<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021.11.10. 9:03 keltezéssel, Reinisch
Egon írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:38a36cbe-439c-d22e-117f-153989ae53c9@t-online.hu">
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
<p>Még egy dolog eszembe jutott Afrikával és pl.Afganisztánnal
kapcsolatban (ha jól emlékszem Levente ígért valamit
Afganisztánról így én csak elvileg beszélek erről ).</p>
<p>Az a probléma hogy szinte lehetetlen olyan tanítási helyzetet
előállítani ezekben a térségekben ahol a társadalom nagy tömegét
rávegyék arra más életformát válasszanak mint amiben élnek de
nem az ott élő kis emberek tömegeivel van az alapvető baj hanem
a helyi elittel a társadalom hangadóival .Afganisztánban azért
az emberek egy része élt a változás lehetőségével különösen a
nők de most ennek gyászosan vége 1920-s évek végén maga az
Afgán uralkodó pár kísérletezett a nők helyzetnék javításával de
a vidéki mollák körében ez olyan felháborodást váltott ki a
király trónfosztottak így Afganisztánból nem lett sem
Törökország sem Japán .</p>
<p>De pl. pont a keresztény missziók képesek ara ,hogy ezen a
helyzeten változtassanak .Indáiban a páriák az érinthetetlenek
megkeresztelésével és tanításával értek el olyan sikereket
amelyek közösségekben a kaszt rendszerből felszabadult emberek
tanultak és gazdaságilag is sikeresek lettek meg is lett a
retorzió a hinduk több tömeg pogromot tartottak
kikeresztelkedett páriákkal szemben .</p>
<p>Egyik barátom lánya egy olaszországi keresztény közösségben
vállalt szociális munkát és ott megismerkedett egy Burundiből
származó fekete fiúval akihez végül ott Olaszországban hozzá is
ment feleségül .El lehet képzelni a meglepetést .Az ifjú házasok
eljöttek Magyarországra, itt egy misén fogadták magyarországi
barátaikat és rokonaikat akik nem tudtak elmenni az olaszországi
esküvőre .Majd a mise utáni agapén lehetett velük beszélgetni .</p>
<p>Őszintén szólva ez számomra egy óriási meglepetés volt
,igyekeztem nem előitélekkel lenni de erre nem számítottam
.Mikor a fekete fiú beszélt a közös életükről úgy beszélt
választékosan mint egy európai keresztény kiderült egy párizsi
szoftver fejlesztő cégnél már vezető fejlesztő .Ezt művelték
Afrikában a misszionáriusok .A fiatal pár valószínűleg nem fog
Burundiban élni de egyébként rendszeresen visszajárnak
családhoz akik szintén teljesen másképp viselkednek mint az
ottaniak mert ők is keresztények .</p>
<p>Afganisztán most visszazuhant a több száz vagy akár ezer év
előtti állapotba és már minden a durva erőszakról és az exkluzív
kizsákmányolásról szól .és így van ez Afrikában és a Maghreb
régióban is totális kudarcot vallott a nagy modernizációs
amerikai kísérlet de nem azért mert a Homo sapiens erre a
világon bárhol nem lenne képes hanem azért mert nem voltak
befogadok az ottaniak és ezért ez történt így mert nem voltak
jók a tanító mesterek .</p>
<p>Kína az 1500 -s évek végén lemondott Afrika gyarmatosításáról
pedig már partra szálltak Madagaszkáron. Most újra nekiindultak
és Afrika nagy része már az övék .A kínaiak aztán semmilyen
társadalom neveléssel nem fognak törődni úgy viselkednek majd
mint az európaiak viselkedtek 500 évvel ezelőtt .</p>
<p>Európa és az USA viszont már nem tudna tanítani senkit mert a
keresztény normák helyett a pl. a gender őrülettel nyomakodna
mindenfelé .<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021.11.09. 20:51 keltezéssel,
