<p>Zenei vezetőnknek címeztem, aki majd konferál, ez érződik a íráson.</p><p> </p><p>A karácsonyi hangversenyem előtt beszélhetsz magáról a  Karácsonyról, hogy az Jézus Krisztus földi születésének ünnepe, és hogy az Egyházban nyolcada van, sőt egészen Jézus megkeresztelkedésének ünnepéig tart. Ma Becket Szent Tamás emléknapja van, különösen is az Esztergom-budapesti egyházmegyében.</p><p>Szólhatsz a gyönyörű Szent Anna-templomról, és annak kiváló orgonájáról.</p><p>Arról, hogy jómagam a  templom egyik orgonaművésze vagyok, és hogy már a hangszer elkészülte után nem sokkal gyakoroltam rajta, majd kántorként is működtem.</p><p>Programom főként karácsonyi témájú.</p><p>1.       Claude Balbastre (ejtsd.klód bálbásztr) francia zeneszerző, és orgonista volt, de  jól játszott csembalón, és fortepianón is, Dijonban (dizson) született 1724-ben, apja templomi orgonista volt, akinek 18 gyermeke közül ő volt a 16-dik. Első zenei leckéit apjától kapta, majd Claude Rameaunak (klód rámó), a hires Jean Philippe Rameau (zsan filipp rámó) öccsének lett tanítványa. 26 éves korában Párizsban telepedett le, ahol Pierre Févriernél (pierr févrié) képezte magát tovább. Először a  Saint Roch (szen ros) /Szent Rókus/ templom orgonistájaként szolgált, majd Jean-Philipp Rameau bevezette a párizsi zenei életbe, ahol fényes karriert csinált és nagy hírnévre tett szert. A Notre-Dame (Miasszonyunk) katedrális, és a királyi kápolna orgonistája let, bejáratos, és igen kedvelt a királyi udvarban, és a párizsi érsek környezetében egyaránt. Az ún. nagy francia forradalom alatt – a nemeséggel, és a királyi udvarral ápolt jó kapcsolatai miatt élete veszélybe került. Megpróbált alkalmazkodni az új politikai helytehez, de elveszítette állását, ebből következőn fizetését is. Párizsban halt meg 1799-ben. Műveit elsősorban orgonára, csembalóra, és fortepianóra írta. 1770-ben négy noel (karácsonyi ének) variációt komponált orgonára, illetve fortepianóra, Ezek közül a “Joseph est bien Marié” (zsozef et bien marié) /József jól házasodott/ cíművel kezdjük mai  hangversenyünket. A cím megértéséhez talán közelebb visz minket, ha beleolvasunk a szövegbe, Az első versszak így hangzik: József jó házasságot kötött Jessze lányával. Ez volt aztán az újdonság: anyának, és szűznek lenni. Isten közbeavatkozott: József jól nősült. Az éneknek hat versszaka van, és mindegyik a címbeli mondattal zárul.   Ferenc pápa, aki az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, a budapesti Hősök terén a Statio Orbis záró szentmisét pontifikálta, 2020. december 8-tól, Szeplőtelen Fogantatás ünnepétől Szent József évet hirdetett, amit 2021. december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén zárt le.</p><p> </p><p>2.       Beszélhetsz Johann Sebastian Bachról..</p><p> </p><p>A pasztorál egyházi értelemben zenés pásztorjáték. A Pastorale J.S. Bach műve az 1708-1717 közti időszakból. Tételei: Az olasz pástorsípokat felidéző pasztorál vagy prelúdium (előjáték), az Allemande (német tánc),  az Air (er) /ária/, és a  Gigue (dzsig) /gyors barokk tánc, mely általában a  szvitek végén fordul elő/.</p><p> </p><p>3.       J.S. Bach: d-moll, tokkáta és fúga</p><p> Bach legismertebb, és legnépszerűbb orgonaműve. A kezdő szenvedélyes tokkáta rész hangulata              visszatér a  mű végén, közrefogva a fúgát, melynek témája a  tokkátáéból származik.</p><p> </p><p>4.Franz Xaver Gruber – Gergely Ferenc : Stille Nacht (Csendes éj)</p><p> </p><p>Franz Xaver Gruber osztrák zeneszerző, orgonista és karnagy. A világszerte közismert karácsonyi dal, a Csendes éj zenéjének szerzője. Ehhez a  csodálatos dallamhoz komponált kivételesen szép feldolgozást Gergely Ferenc orgonaművész, a Pesti ferences templom legendás improvizátor orgonistája, aki hosszú évtizedeken át, a legnehezebb időkben is hűségesen szolgálta Istent, és Egyházát ott.</p><p> </p><p>4..kisfaludi Pikéthy Tibor : Improvisatio a  Hymnusz fölött Op. 51.</p><p> </p><p>Pikéthy Tibor a  Váci Székesegyház orgonaművésze volt. Ebben a rövid, de frappáns művében a  Magyar Himnuszt dolgozza fel. Himnuszunkat nagy ünnepienken, így az év végi hálaadáskor, és az új év kezdetén elénekeljük templomainkban. Legyen e  darab felhangzása Isten áldásának kérése magyar nemzetünkre a  jövő évre!</p><p> </p><p>4. Antalffy-Zsiross  Dezső a  délvidéki Nagybecskereken született, és az USÁ-ban hunyt el. Volt a  budapesti Szent István Bazilika orgonaművésze, a  Zeneakadémia tanára, de sokat működött az Amerikai Egyesült Államokban is. Madonna (Egy üvegfestmény) című rövid kompozíciójában több helyen haranghatásokat alkalmaz. Szóljon ez a  mű Szűz Mária tiszteletére, akinek Istenanyaságát január 1-jén ünnepli Egyházunk!</p><p> </p><p>5.Koloss  István. Partita No. 1. Változatok egy karácsonyi énekre</p><p>Koloss  István szintén évtizedekig volt egy budapesti templom, méghozzá a  Szent István Bazilika orgonaművésze. Mint tanára, Gergely Ferenc ő is kiválóan rögtönzött. A most elhangzó művét is neki ajánlotta.  A mű egy variációsorozat a “Csordapásztorok, midőn Betlehemben” kezdetű karácsonyi énekünkre. Ezt azonban megelőzi a  Berceuse (berszőz), a  bölcsődal. Ez  a “Pásztorok, keljünk fel” karácsonyi dalt dolgozza fel itt, és majd a kompozíció végén, amikoris együtt jelenik meg a “Csordapásztorok, midőn Betlehemben” dallamával.</p><p> </p><p>6.       Hidas Frigyes: Allegro a Szonátából.</p><p>Hidas Frigyes magát az utolsó magyar romantikus szerzőnek tartotta. Nagyon termékeny szerző volt. A  felhangzó hires tokkátája Orgonaszonátájának harmadik tétele.</p><p> </p><p>Ráadás, ha lesz:</p><p> </p><p>J.S. Bach: Esz-dúr ún. Szentháromság vagy Szent Anna fúgája. Kérlek, mondd be, ha látod, hogy visszaülök a  hangszerhez.</p><div> </div>