<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent Lúcia szűz, vértanú</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. december 13., hétfő | 6:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-lucia-szuz-vertanu">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-lucia-szuz-vertanu</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g46126']"><span class="gmail-galcount" title="17 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Lúciára emlékezünk december 13-án. Emléknapjához – a néphagyományban: Luca-nap – számos hiedelem és szokás kapcsolódik. </span></h3><div class="gmail-contentsav"><p>Az
5–6. századi legendás szenvedéstörténet szerint<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Lúcia</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Siracusa
városának előkelő családjából származott.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Elkísérte beteg édesanyját <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-agota-szuz-es-vertanu" target="_blank">Szent Ágota</a>
sírjához, hogy gyógyulását kérjék. </b><b>Ágota megígérte Lúciának, hogy
szüzessége és szeretete jutalmaként az Úr általa éppen oly nagy
dicsőséget szerez majd Siracusának, mint amilyet Cataniának adott az ő
vértanúsága által.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lúciát </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>állítólagos vőlegénye, egy pogány ifjú hurcolta a bíróság elé
bosszúból, mert elesett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a házasságtól és a </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">hozomány</span>tól.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A legkülönfélébb
kínzások követték egymást,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de Lúcia imádságának hatására <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyik </span>sem
tudott<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> f</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ájdalmat okozni.
</b></span><p><a title="" rel="lightbox['g46126']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=46126&v=0&p=1&img=c_lucia_vertanusag_ismeretlenhollandmester.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Ismeretlen holland mester: Szent Lúcia vértanúsága (1500 körül)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Végül a bíró parancsára karddal döfték át a torkát</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de nem halt meg
azonnal, sőt, ebben az állapotában még tanította is a népet, s csak
akkor halt meg, amikor egy odasiető pap kezéből fölvette az utolsó
kenetet. </b></span>Egyes legendaváltozatok szerint önmaga tépte ki szemét, melyet a
kérő oly szépnek talált.</p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A hagyomány a Diocletianus-féle üldözés áldozatai között tartja
számon </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lúciát.</b></span> Tiszteletének első bizonyítéka egy 5. századi sírfelirat a
siracusai Szent János-katakombában, neve belekerült a római kánonba is.
<p style="text-align:center"><em></em></p>
<p>Rómában a 6. század óta ünneplik, a középkorban Lúcia a legkedveltebb szentek közé tartozott. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Neve a <em>lux</em>
(fény) szóból ered</b></span>. Legendájából írók, költők és festők merítettek.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Oltalmáért folyamodtak a vakok és a szembetegségekben szenvedők (Dante,
aki sokszor <span style="background-color:rgb(234,209,220)">fájlalta</span> a szemét, Lúciát különösen tisztelte)</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">, a
földművesek és a különféle kézművesek.</span></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Urunk, Istenünk, védelmezzen és óvjon minket Szent Lúcia szűz és
vértanú dicsőséges közbenjárása. Add, hogy égi születésnapját buzgón
megüljük itt a földön, egykor pedig találkozzunk vele az
örökkévalóságban. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled
él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
Ámen.</em></b></span></p>
<p style="text-align:center"></p><p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong> Diós István: <em>A szentek élete<br></em> Bálint Sándor: <em>Ünnepi kalendárium I.<br> </em><em>Magyar néprajzi lexikon</em></strong><br><strong><em>Magyar néprajz VII.<br></em> <a href="http://Skandinavhaz.wordpress.com">Skandinavhaz.wordpress.com</a></strong></p>
<p><strong>Képek: <a href="http://wga.hu">wga.hu</a>, <a href="http://visitsicily.info">visitsicily.info</a>, <a href="http://typicalsicily.it">typicalsicily.it</a>, Claudia Gründer/wikipédia</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong><br><strong>(bh)</strong></p></div>
</div>