Reinisch Egon írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:06a7f3de-368e-3d56-2aae-f829c0a1df47@t-online.hu">
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;
charset=UTF-8">
<p>Kedves Balázs !</p>
<p>Abban igazad van ,hogy Afrikában eddig senkinek sem sikerült
demokratikus rendszereket kialakítani és azt is megértem miért
szimpatikusabb Diamond földrajzi megközelítése.<br>
</p>
<p>A legtöbb magyar ember számára logikusabb egy földrajzi
magyarázat a sikerre mint az hogy a siker titka elsősorban az
emberi együtt működés rendszerében van mert Kopp Mária
szerint mi magyarok vagyunk az angolok után a
legindividuálisabbak de az angolok tudnak ezzel együtt magas
szinten együtt működni mi nem nagyon vagy csak parancsszóra
muszájból .</p>
<p>A világ nagy részén így Afrikában a törzsi szintet vagy a
törzsi államok szintjét sem lépték át akkor mikor Európában
már megjelent gőzgép .Így tehát Afrika sem példának sem
ellenpéldának nem jó .Kína viszont igen lásd Diamond .Háborúk
,Járványok ,Technikák 414 oldal .Kína hatalmas fejlődésben
volt ekkor pontosan azért mert széleskörűen megengedték a
vállalkozásokat az innovációt és a magán kereskedelmet és ezen
vállalkozásoknak a jövedelméből csak elfogadható mértékű volt
az adó .Úgy tűnt egy hatalmas kínai flotta fogja
gyarmatosítani Afrikát a zászlóhajóban ötször elfért volna
Santa-Mária ..........<br>
</p>
<p>Aztán jött az Egon felé DE ! ! ! A császár és a mandarin
rétek megijedt attól a sok új vagyonos vállalkozó abba
helyzetbe kerül hogy veszélyezteti a császár és a régi elit
hatalmát.és betiltottak mindent a külkereskedelmet az
innovációt és mindent szigorúan ellenőriztek és megszűnt az
effektív magán tulajdon a császár mindent csak bérbe adott
mivel ez egy birodalom volt ez egységesen kötelező volt
mindenütt .</p>
<p>Európa 1000 államra esett szét a feudalizmus egy adott
korában és a kialakult kvázi birodalmak (V. Károly Szent Római
Birodalma )sem tudták már a legtöbb helyen az
önkormányzatiságot felszámolni .És az emberek egy kisebb
államban jobban tudták érvényesíteni a az érdekeiket mint egy
erős központosított birodalomban .Ehhez jön még a keresztény
ember felfogás (az antik civilizáció hatása törzsi szokások
már írtam ).</p>
<p>Lásd .Diamond 415 oldal :A történet ugyanúgy zajlott (volna
mint Kínában ) a hagyományos elit itt is beakarta tiltana az
új ágyúkat a villanyvilágítást a nyomtatást a puskaporos
lőfegyvereket itt azonban valamelyik országban végül is
bevezették és emiatt el kellett terjedni mindenütt Európában
.És vállalkozásokkal modern mezőgazdasági technikákkal egyre
több pénz maradt vissza az embereknél és önkormányzattal
rendelkező városoknál társadalmi csoportoknál .TÖBBEK KÖZÖTT
EZ AZ AMIT DEMOKRATIKUSABB RENDSZERNEK NEVEZEK .</p>
<p>Vitathatatlan hogy Diamont a földrajzi tényezőkre is
fontosnak nevezi pl Eurázsiában voltak a nagytestű
háziasítható állatok Marha,bivaly ,teve ,ló kecske ,juh disznó
vagy például hol voltak fegyvergyártásra alkalmas fémek
azonban az emberi együttműködési rendszer volt legfontosabb
ott ahol mindezek rendelkezésre állata.</p>
<p>Már pedig Indiában ,Kínában Közép-Keleten az oszmán
birodalomban és az Európai államokban ezek mind rendelkezésre
álltak .Hosszú távon még is Európa győzött ez pedig csak is a
különböző társadalmi rendszerek hatékonyságán múlott .</p>
<p>Harrari ,Ferguson a magyar Zsinka László ( "Európa
Felemelkedése " című könyve .Zsinka történész docens a
