<div dir="ltr">

<h1>Damaszkuszi Szent János, áldozópap és egyháztanító</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2021. december 4., szombat | 12:00<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/damaszkuszi-szent-janos-aldozopap-es-egyhaztanito" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/damaszkuszi-szent-janos-aldozopap-es-egyhaztanito</a></div></div><div><a rel="lightbox['g110547']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=110547&v=0&img=c_d1_.jpg" style="margin-right:0px" width="122" height="192"><span title="4 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"><br></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Damaszkuszi

 Szent János kora kimagasló hittudósa és filozófusa volt, akit később a 

Kelet Aquinói Szent Tamásának neveztek.</span> Az Egyház december 4-én ünnepli 

liturgikus emléknapját.</h3><div><p>A keleti Egyház 

nagy szentjéről sem a pontos születési évet, sem halálának dátumát nem 

őrizte meg a hagyomány. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Valószínű, hogy 650 körül, tehát húsz évvel 

Mohamed halála után született, és 750 körül halt meg</b><b>. Szülővárosa, 

Damaszkusz, ahol élete első fele zajlott, 660-tól a kalifák székhelye 

volt. Innen irányították az iszlám szellemi és vallási életét 750-ig, 

amikor ezt a vezető szerepet Bagdad vette át.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">János</span> apja <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény volt,</span> de a kalifátus pénzügyminiszteri tisztét 

töltötte be. Nagy gondot fordított arra, hogy János alapos műveltséget 

szerezzen, s így készüljenek fel a későbbi, magas hivatalok betöltésére.

 Alaposan megismerte mind a görög, mind az arab kultúrát,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a keresztény 

</span>és az iszlám vallást. János a trónörökös barátja, a leendő I. Jazid 

kalifa játszótársa volt.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Először segítője, majd utóda lett apjának a pénzügyminiszteri 

poszton</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A 7. század végén azonban megváltozott<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a keresztények</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">helyzete a

 kalifátusban</span>: az új uralkodó, Abd al-Malik bizalmatlan volt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">velük 

</span>szemben.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hogy elkerüljék <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nagyobb bajokat,</span> János 700 körül Kozmásszal –

 aki egyes források szerint János apjának másik, fogadott fia, mások 

szerint János nevelője volt – együtt Jeruzsálembe települt át, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">

belépett a világszerte ismert Mar Szabbasz-kolostorba</span>. Nem sokkal később

 a jeruzsálemi pátriárka, V. János <span style="background-color:rgb(255,242,204)">pappá szentelte. Ettől kezdve a 

pátriárka tanácsadója volt.</span></b></span></p>

<p style="text-align:center"><a title="Damaszkuszi Szent János Kozmásszal" rel="lightbox['g110547']"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=110547&v=0&p=1&img=c_john-of-damascus-kosmas.jpg" alt="" border="0"></a></p>

<p style="text-align:center"><i>Damaszkuszi Szent János Kozmásszal</i></p>

<p>A kortársak és az utókor is nagyon becsülte<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. A középkor után a Kelet 

Aquinói Szent Tamásának nevezték</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>János azok közé tartozott, akik 

rendszerezték a nagy elődök hagyományát. Saját magát a méhhez 

hasonlította, amely mindenféle virágról összegyűjti a mézet. Fő 

teológiai műve, <i>A megismerés forrása</i> a korábban élt keleti atyák írásaiból és a zsinati aktákból összeállított gyűjtemény.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jánost <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a képrombolással</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kapcsolatos vita tette híressé</span>. Három nagy 

beszédet írt a szentképek tisztelete érdekében, amely ellen<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a 

képrombolók</span> III. Leó császár vezetésével <span style="background-color:rgb(234,209,220)">könyörtelen támadást 

indítottak.</span></b></span></p>

<span style="background-color:rgb(255,242,204)">A szentképek tisztelete <span style="background-color:rgb(234,209,220)">körül korábban is akadtak már nézeteltérések.

