<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-mvp-post-title gmail-left entry-title">Robert Sarah bíboros: „Ha a kereszténység eltűnik a maga kultúrájával, egy másik kultúra lép a helyére”</h1>
<div class="gmail-mvp-author-info-wrap gmail-left gmail-relative"><div class="gmail-mvp-author-info-text gmail-left gmail-relative">
<div class="gmail-mvp-author-info-date gmail-left gmail-relative">
<p><a href="https://katolikus.ma/robert-sarah-biboros-ha-a-keresztenyseg-eltunik-a-maga-kulturajaval-egy-masik-kultura-lep-a-helyere/">https://katolikus.ma/robert-sarah-biboros-ha-a-keresztenyseg-eltunik-a-maga-kulturajaval-egy-masik-kultura-lep-a-helyere/</a></p></div><br></div>
</div>
<div id="gmail-mvp-post-feat-img" class="gmail-left gmail-relative gmail-mvp-post-feat-img-wide2">
<img src="https://katolikus.ma/wp-content/uploads/2021/12/Sarah-biboros-interju-2-Egyedi.jpeg" class="gmail-attachment- gmail-size- gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right: 0px;" width="481" height="271">
</div>
<div id="gmail-mvp-content-wrap" class="gmail-left gmail-relative" style="transform: none;">
<div class="gmail-mvp-post-soc-out gmail-right gmail-relative" style="transform: none;">
<div class="gmail-mvp-post-soc-in">
<div id="gmail-mvp-content-body" class="gmail-left gmail-relative">
<div id="gmail-mvp-content-body-top" class="gmail-left gmail-relative">
<div id="gmail-mvp-content-main" class="gmail-left gmail-relative">
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Boulevard Voltaire c. francia újságot </b></span>az a megtiszteltetés érte,
hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>találkozhatott Robert Sarah bíborossal, az Istentiszteleti és
Szentségi Kongregáció nyugalmazott prefektusával</b></span> egy kivételes
beszélgetés keretében. A főpap nemrégiben jelentette meg a Pour
l’éternité. Méditations sur la figure du prêtre c. könyvét (ld. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><a href="https://katolikus.ma/sarah-biboros-lelki-megujulasra-hivja-a-katolikus-papokat-uj-konyveben/">Sarah bíboros lelki megújulásra hívja a katolikus papokat új könyvében – Katolikus.ma</a>),
amelyben bátorságot kíván önteni a papokba, akiknek a működését </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">
</span>manapság lenézés és felháborodás övezi. </b></span>A Boulevard Voltaire-nek adott
interjúban beszél a Sauvé-jelentés következtetéseiről, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az egyház
bevándorlással kapcsolatos álláspontjáról, a Traditionis custodes
kezdetű motu proprióról és az egészségügyi válságnak a
templomlátogatásra gyakorolt hatásáról</b></span>. Mindenekelőtt annak a
pesszimizmusnak kíván véget vetni, amely a nyugati kereszténység vége
körül kialakult. Számára egy ilyen végkifejlet lehetetlen, mivel a
kereszténység maga a Nyugat lényegét jelenti.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„Egyetlen társadalom,
politika vagy ideológia sem lesz képes elpusztítani az Egyházat, mert
Krisztus jelenléte legyőzhetetlen és az örökkévalóságig tart” </span></b></span>– mondta
befejezésképpen a kardinális. Ami a jövőben fontos, az az, hogy ismét
fellángoljon a buzgalom, amely a remény szavát hordozza. Sugárzó
beszélgetés következik ezzel az afrikai egyházfival, aki tökéletesen
megértette Európa tévelygését.</p>
<p><strong>Eminenciás uram, Ön az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció nyugalmazott prefektusa. Most jelent meg a Fayard kiadónál a <em>Pour l’éternité, Méditations sur la figure du prêtre <span style="background-color:rgb(208,224,227)">(</span></em></strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Az örökkévalóságért: elmélkedések a pap alakjáról) c. könyve, amelyet a</strong><strong>
