<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-title"><a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2017/12/31/december_31_szent_szilveszter_papa_es_hitvallo">December 31. Szent Szilveszter pápa és hitvalló</a></h1><div><a href="https://katolikusvalasz.blog.hu/2017/12/31/december_31_szent_szilveszter_papa_es_hitvallo">https://katolikusvalasz.blog.hu/2017/12/31/december_31_szent_szilveszter_papa_es_hitvallo</a></div>
<div class="entry">
<p style="text-align:justify"><img src="https://m.blog.hu/ka/katolikusvalasz/image/szszilpp.jpg" alt="szszilpp.jpg" class="gmail-imgnotext"><br></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent
Szilveszter pápa a naptárban és az egyháztörténelemben egyaránt
különleges helyet foglal el</b></span>. A naptárban, mint a polgári év utolsó
napjának védőszentje, az ó és új esztendő határmezsgyéjén áll s mintegy
magasabb harmóniába fogja össze a múlt kudarcain kelt búsongásunkat és a
jövőbe vetett reménységünket. Nagyjából ugyanilyen helyet foglal el az
egyháztörténelemben is<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Ő a kereszténység történetének boldog Józsuéja,
kinek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az üldözések véres századai</span> után megadatott nemcsak meglátni,
hanem birtokba is venni a szebb és biztatóbb jövő ígéretföldjét. Míg
ugyanis ifjúsága <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az üldözések legvéresebb éveivel esett össze</span>, addig
alkotó férfikora a keresztény szabadság tavaszodásának időszakában
jutott kifejeződésre.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Talán éppen ez a korszaknyitó
jelentősége okozta, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a legenda korán körülszőtte alakját és idővel
olyan sűrű hálót font köréje, hogy ma már nem könnyű kihámozni belőle<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az
igazságot.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>Így már az 5. században neki tulajdonították Nagy Konstantin
császár megkeresztelését és a bélpoklosságtól való megtisztítását.
Azután azt állították róla, hogy Traján császár fürdőjében 275 püspök
részvételével nagy zsinatot tartott és hogy egy rettentő sárkányt,
melyet azelőtt a Vestaszűzek búzalisztáldozatokkal tartottak, a fórum
egyik barlangjába rekesztett. Azt is beszélték, hogy mikor a császár
anyja, Szent Ilona császárné hosszú keleti tartózkodása eredményeként a
zsidó vallás felé kezdett hajolni, Szilveszter a császár jelenlétében
141 tudós rabbival vitába ereszkedett és a napnál világosabban kimutatta
a keresztény igazságot. A legenda szerint a vita legdöntőbb bizonyítéka
egy különös csoda volt: a pápa pusztán szavának erejével életre keltett
egy hatalmas bikát, melyet előbb az egyik rabbi ugyancsak szavának
erejével halálra sújtott.</p>
<p style="text-align:justify">Mindez azonban sok más apró történettel
együtt, melyet a későbbi századok dús képzelete hímezett a szent pápa
tiszteletreméltó alakjára, a mesék országába tartozik. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Történetileg
bizonyos, hogy Szilveszter mint római püspök nagy tevékenységet fejtett
ki a keresztény eszmék érdekében.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Törzsökös római családból származott</span>.
Szülei, Rufínus és Juszta mindketten jámbor és istenfélő keresztények
voltak s ezért gyermeküket is Krisztus igaz harcosává igyekeztek
nevelni</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mivel azonban Rufínus korán elhalt</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Juszta később egy Cyrinus
(Quirinus) nevű tudós és szentéletű papra bízta fiának szellemi és lelki
gondozását,</b><b> A tehetséges és tanulni vágyó gyermek a hozzáértő mester
keze alatt meglepően gyors haladást tett a tudományokban és a
jámborságban egyaránt. Tanulmányai bevégeztével az egyházi pályára
lépett s miután Szent Marcellin pápa (296-304) kezéből felvette az
egyházi-rend szentségét, nagy buzgalommal vetette magát a papi
hivatásából következő feladatok végzésére. Különösen nagy szolgálatot
teljesített a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szomorú emlékű diokléciáni üldözés idején (303-305), mely
legnagyobb erővel Keleten dühöngött ugyan, de Rómában is tömérdek
áldozatot kívánt. </span></b><b>A lelkes ifjú levita rendületlen kitartással állott
szorongatott hittestvérei mellett; vigasztalta, bátorította és
állhatatosságra buzdította őket. Közben ő maga is több ízben
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">életveszedelembe került</span>, de Isten megóvta minden<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nagyobb bajtól. </span></b></span>Talán
ekkor történt, hogy hosszabb-rövidebb időre a Soracte-hegy egyik rejtett
barlangjában vonta meg magát.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az üldözés idején </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>tanúsított hősies
magatartása olyan nagy becsületet szerzett Szilveszternek, hogy amikor
314-ben, Szent Miltiadész pápa halála után utódjának megválasztására
került a sor, az egész római nép és papság figyelme ő feléje fordult.</b></span>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Trónra lépésekor az egyház</span>, legalább a birodalom nyugati felében, már
meglehetős szabadságnak örvendett. Akkor már több mint egy esztendeje
múlt, hogy Nagy Konstantin a pogány Maxencius seregén aratott fényes
diadala emlékéül szabad vallásgyakorlatot engedélyezett keresztény
alattvalóinak és azóta is lázas buzgalommal dolgozott Róma külsejének
kereszténnyé formálásán. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Pazar bőkezűségéből éppen akkoriban indult meg a
vatikáni Szent Péter- és a lateráni Megváltó-bazilikák építése. De
ugyancsak az ő bőkezűségét hirdeti a szent kereszt befogadására szánt
Basilica Sessoriana vagy későbbi ismertebb nevén Santa Croce in
Gerusalemme, úgyszintén a Szent Péter és Marcellin-bazilika és talán a
falakon kívüli Szent Ágnes-templom építése. Az építésen kívül fejedelmi
módon gondoskodott a templomok belső felszereléséről is; továbbá roppant
birtokadományokkal és alapítványokkal századokra biztosította
fenntartásukat.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Szilveszter természetesen minden tőle
