<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. január 5., szerda | 19:24 <br></div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/vizkereszt-jezus-krisztus-megjelenesenek-unnepe-119215">https://www.magyarkurir.hu/hirek/vizkereszt-jezus-krisztus-megjelenesenek-unnepe-119215</a> </div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g119215']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=119215&v=0&img=c_1200px-angelico,_affresco_s._marco,_adorazione_dei_magi_cella_39.jpg" style="margin-right: 0px;" width="480" height="295"><span class="gmail-galcount" title="1 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead">Január 6-án Jézus Krisztus megjelenésére emlékezik Egyházunk. 2014 óta a magyar egyház is a napján üli meg e parancsolt ünnepet.</h3><div class="gmail-contentsav"><p>„Kelj
föl, ragyogj föl, mert elérkezett világosságod, és az Úr dicsősége
felragyogott fölötted! Mert még sötétség borítja a földet, és homály a
nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, és dicsősége megnyilvánul
rajtad. Népek jönnek világosságodhoz, és királyok a benned támadt
fényességhez. Hordozd körül tekintetedet és lásd: mind egybegyűlnek és
idejönnek hozzád. Fiaid messze távolból érkeznek, s a lányaidat ölükben
hozzák. Ennek láttára földerülsz, szíved dobog az örömtől és kitágul.
Mert feléd áramlik a tengerek gazdagsága, és ide özönlik a nemzetek
kincse. Tevék áradata borít majd el, Midián és Efa dromedárjai. Mind
Sábából jönnek; aranyat és tömjént hoznak és az Úr dicsőségét zengik.”
(Iz 60,1–6)</p>
<p>Máté és Lukács evangélistánál, akik beszámolnak Jézus Krisztus
gyermekségtörténetéről, Jézus születése a találkozások ünnepe (Mt 1–2 és
Lk 1–2). Jézus világra jöttét az angyal hírül adja a pásztoroknak, akik
elmennek Betlehembe hódolni a Megváltónak (Lk 2,9–20). A Gyermek ekkor
találkozik először Izrael népével. Vízkereszt alkalmával tágul a
találkozások köre: immáron nem csak Izrael népének képviselőivel
találkozik Jézus, hanem a keleti bölcsek személyében minden jóakaratú
emberrel.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Isten találkozni kíván az emberrel, megmutatja és felfedi magát,
ebből ered ennek az ünnepnek a latin neve is: Sollemnitas Epiphaniae
Domini – az Úr megjelenése (gör. epiphaneia – megjelenés). A
kereszténységben a 4. század elején vált epifánia napja liturgikus
ünneppé, 312–325 között kezdett el terjedni először Keleten, majd
Nyugaton. Az ünnep Jézus Krisztus megjelenésének három aspektusát
foglalja magába: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését
a Jordánban és Jézus első csodáját a kánai menyegzőn. A II. Vatikáni
Zsinat rendelkezései értelmében a Katolikus Egyház január 6-án a
napkeleti bölcsek látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve; Jézus
megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai
menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá
változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az Egyház.</b></span></p>
<p>A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
<b>népszokások </b></span>alakultak ki a századok során, és hagyományosan <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ekkor
kezdődik a húshagyó keddig (a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdát
megelőző nap) tartó farsangi időszak.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vízkeresztkor a 15. századtól kialakult szokás szerint
házszenteléseket tartanak. A szertartás során a pap az újonnan megáldott
szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne
lakókat, dolgozókat. Szokás szerint ekkor az ajtófélfára felírják az
évszámot és a latin áldásformula kezdőbetűit: CMB, ami latinul annyit
jelen: Christus mansionem benedicat (Krisztus áldja meg e házat).</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vízkeresztkor hagyományosan vizet szentel a szentmise és a Szent
Liturgia elején szertartást végző püspök vagy pap. Innen származik az
ünnep közismert elnevezés</b></span>e. Ezt a szent hagyományt őrzi az ortodox
egyház is, mégpedig kettős formában. Vízszentelés ugyanis nem csupán az
általában január 5-én nagy alkonyati zsolozsmával végzett Szent Bazil
Liturgiája végéhez kapcsolódik, hanem a január 6-ai Szent Liturgiához
is. Az előesti vízszentelés a görögkatolikus egyházban a templomokban
történik, január 6-án a püspök és a papok kimennek a folyókhoz is, hogy
megszenteljék azok vizét, ezáltal még inkább bekapcsolódva a Jézus
Krisztus megkeresztelkedésekor megvalósuló eseménybe. „Ma a vizek
természete megszenteltetik, és a Jordán kettészakad, s hullámainak
folyását visszatartóztatja, látván a vizében keresztelkedő Üdvözítőt.”
(vízszentelési sztihira)</p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b>Vízkereszt ünnepe megmutatja nekünk, hogy Isten minden emberhez
elküldte Fiát, hogy a megváltó Jézus születésével elhozza számunkra az
üdvösséget, az örök élet reményét. Adja meg nekünk, hogy lássuk
kezdeményezését, a jeleket, amelyek által vezetni akar minket. Az
ünnepen és azon túl is fordítsuk szívünket a megjelenő Isten felé, hogy
megláthassuk életünkben kegyelmi ajándékait!</b></i></span></p>
<p><strong>Forrás: MKPK Sajtószolgálat</strong></p>
<p><strong>Illusztráció: Fra Angelico: <em>A háromkirályok imádása</em> (1441–42 körül, Szent Márk-konvent, Firenze)</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>