szeminaristáknak ajánlott. A pap alakjának valóban mélységesen ártottak
a botrányok. Azért írta ezt a könyvet, hogy ezen a helyzeten javítson?</strong></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Sok kapcsolatom volt olyan papokkal, akik úgy érzik, hogy elhagyták
és kritizálják őket. Sokan elvesztették saját identitásukat és
elbátortalanodtak</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Ezt a könyvet azért írtam, hogy arra bátorítsam őket,
fedezzék fel újra papi identitásukat, azaz Isten kiválasztottjaiként
Isten állandó jelenlétének jelei és szimbólumai legyenek</b></span> a
társadalomban. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezeknek az embereknek Jézust kell utánozniuk, aki szelíd
és alázatos szívű emberként határozta meg magát. Küldetésük a szolgálat</b></span>,
nem pedig valamiféle hatalomgyakorlás. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Krisztus maga mondta ezt: „Nem
azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak”. A
papnak ezért állandóan emlékeznie kell arra, hogy ő Isten és a nép
szolgálatában áll</b></span>, és nem az a dolga, hogy mindent lehengerlő, uralkodó
hatalmat gyakoroljon.</p>
<p>Való igaz, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy ideje hihetetlen vádak hangzanak el<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> papok és
püspökök</span> ellen. </b></span>Egyeseket börtönbüntetésre ítéltek szexuális
visszaélések vagy korrupció miatt, és a templomok gyakorlatilag üresek.
Már nem bíznak bennük, és természetesen az Egyházban sem bíznak. Nemcsak
a saját papi identitásukat rombolták szét, hanem ártottak az Egyháznak
is, amelynek a világ világosságának kell lennie<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. <b>Az Egyház anya és
nevelő</b></span>. De a gyerekeket megrontották – egy nevelő nem teheti ezt, neki
nevelnie kell a gyerekeket.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Az Egyház tekintélyét a szolgálat adja, de
az is, hogy az a személy, akit nevelünk, növekedjen. A tekintély
(autoritás) szó a latin <em>augere</em> szóból származik, ami azt
jelenti, hogy “növelni”. A papnak a rábízott gyermekek növekedését kell
elősegítenie, Isten népének növekedésén kell dolgoznia, az igazságot
kell tanítania, azt kell tanítania, amit Isten minden egyes embertől
kér.</b></span> Nos, mindezt beárnyékolta egyesek magatartása.</p>
<p>Azért legyünk igazságosak: a rendelkezésünkre álló információk
alapján úgy tűnik, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a papok 97%-a nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">érintett ezekben a vádakban</span>.
Ők tökéletesen papként viselkednek és szolgálatként élik meg a papságot.
</b></span> Ez a maradék 3% – ami hatalmas szám – beszennyezte a papságot és az
Egyházat. Tehát ezt a könyvet meg akartam írni a papoknak és a
világiaknak is, hogy elmondjam: „Bízzatok a papokban, mert a többségük
hűséges marad a hivatásához”. Nem szabad összekeverni a súlyos hibákat
elkövetőket azokkal, akik hűségesek voltak<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Ez a könyv segíteni akar
Isten népének, hogy ne v<span style="background-color:rgb(234,209,220)">eszítse el</span> a hitet, és bízzon az Egyházban és a
papokban.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Becsületére válik az Egyháznak, hogy le akarta rántani a leplet
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ezekről a szörnyűségek</span>ről</b></span>, és ki akarta takarítani Augiász istállóját.