telhető módon iparkodott kezére járni a császári mecénásnak, sőt
versenyre kelt vele az építkezésben. Pl. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Priscilla-katakomba fölötti
bazilikát, mely később hamvait is magába fogadta, ő építtette. De
valószínileg az ő érdeme a fórumon levő Maria antica építése is, melyet
csak az újabb ásatások tártak napvilágra</b></span>. E nagyszabású építkezések
felavatásával kapcsolatban szabályozta a templomszentelés liturgiáját is
és<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> kimondotta, hogy ezentúl a szentmise bemutatásánál csak kőből
készült oltárt szabad használni. </b></span>E tekintetben csak a lateráni
bazilikával a „város és a földkerekség összes templomainak anyjával és
fejével” tett kivételt. Itt ugyanis továbbra is meghagyta azt a
ládaformájú, kivájt faoltárt, melyet Szent Péter apostol és utódai
használtak, de kimondotta, hogy ezentúl a római pápán kívül senki sem
misézhet rajta.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az öröm és siker mellett bőien kijutott
Szilveszternek<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a szenvedésből és megpróbáltatásból</span> is. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Különösen sok
gondot és szorongást okozott </span>neki az egyház egységének megóvása</b></span>. Egy
időben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>két veszedelmes eretnekség</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellen is kellett küzdenie,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>melyek
mindegyike <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Afrikából</span> indult ki.</b><b> A Donátus karrágói álpüspökről
elnevezett donatista felekezet rajongásával, oktalan szigorúságával és
durva személyeskedésével már <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Miltiadész pápa idejé</span>ben súlyos
zavarokat idézett elő. A zavarok <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a 313. évi lateráni zsinat </span>után is
folytatódtak és lassankint egész Afrikára átharapóztak.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szilveszter
Konstantin császár szövetségében minden lehetőt megtett </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a szakadás</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megszüntetésére</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> De a donatisták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az arlesi zsinat (314), a karthágói
megbeszélés (315) és a milánói tanácskozás (316)</span> ellenére tovább
támadták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a katolikusokat.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>Nem használt velük szemben a kímélet és
elnézés politikája sem, melyet a császár magasabb államérdekekre való
hivatkozással kezdeményezett.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A veszedelmes eretnekség még közel száz
esztendeig tudta magát tartani és csak</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Ágoston pörölycsapásai
alatt omlott össze.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Arányainál és kihatásainál fogva <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>még
veszedelmesebb volt az az eretnekség, melyet Árius alexandriai pap
kezdeményezett</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nagy Konstantin eszközlésére 325-ben a bitiniai Niceában
összeült az első egyetemes zsinat, hogy végleg állást foglaljon <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Árius
</span>ellen. </b></span>Szilveszter, akit méltóságánál fogva az elnöklés joga illetett
volna, hajlott korára való tekintettel személyesen nem jelent meg a
zsinaton, hanem Hózius kordovai püspökkel, továbbá Vitus és Vince római
papokkal képviseltette magát. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A zsinat ünnepélyesen kárhoztatta </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Árius
tanítását</b><b>. Mivel azonban később politikai és hatalmi érdekek is
vegyültek a kérdésbe, és<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Konstantin nem támogatta teljes őszinteséggel </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
pápát</span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kielégítő eredményt</span> nem sikerült elérni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A lelkes pápának élte
fogytáig</span> küzdenie kellett az ariánus konkoly terjedése<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ellen.</span></b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A császárnak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a donatizmus és arianizmus </span>
kérdésében tanúsított magatartása világosan megmutatta, hogy a
császársággal való szövetkezés <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem</span> mindenben előnyös <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyház</span>ra. Nagy
Konstantin ugyanis elsősorban a saját hatalmi érdekeit tekintette s
ezért nem egyszer olyan intézkedésekre ragadtatta magát, melyek<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az
egyház szempontjá</span>ból <span style="background-color:rgb(234,209,220)">határozottan ártalmasak voltak.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Nagy
megkönnyebbedést jelentett tehát,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hogy 330-ban végleg elhagyta Rómát és
Bizáncba, a mai Konstantinápolyba tette át székhelyét, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mert így Krisztus
földi helytartója megszabadult </span>a világi hatalom <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kényelmetlen és
kicsinyes </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">beavatkozásai</span>tól.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szilveszter még öt évig élvezhette az
Egyháznak ezt a nagyobb szabadságát. Meghalt 335. január 30-án. Tetemeit
egyelőre a Priscilla-katakombában helyezték el; I. Pál pápa azonban
761-ben a szent elődje tiszteletére alapított San Silvestro in capite
nevű kolostorba vitette át őket.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">(Forrás: Balanyi György - Schütz Antal -
Sebes Ferenc - Szamek József - Tomek Vince: Szentek élete az év minden
napjára. 1-4. köt. Szerk. Schütz Antal. Bp., 1932.)</p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>