<div dir="ltr"><div>TOVÁBBÍTVA:</div><div><br></div><div>
<div><span style="color:rgb(60,64,67);font-family:Roboto,Arial,sans-serif;font-size:14px;letter-spacing:0.2px;white-space:pre-wrap">
Testvéreim! <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Andrást </b></span>általában Péter bátyjának szoktuk mondani, de abból, ahogyan András az evangéliumok szerint viselkedett, arra következtethetünk, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>alighanem Péternek az öccse volt, lélekben pedig Szent Jánosnak lehetett a rokona.</b></span>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">András meg János volt az, akik fölfigyeltek</span> a szóra, amikor Keresztelő János azt mondta Jézusra mutatva: „Íme az Isten Báránya!” János szavait hallva megbökték egymást: „Ennek utána kellene nézni..., menjünk már utána!” – és követni kezdték Jézust. Egyszer csak Jézus megfordul, és őket, kettőjüket kérdezi: „Mit akartok?” – Ezek zavarba jönnek, csak annyit tudnak mondani: „Mester! Hol laksz?” – Jézus elviszi magával őket, és elkezdi nekik – először nekik – hirdetni az Isten országát, azzal, hogy megmutatja nekik: „Nézzétek meg!” És egy egész éjszakát ott töltenek Vele.</b></span>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>András ezen éjszaka végén – és innen sejthető, hogy fiatal ember lehetett még – minden előzményt figyelmen kívül hagyva, semmi következménnyel nem számolva elrohan a bátyjához, Simonhoz azzal: „Képzeld! Megtaláltuk a Krisztust! A Messiást!” – és elvitte a bátyját Jézushoz.</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent András, amikor az apostolok szétszéledtek a világ négy égtája felé, északra, a Fekete-tenger környékére, onnan nyugatra, Görögországba ment. Itt, Patraszban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">keresztre feszítették, mégpedig nem a latin keresztre, aminek a szárai derékszögben metszik egymást, hanem egy X formájú keresztre.</span></b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent András lett Európa keleti felének a nagy apostola</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Amikor Konstantinápoly már a kelet-római birodalomnak a fővárosa, akkor Patraszból Konstantinápolyba vitték<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> András apostol ereklyéit,</span> </b></span>és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ahogyan Rómának Szent Péter meg Szent Pál, úgy Konstantinápolynak ő lett a nagy apostol-szentje.</b></span>
Amikor Konstantinápolyból térítették az oroszokat, akkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Moszkva is megörökölte őt. Így a görög és az orosz ortodox egyháznak is András a nagy apostola.</b><b> Olyannyira, hogy az oroszok 1917-ig a zászlóikon az András-kereszt jelét hordozták, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">akkor is, ha háborúba mentek.</span></b></span>
Kelet és a Nyugat megbékélésének egyik nagy pillanata volt, amikor 1964-ben VI. Pál pápa a konstantinápolyi pátriárkának visszaajándékozta Szent András apostol fejereklyéjét. Azóta megint Konstantinápolyban őrzik.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ez az apostol a mennyországból látja, hogy az Egyháznak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mennyi baja és gondja </span>megoldódnék, ha a keleti meg a nyugati egyház igazán egymásra tudna találni</span>. </b></span>Ha a keletiek nem félnének attól, hogy sérülnek a jogaik, ha elismerik Pétert a katolikus egyház fejének. András ettől nem félt. Tőle lehet tanulni e téren. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>András nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">féltékenykedett</span> és nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">versengett </span>a testvérével, Péterrel, hanem szeretettel és örömmel tudomásul vette, hogy az Úr nem engem tett az Egyház fejévé, hanem a testvéremet, Pétert.</b></span>
<span style="color:rgb(0,0,255)"><i><b>Kérjük meg Szent András apostolt, imádkozzon a keleti egyházban élő testvéreinkért, és értünk is, hogy merjük elhinni: az Úr Krisztusban lehet úgy egymásra találni, hogy nem kell félni a másiktól, mert az nem uralkodni akar rajtam, hiszen mindegyikünknek egy Ura van, az Úr Jézus Krisztus. Amen. </b></i></span></span><br></div><div><br></div><div>Dr. Diós István</div><div><img src="cid:ii_kwm4o6jj0" alt="image.png" class="gmail-CToWUd" width="254" height="316"><font color="#888888"><br></font></div>
</div></div>