Az Egyház az egyetlen olyan intézmény, amelynek volt ehhez bátorsága. Ha
közelebbről vizsgáljuk, az a benyomásunk támad, hogy ilyen magatartás
csak az Egyházon belül fordult elő. Tudjuk, hogy ez nem így van. Ez egy
kicsit tovább gyengíti a megingó és vitatott egyházat. Hogyan lehetséges
elérni, hogy ne minimalizáljunk semmit, miközben igazságot
szolgáltatunk a valóságnak és a papok azon 97%-ának, akik becsületes
emberek maradnak?</p>
<p>Az Egyház érdeme, hogy megpróbálta kideríteni az igazságot, és
elfogadta a vizsgálódásokat, hogy lássák, hogyan élték meg a papok a
papságukat. Tudjuk azonban, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a visszaélések többsége <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a nagy
társadalomban</span> történik, </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>és ott</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem indul semmiféle</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>vizsgálat</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezek a
visszaélések sötétben maradnak, és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a társadalom</span> apránként tönkremegy,</b></span>
mert ha az Egyházon belül vizsgálatot folytatnak, de a bűncselekmények
többsége sötétben marad, akkor semmi sem fog változni. A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ma kultúrája a
teljes szabadság kultúrája, mindenki azt tesz, amit akar, de az a
szabadság, amely <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mások szabadságát és személyiségét</span> rombolja, nem
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">szabadság.</span></b></span></p>
<p>Nem tudom, eljutunk-e oda, hogy az egész társadalomban sor kerüljön
egy átfogó felmérésre, hogy lássuk, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mennyire súlyos helyzetben van az<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a
társadalom,</span> amelyben élünk</b></span>. Az a benyomásunk, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy hanyatló
társadalomról van szó, az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">emberi értékek erkölcsi </span>pusztulásá</b></span>ról. Ma már
gyakorlatilag minden megengedett. Igazságosnak kellene lennünk, és
átfogóbb vizsgálatot kellene folytatnunk. Mindenkinek meg kellene
próbálnia helyrehozni azokat a bűncselekményeket, amelyeket a gyermekek
és a sérülékeny emberek ellen elkövetett.</p>
<p><strong>A hívek egy részét megdöbbentette az a javaslat, hogy az
áldozatok kárpótlása céljából a vallási örökséget eladják. Egyesek ezt
kettős büntetésként élik meg, mert bűnbakokat erőltetnek rájuk a
tisztánlátás hiánya miatt, ráadásul kiárusítják az őseink egyházi
hozzájárulásaiból reánk maradt örökséget és azokat a műalkotásokat,
amelyek arról a szépségről tanúskodnak, amit a kereszténység hozott a
világnak. Ez nyugtalanító számukra.</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A hibákat </b></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style=""></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">j</span><span style="color:rgb(0,0,0)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">óvá kell tenni, de az Egyház örökségét</span> </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>eladni és
tönkretenni nagy kár lenne. </b></span>A francia egyházi hatóságoknak kell
dönteniük, de úgy gondolom, a helyzetet okosan kell mérlegelni, hogy
világos legyen, mit és hogyan kell tenni. Az Egyház nemcsak a papokból
és a püspökökből áll, hanem a megkereszteltek teljes közösségéből.
Együtt kell megvizsgálni a kárpótlás és a jóvátétel problémáját,
anélkül, hogy tönkretennénk az Egyház örökségét. Hatalmas veszteség
lenne az Egyház és a francia társadalom számára.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ezeket az épületeket
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>polgári létesítményekké, szállodákká stb. alakítanák át, és ez nagyon
sajnálatos lenne.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Chantal Delsol nemrégiben azt írta, hogy ez a hitelvesztéshez
vezető, precedens nélküli válság egy kicsit tovább sietteti a
kereszténység végét. A filozófusnő elmagyarázza, hogy nem a katolicizmus
végéről van szó, hanem egy társadalmi szerveződés, a keresztény
civilizáció végéről, egy szőnyegről, amit kihúznak a lábunk alól. Ön is
úgy gondolja, mint ő, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan és már
eldőlt?</strong></span></p>
<p>A kereszténység végének a megjövendölése öngyilkossággal ér fel,
mivel <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Nyugatot a kereszténység alakította, kultúrája, művészete,
mindene keresztény</b></span>. Nem mondhatja azt, hogy a Nyugatnak vége. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Meg lehet
tagadni<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az eredetünket, a gyökereinket,</span> ahogyan ez már el is indult <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
európai alkotmánnyal</span>, de ez öngyilkosság</b></span>. Olyan, mintha egy fa lemondana
a gyökereiről. Az ilyen fa elpusztul. Akármilyen hatalmas <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy folyó</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ha