 <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kérdés gyökere</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az Ószövetséghez nyúlik vissza: a mózesi törvény 

szigorúan megtiltotta minden képmás, szobor vagy kép készítését, hogy a 

bálványimádás veszedelmétől megóvja az igaz Isten tiszta kultuszát.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az 

Újszövetség</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ezt a törvényt hatályon kívül helyezte. A kérdést <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az iszlám 

megjelenése élezte ki a maga kivételt nem ismerő képtilalmával, amely </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az

 Egyházra</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> is hatott.</span></b></span></p><p style="text-align:center"><i></i></p>

<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Lehetséges, hogy III. Leó császár, aki kiváló államférfi és hadvezér 

volt, az iszlám részről várható kritika elkerülése végett fordult <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a 

képtisztelet<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellen</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A muszlimok ugyanis <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bálványimádással vádolták </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a 

keresztényeket</span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bizonyára nem véletlen, hogy a császári intézkedés 

szinte egybeesik II. Jazid kalifa 720-ban kiadott, képeket tiltó 

rendeletével.</span></b><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> A császárnak <span style="background-color:rgb(249,203,156)">meggyőződése </span>volt, hogy <span style="background-color:rgb(249,203,156)">a képek 

„bálványozása” Isten haragját hívja ki </span>a birodalom ellen. 726-tól egyre 

keményebb intézkedéseket hozott, végül 730-ban rendeletet adott ki, 

amely megtiltotta a szentek képeinek készítését és tiszteletét (ekkor 

Krisztus és Mária ábrázolása még kivétel volt</span>).</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A rendelet Keleten felháborodást váltott ki. Ebben az időben <span style="background-color:rgb(255,242,204)">lépett 

fel János, s írta meg beszédeit</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a képrombolók</span> ellen, különbséget téve <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a 

csak Istent megillető imádás </span>és a képeken ábrázolt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szenteknek szóló 

tisztelet </span>között. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ezáltal</span> a későbbi korok számára <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a képtisztelet 

klasszikus teológusa</span> lett.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>János nemcsak dogmatikus és apologéta, hanem szentírástudós, 

filozófus és hagiográfus is volt. Életrajzírói kiemelik alázatosságát és

 a hagyományhoz való hűségét. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Legendája szerint levágott kezét az 

Istenanya gyógyította meg csodálatos módon.</span></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Mar Szabbasz-kolostorban temették el, ahonnan maradványait a 12. 

században Konstantinápolyba vitték. A bizánci hagyomány úgy tudja, hogy 

december 4-én temették el. Valószínűbb azonban, hogy ezen a napon halt 

meg.</b></span></p>

<p style="text-align:center"><a title="" rel="lightbox['g110547']"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=110547&v=0&p=1&img=c_d3-(2).jpg" alt="" border="0"></a></p>

<p style="text-align:center"><i>Létrás Szent János, Damaszkuszi Szent János és Nagy Szent Arszéniosz</i></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Tisztelete a keleti Egyházban terjedt el, ahol </span><b>mint himnuszköltő is 

híressé vált; a liturgia részeként mindmáig éneklik műveit</b></span>. XIII. Leó 

pápa (1878–1903) terjesztette ki tiszteltét a nyugati Egyházra is, és 

1890-ben egyháztanítóvá avatta. Emléknapja 1969-ig március 27-e volt, 

majd a liturgikus reform után kerül december 4-re.</p>

<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><i>Istenünk, kérünk, add, hogy Szent János áldozópapod könyörgése 

segítsen minket, és az igaz hit, melyet ő oly buzgón tanított, legyen 

mindenkor világosságunk és erősségünk!</i></b></span></p>

<p><b><b><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></b><br><b>Diós István: <i>A szentek élete<br>Magyar katolikus lexikon</i></b><br></b></p>

<p><b>Magyar Kurír<br>(sza)</b></p></div>

</div>