lektorálta: Türk Attila)</em></p>
<p><strong>További érdekes képek:</strong></p>
<p><strong><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2021/Etelk%C3%B6z-Szinyika/Fig%206%20-%20Belt%20set%20details%20from%20Hungarian%20grave%20from%20Slobodzeya.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="479"></strong></p>
<p style="text-align:center"><em>Magyar jellegű övkészlet részlete Szlobodzeja lelőhely egy sírjából</em></p>
<p style="text-align:center"> </p>
<p><em><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2021/Etelk%C3%B6z-Szinyika/Fig%207%20-%20Battle%20knife%20from%20Hungarian%20grave%20from%20Glinoe.jpg" style="margin-right: 0px;" width="329" height="479"></em></p>
<p style="text-align:center"><em>Harci kés egy magyar jellegű sírból Glinoje lelőhelyről</em></p>
<p style="text-align:center"> </p>
<p><em><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Kov%C3%A1cs%20Gerg%C5%91/2021/Etelk%C3%B6z-Szinyika/Fig%204%20-Hungarian%20grave%20from%20the%20excavation%20of%202008.JPG" style="margin-right: 0px;" width="260" height="479"></em></p>
<p style="text-align:center"><em>Magyar jellegű sír feltárása (2008)</em></p>
</div></div>
</div>