elvágják<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a forrásá</span>tól, kiszárad és eltűnik.</b></span> Nem szabad előmozdítani a
kereszténység végét, mert azzal a saját végünket mozdítjuk elő,
öngyilkosságot követünk el. Ha a kereszténység, azaz a társadalomban
olyannyira lényeges keresztény civilizáció, keresztény élet eltűnik, az
öngyilkosság.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Napjaink társadalmi szerveződését<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>látva </b></span>– é<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>s II. János Pál </b></span>a<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>zt
mondta, </b><b>hogy a Nyugat úgy él, mintha Isten nem is létezne –<span style="background-color:rgb(234,209,220)">, </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ha ez az
irányvonal megmarad, </b></span>akkor számomra <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez öngyilkosság. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Nyugat vitte el a
keresztény civilizációt Afrikába, Ázsiába. Bennünket ez a civilizáció
nevelt fel, európaiak neveltek</b></span>, és ha ők lemondanak erről a
gazdagságról, erről az örökségről, akkor ez az álom a megsemmisülésbe
vezeti a Nyugatot. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kereszténység a maga kultúrájával </span>eltűnik, egy
másik kultúra lép a helyére. Iszlám kultúra, buddhista kultúra, mindaz,
ami ma elözönli <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Nyugat</span>ot.</b></span> Önök tárt karokkal fogadják őket, de nem
adják át nekik saját gazdagságukat, hanem átveszik az övékét, és nem
tudom, hogyan fogják ezt túlélni.</p>
<p><strong>Az embernek az az érzése, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Nyugat </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">kettős présbe került:
a progresszizmus üllője és az iszlamizmus kalapácsa közé</span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Az Egyház
szava alkalmasint erősen hathat</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a progresszizmus őrületeire, de sokkal
kevésbé hatásos a hódító iszlámmal </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">szemben</span>. Olyan, mintha félne attól,
hogy nem teljesíti az irgalmas szeretet parancsát, és megtiltaná
magának, hogy erről beszéljen. De <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az iszlamizmusnak máris megvannak<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
mártírjai</span> a mi országunkban is: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Hamel atya, a nizzai katedrális hívei, a
nantes-i pap.</span></strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Tévút a bevándorlás elősegítése. Hármas árulást követnek el</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Afrika és
a Közel-Kelet </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ellen</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Először is, megfosztják</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>őket gazdagságuktól,
fejlődési </b><b>potenciáljuk</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tól, ellopják </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>tőlük szellemi tartalékaikat és a
dolgos kezeket.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Másodszor, nem </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>tartóztatják le </b><b>az emberi élet</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tel kereskedőket, az
embercsempészeket, akik százával és százával ültetik be hajókba</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az
embereket</b></span>, h<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ogy a végén a tengerbe fulladjanak. Ez bűn. Végezetül pedig:
elhitetik ezekkel az emberekkel, hogy amikor ideérnek, Eldorádó és a
földi paradicsom vár reájuk. Bezsúfolják őket egy táborba, nem
részesülnek jó fogadtatásban és nincs munkájuk. Nem lehet mindenkit
befogadni Nyugaton, tehát rossz, téves gondolat a bevándorlás
előmozdítása.</b></span> Gyakran a Bibliára támaszkodva azt hozzák fel, hogy Jézus
Krisztus is emigrált Egyiptomba, de Jézus Krisztus Heródes fenyegetése
miatt ment oda, és utána visszatért a saját hazájába. A zsidó nép
többször is élt száműzöttként Mezopotámiában, de mindig visszatért.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mindenki a saját hazájában tud kiteljesedni. Ha ezeknek az embereknek
valóban segíteni akarunk</b></span>, azt nem úgy kell megtenni, hogy embertelen
körülmények között fogadjuk őket. Inkább abban <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>segítsük őket, hogy
otthon fejlődhessenek, otthon lehessenek boldogok. Ez nem</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> rasszizmus, </b></span>az
otthoni kiteljesedésben akarjuk őket segíteni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az Egyháznak</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nincsenek
eszközei a fogadásukra, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">fedelet</span> sem tud biztosítani </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a számukra, de
