<div dir="ltr">
<h1>Dung-Lac Szent András és vértanútársai </h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2010. november 24., szerda | 19:50</div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/dung-lac-szent-andras-es-vertanutarsai" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/dung-lac-szent-andras-es-vertanutarsai</a><div><br></div><div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az
1625 és 1886 között vértanúságot szenvedett<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>117 vietnami hitvallókra
emlékezik a Katolikus Egyház november 24-én. Dung-Lac Szent András és
vértanútársai – papok, szerzetesek és világiak, misszionáriusok és
bennszülöttek</b></span> – <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>életüket adták hitükért,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>így váltak a vietnami egyház
magvetőivé.</b></span></div><div>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><i>„Mindeme gyötrelmek közepette, amelyek másokat rémíteni szoktak,<br>Isten kegyelméből öröm és vidámság tölt el,<br>mert nem egyedül vagyok, hanem Krisztussal.</i><br><i>Mesterünk maga viseli a kereszt teljes súlyát,</i><br><i>reám csupán a legkisebb és utolsó részét helyezi.</i><br><i>Nem puszta szemlélője küzdelmemnek,</i><br><i>hanem ő vívja a harcot.</i><br><i>Ő a győztes.”</i><br>(Le-BaoTinh Pál 1843-ban a börtönből a papnövendékekhez írt leveléből) </b></span><br></div><div>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Vietnam hagyományos
vallása a buddhizmus, a taoizmus, konfucianizmus és őskultusz elemeivel
keverve</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A XVI. század elején léptek először katolikus misszionáriusok</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
Vietnam földjére;</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszténység </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>fanatikus üldöztetéssel találkozott.
Az első két évszázad során mintegy százezerre becsülhető </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azok </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>száma</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
akiket Krisztusba vetett hitü<span style="background-color:rgb(234,209,220)">k</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ért megöltek</b></span>, de sok történeti adat
elveszett.</p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>November
24-én 117 szent emléknapját ünnepli az Egyház, akik 1625 és 1886
között <span style="background-color:rgb(234,209,220)"> szenvedtek </span>vértanúhalált </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Vietnamban:</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>közülük 96-an vietnami,
21-en külföldi hitvallók voltak.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A vietnamiak közül 37 pap és 59 világi
keresztény volt.</b><b> A hittérítő vértanúk közül tizenegyen spanyolok
voltak, tízen pedig franciák.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sokakat lefejeztek, másokat megfojtottak,
élve megégettek vagy megcsonkítottak, néhányan börtönben halt meg az
elszenvedett kínzások következtében</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A legkorábbi vértanúk Francisco Gil
de Federich és Alonso Lenziana spanyol dominikánusok voltak, akik 1580
körül érkeztek az országba. Gil kilenc éven keresztül apostolkodott <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
börtönből,</span> gyümölcsözően; Lenziana tizenhárom éven át<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> állandó
menekülés</span>ben, titokban hűségesen szolgálta a benszülött hívőket.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1832-től
minden</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>külföldi misszionáriust</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kitiltottak </b></span>az országból, a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> vietnami
kereszténye</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ket pedig arra akarták kényszeríteni, hogy megtapossák</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
feszület</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>et.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A </b><b>templomok</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>at lerombolták, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a keresztény tanítást</b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>betiltották</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sokan szenvedtek halált vagy borzalmas kegyetlenségeket</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
spanyol dominikánus püspököt, a 76 éves Inigo Delgadót</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ketrecbe zárták
nyilvános kigúnyolás<a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/szentek/dunglac_andras.jpg" target="_blank"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/szentek/dunglac_andras.jpg" style="float:right;margin:10px;border:0pt none" width="80" height="117"></a>
céljából, ahol az éhség és szomjúság ölte meg</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A francia Joseph
Marchand és Jean-Charles Cornayt</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kegyetlen vértanúhalált szenvedett.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Dung-Lac
András, akinek nevét a római naptár külön említi, benszülött vietnami
egyházmegyés pap volt. Dung An Trân 1795 körül született pogány
szülőktől az észak-vietnami Bac-Ninhben. Családja Hanoiba
költözött, ott találkozott a keresztény tanítással</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A keresztségben az
András nevet kapta. Megtanulta a kínai és a latin nyelvet, teológiai
tanulmányokat folytatott. 1823. március 15-én szentelték pappá.
Ke-Dâmban szolgált lelkipásztorként. Fáradhatatlanul prédikált, sokat
böjtölt, szigorú életet élt, példájára sokan megkeresztelkedtek.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">1835-ben, Minh Mang, a „vietnami Nero” uralkodása alatt bebörtönözték</span>,
de hívei kiváltották</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a fogság</b></span>ból. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nevét megváltoztatva rejtőzködött</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az
üldözés</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elől,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ám 1839. novemberében ismét letartóztatták;</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Peter Thivel,
egy másik vietnami pappal együtt, akit gyónás céljából keresett föl.
</b><b>Másodszor is sikerült mindkettőjüket pénzzel kiváltani. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azonban
hamarosan újból börtönbe kerültek: ahol borzalmasan megkínozták</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>őket</b></span>.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1839. december 21-én fejezték le</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a két papot. </b><b>Andrást már 1900. május
27-én boldoggá avatták.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
későbbi vértanúk közül a leghíresebb Théophane Venard, akit 1852-ben
szenteltek pappá</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A súlyos üldözések elől Tonkinba, majd Hanoiba
menekült, de ott is bújkálnia kellett. Elfogták, bambuszketrecbe zárták
</b></span> – és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hitéért</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1851-ben lefejezték.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Levelei és életpéldája inspirálták
Lisieux-i Szent Terézt, hogy jelentkezzék a hanoi Kármelbe</b></span>, bár
betegsége meggátolta, hogy oda kerüljön.<span><a href="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/szentek/vietnam.jpg" target="_blank"><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/szentek/vietnam_0.jpg" style="float:left;margin:10px;border:0pt none" width="140" height="163"></a></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
keresztényeket </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megjelölték arcukon a ta dao (hamis vallás) szavakkal;</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
férjeket </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elszakították</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> feleségüktől, a gyermekeket szüleik</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>től</b></span>; <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
keresztény falvakat</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>lerombolták,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a keresztények</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>tulajdonát </b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szétosztották.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Agnes Thanh Thi Le, 6 gyermek anyja</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azért</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> szenvedett
vértanúhalált, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mert</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> leveleket vitt ki a hitvallóktól </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a börtön</b><b>ből.</b></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1862-ben
egy Franciaország és Amman közötti szerződés garantálta a
vallásszabadságot.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezzel kezdtek megszűnni</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az üldözések</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Vietnamban, </b></span>
amelyek számos vonása a régi római keresztényüldözéseket idézi.</p><p style="text-align:justify">A
117 vértanú boldoggáavatása négy lépésben történt: XIII. Leó által
1900. május 27-én, X. Piusz által 1906. május 20-án és 1909. május 2-án,
XII. Piusz által 1951. április 29-én kanonizálta Vietnam 117 hitvalló
keresztényét. II. János Pál 1988. június 19-én Rómában avatta szentté
Vietnám hitvallóit. A szenttéavatáson nem vett részt delegáció a
kommunista Vietnamból; ám nyolcezer vietnami emigráns vett részt rajta,
katolikus honfitársaikat képviselve, akik nem hagyhatták el az
országot.</p><p>Magyar Kurír</p><p><span>Forrás: </span><span><a href="http://www.katolikusradio.hu/" target="_blank">www.katolikusradio.hu</a></span></p>
</div></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>