persze jó dolog ezek előteremtésén fáradozni. ez egy nyitás, egyfajta
fogadás.</b></span> Nem kritizálom az Egyház politikáját, ez is egy lehetőség, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de
ennek a lehetőségnek átgondoltnak, megfontoltnak, világosnak kell
lennie, hogy lássuk, hogyan lehet a legmegfelelőbben fogadni ezeket az
idegeneket. Én úgy látom, az országukat kell fejleszteni, és abban kell
nekik segíteni, hogy otthon maradjanak</b></span>. Ha itt fogadjuk őket, akkor
olyan számban jöjjenek, ami hozzájárul a társadalmi és kulturális
egyensúlyhoz. Legyenek fogékonyak az itteni kultúrára, mert azok közül,
akik idejönnek, sokan ránk erőltetik kultúrájukat, életmódjukat, és ezt
engedik nekik.</p>
<p>Nem akarok kioktatni senkit, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a személyes meglátásom az, hogy
minden ember kiegyensúlyozott kulturális és vallási kiteljesedése csak
odahaza tud megtörténni, és ő így járul hozzá ahhoz, hogy országa,
földrésze boldog legyen. Az afrikaiak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">helyett senki nem fogja tudn</span>i
fejleszteni Afrikát</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Persze, a szeretetet és irgalmasságot gyakorolnunk
kell, de az Egyháznak el kell gondolkodnia azon, hogy az irgalmasság nem
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">azt</span> jelenti, hogy valakit <span style="background-color:rgb(234,209,220)">méltatlan életbe taszítunk</span> és életterét <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
koldulásra csökkentjük</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy embernek akkor van méltósága, ha önmaga fenn
tudja tartani önmagát. Szent Pál így mondta: „<span style="background-color:rgb(208,224,227)">Mindenki abból a
kenyérből éljen, amit munkájával megkeresett.”</span></b></span> Nem jó, ha kizárólag
annyit teszünk, hogy legyen hol aludnod, és gondoskodunk rólad, ez nem
irgalmas szeretet, hanem paternalizmus.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A bevándorlás olyan, mint valami második rabszolgaság</b></span>. Fogadják őket
Észak-Afrikában, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>behajózzák, ők pedig sok pénzt adnak azért, hogy
meghalhassanak a tengeren. Ha ideérnek, nincs semmi munkájuk. Hogyan
akarják</b></span> önök így <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elősegíteni az emberi méltóságot?</b></span> El kell gondolkodni, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
bevándorlás mint jelenség mindig is létezett, de nem úgy, ahogyan
napjainkban történik. Az írek kivándoroltak az Egyesült Államokba, az
olaszok is emigráltak, de emberi, szakmai hozzájárulást vittek magukkal.
Megkerestek annyit, amiből megéltek, nem voltak eltartottak.</b></span></p>
<p>Több párbeszédre és vitára van szükség ahhoz, hogy a problémát
tisztességgel és az igazság szem előtt tartásával közelítsük meg,
különben egy újfajta rabszolgaságot építünk.</p>
<p><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">A Traditionis custodes kezdetű motu proprio derült égből
villámcsapásként érkezett, és megaláztatásként élték meg azok, akiket
bizalmasan, röviden „tradiknak” hívnak. Akkor, amikor a katolikus
kulturális bázis zsugorodik, vajon megengedheti magának az Egyház azt a
luxust, hogy az út szélén hagyjuk ezeket a fiatalokat, ezeket a papokat?
</span>Yann Raison du Cleuziou szociológus a következőket mondta a La
Croix-ban: <em>Ez a demográfiai igazság, a legkonzervatívabb katolikusok
átadták, nekik sok gyermekük volt. Az irányukban mutatott megvetés
öngyilkos dolog.</em>” Osztja Ön ezt a véleményt, vagy másképpen látja a dolgokat?</strong></p>
<p>Ez kényes kérdés. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Úgy gondolom, hogy az Egyház egy család, és a
családban minden gyermek teljes jogú tag, és a családapának a dolga,
hogy a családban biztosítsa a harmóniát és az egyensúlyt.</b><b> Lehet, hogy
vannak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nehéz </span>gyermekek, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">másokat</span> könnyebben tudunk kezelni, de békésen
össze kell őket hozni.</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Az elvégzett vizsgálatok szerint </b></span>e<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>gyensúly
létezett a mise rendes és rendkívüli formája között. </b></span>Nem merült fel sok
nehézség. T<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>öbb óvatosságra, több figyelemre lenne szükség, hogy
mindenkinek a saját gazdagságát, vallási érzékenységét tiszteletben
tartsuk, és ezt akarta XVI. Benedek pápa: a rendkívüli és a rendes
formával történő kölcsönös gazdagodást.</b></span> Nem kell eltúlozni azt a
feszültséget, amelyben néhány hét óta élünk. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az Úr nem hagyja el az ő
Egyházát, vissza fogja állítani az Egyházon belüli egyensúlyt és
harmóniát, mert <span style="color:rgb(246,178,107)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">nem</span></span> </span>normális dolog, hogy a szentségek, amelyek a
keresztények egységét adják, egyidejűleg a megosztottságot segítsék elő</b></span>.
Ha így cselekszünk, azzal gyakorlatilag leromboljuk a keresztény hitet.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Remélem, hogy vissza fogunk találni a harmóniához és az összetartáshoz.</span></p>
<p><strong>Az egészségügyi válsággal és a misék felfüggesztésével, úgy
mondják, az emberek 30%-a az újraindulás után nem tért vissza a misékre.
De Franciaországban tüntetések is voltak a mise visszaállításáért, és a
misét valóban újra alapvetően fontos jónak tekintik. Ön hogyan látja
ezt?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem ez az első alkalom, hogy a világ járvánnyal néz szembe. Voltak
már járványok, talán ugyanilyen súlyosak, mint ez a mostani, de<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a
templomokat sohasem</span> zárták be</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>, a miséket</b></span> sohasem tiltották be. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Afrikában
a COVID-nál sokkal súlyosabb járványok is vannak, mint például az
Ebola, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a templomokat</span> soha nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> zártuk be</span>. Nem tudom, miért hozták ezt a
döntést. Igazán érdekes, hogy a COVID csak a templomokban terjed… A
strandokon, kaszinókban vajon miért nem?</b></span></p>
<p>Meg kell teremteni a dinamizmust, és kell az akarat, hogy megvédjük a
hitünket, mint a legértékesebb ajándékot, amivel rendelkezünk. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
legnagyobb szegénység nem a pénz hiánya. Az ember <span style="background-color:rgb(234,209,220)">legnagyobb szegénysége
az, ha elveszíti</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a hitét</span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ha nem</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten a támasza</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span> Ma a Nyugat a
legszegényebb földrész, mert Isten már nem létezik számára, és nincs is
szüksége rá. Mi anyagilag szegények vagyunk, de Istenben gazdagok.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A
legnagyobb gazdagságot Isten és a hit jelenti.</b></span> A püspököknek támogatniuk
kellene ezt a gazdagságot, iránymutatást kellene adniuk a járvány miatt
bezárkózó emberek gondozására. Néhányan megtették ezt, voltak online és
videomisék. A televíziós mise a kórházban fekvő betegeknek szól, de aki
jól érzi magát, az nem vehet részt televíziós misén. Ez nem részvétel a
misén, ez olyan, mintha az anyukám meghalna Afrikában, és én nem
vehetnék részt a temetésén, hanem csak egy filmet látnék róla. Részt
vettem-e anyám temetésén? Nem.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Istennek személyes, fizikai kapcsolatra
van szüksége, ez pedig a mise. Szólt hozzánk a prófétákon keresztül, azt
mondta: meg kell testesülnöm, meg kell, hogy érintsenek, kell, hogy
lássanak, ez pedig az Eucharisztiában folytatódó megtestesülés.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
távmise</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mise</b></span>. Elősegíti a hit, a szentségek lerombolását, mert
elég leülni a televízió elé, de ez nem ugyanaz, mint a misén részt
venni. Főzhetek, teázgathatok, miközben a misét nézem.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Diocletianus császár a harmadik században</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>betiltotta</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a miséket, de az
afrikai keresztények mégis miséztek, éspedig az otthonaikban, és azt
mondták, „mise nélkül nem tudunk élni”. Egy keresztény az Eucharisztia
nélkül nem tud élni.</b></span></p>
<p>Teljességgel elképesztő és érthetetlen, hogy hónapokig nem tartottak
miséket és bezárták a templomokat. Olaszországban láttam, ahogy a
rendőrség bejött a templomba és leállított egy misét. Az ilyen nemcsak
kereszténységellenes, hanem istenellenes magatartás is.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">El akarják vágni</span>
az embert Istentől, de nem fog <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sikerülni nekik.</span> Krisztus azt mondta:
“Veletek leszek az idők végezetéig”. Az Egyház <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sok válságon </span>ment
keresztül, de még mindig él és élni fog</span></b></span>. Egyetlen társadalom, semmiféle
politika vagy ideológia nem lesz képes elpusztítani az Egyházat, mert
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Krisztus jelenléte legyőzhetetlen. Az örökkévalóságig tart. Az Ő
fizikai, látható jelenléte az Egyház</b></span>. Nem lehet elválasztani egymástól
Krisztust és az Egyházat.</p>
<p><strong>Mit mondana a Boulevard Voltaire olvasóinak, hogy visszaadja
nekik a reményt a gyakran nagyon sötétnek tűnő égbolt alatt? Azt, amit
az imént mondott, hogy végül Krisztus nem hagyja el őket?</strong></p>
<p>Közeleg az éj, Nagypénteket élünk. Nagypéntek volt Jézus életének
vége, az alighogy megszületett kereszténység vége. Az apostolok
elcsüggedtek. Úgy hitték, hogy Jézus a próféta, a világ megváltója, de
hát már három napja eltemették. Elcsüggedtek, sőt egyesek közülük még
Jézus keresztre feszítésében is szerepet játszottak: egyikük eladta őt,
másikuk azt mondta, nem ismerem őt, de ez a tanítvány nem hagyta el az
egyházát. Feltámadása után Jézus ismét összegyűjtötte a tanítványokat az
Eucharisztia köré. Csatlakozott az úton a szomorú, hazafelé tartó
emmauszi tanítványokhoz. Krisztus ezután az Ószövetségtől kezdve
előveszi a hitbéli tanításokat, hogy megmutassa nekik, hogyan kellett
Krisztusnak szenvednie. Felismerik őt a kenyértörésben.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jézus a misén csatlakozik a keresztényekhez</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> de ha tönkretesszük</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
misét,</b></span> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">vagy átalakítjuk színházzá, társasági összejövetellé, akkor nem
fog</span></b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>csatlakozni </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hozzánk, és nem fog bennünket<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egyházként újjáteremteni.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Krisztus<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Galileában is csatlakozott apostolaihoz. Egész éjjel
halásztak, de nem fogtak semmit. Megkérte őket, hogy vessék ki a
hálójukat a bárka jobb oldalán, és tömérdek halat fogtak. Visszatértek a
partra, és Jézus, aki szólította őket, már elkészítette a kenyeret és a
halat. A hal Krisztus jelképe.</span></b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Krisztus újraegyesíti Egyházát, ha mi újrakezdjük egy olyan szent
liturgiával, amelyet nem ember talált ki, amely nem lett átszabva az
emberre és nem horizontális, hanem az embert Istenhez vezeti. Akkor
Krisztus csatlakozik hozzánk, hogy küldetést adjon nekünk az
evangelizációra és arra, hogy megmutassuk az Istenhez vezető utat.
Krisztus soha nem fogja elhagyni Egyházát, mindig itt lesz, amikor
elbátortalanodunk. Továbbra is segíteni fogjuk azokat az embereket, akik
elhagyják az Egyházat és Istent.</b></span></p>
<p>Sarah bíboros szavazta lejegyezte: Gabrielle Cluzel<br><strong>Fordította: Solymosi Judit</strong><br>Forrás: <a href="https://www.bvoltaire.fr/cardinal-robert-sarah-si-la-chretiente-disparait-dans-sa-culture-une-autre-culture-va-la-remplacer/?utm_source=La+Gazette+de+Boulevard+Voltaire&utm_campaign=1b7b871699-MAILCHIMP_NL&utm_medium=email&utm_term=0_71d6b02183-1b7b871699-31032585&mc_cid=1b7b871699&mc_eid=221f419dd2">bvoltaire.fr</a></p></div></div></div></div></div></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>