Pázmányon ) azok akik már a földrajzi tényezők mellett
elsősorban a emberi együtt működési rendszer belső titkában
keresik a sikert .Zsinka szerint az egyik legfontosabb tényező
az európai demokratikusabb rendszerek kialakulásában maga a
KERESZTÉNYSÉG .<br>
</p>
<p>A japán társadalom elitje és maga Császár (lásd Meidzsi
korszak )a megértette az európai titkot 50 év alatt ledarálták
azt a fejlődést ami nekünk európainak több ezer évbe tellett
.Tehát nem a földrajzi helyzet számít alapvetően hanem az hogy
szervezzük meg az együttműködést .és csak akkor hatékony ha
közmegegyezés van<br>
</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021.11.09. 13:25 keltezéssel,
VASARHELYI Balazs írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:A0BY0w.9irJkvnPPEp.AEDAMcJQxeGB0QzvO68@freemail.hu">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html;
charset=UTF-8">
Bocs, de ezzel én nem értek egyet.<br>
Diamond ilyen irányú eszmefuttatásai egészen más magyarázatot
adnak ("Háborúk, járványok, technológiák"), amik számomra
logikusabbak.<br>
Azaz akár milyen demokratikus is lett volna fekete Afrika,
akkor sem lett volna esélyük semmire (mint ahogy most sincs...
Javaslom a "Földrajz fogságában" elolvasását Marshalltól)<br>
<br>
VB<br>
<br>
-------- Eredeti levél --------<br>
Feladó: Reinisch Egon < <a class="moz-txt-link-abbreviated
moz-txt-link-freetext" href="mailto:reinisch@t-online.hu"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a> (Link ->
<a class="moz-txt-link-freetext"
href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true">mailto:reinisch@t-online.hu</a>)
><br>
Dátum: 2021 november 9 09:40:20<br>
Tárgy: Re: [Grem] Az elvtelenség<br>
Címzett: <a class="moz-txt-link-abbreviated
moz-txt-link-freetext"
href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
moz-do-not-send="true">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> (Link
-> <a class="moz-txt-link-freetext"
href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
moz-do-not-send="true">mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>)<br>
Alapvetően két féle rendszer létezik (és létezett ) az
egyikben van<br>
valamennyi beleszólása a sorsuk intézésébe legalább néhány
társadalmi<br>
csoportnak a másikban az autoriter rendszerekben pedig alig
vagy<br>
egyáltalán nem .(természetesen ritka a két véglet valójában
sok átmeneti<br>
rendszer is van )<br>
Azért Európa gyarmatosította a világot és nem fordítva mondjuk
Kína vagy<br>
Saka Zulu(élt 1830 körülés sok más törzset meghódított ) mert
a<br>
valamennyivel parlamentárisabb , demokratikusabb volt a világ
többi<br>
részénél Európa és ez pl. a VÁLLALKOZÁSI SZABADSÁG magas foka
miatt<br>
összehasonlíthatatlanul erősebb haderőt jelentett mint a Kínai
haderő<br>
vagy a Nagy Mogul Császár indiai hadereje .Ez a fejlődés 3500
év alatt<br>
jött össze és akár egy nap alatt lelehet rombolni olyan
országban ahol<br>
már nem hisznek benne (lásd. náci ,vagy bolsevik hatalom
átvétel )Egy<br>
fontos megjegyzés a régi polgári rendszerek amelyek le
váltották<br>
(gyakran csak szanálták )a feudalizmust nem voltak demokráciák
a<br>
választási cenzus miatt még akkor sem ha biztosították a
korabeli emberi<br>
jog felfogás szerinti jogokat .De már a feudalizmus korában
megindult<br>
Európában az önkormányzatiság .<br>
A demokrácia mostani euroatlanti (Európa USA ) válsága valóban
abból<br>
származik hogy az alapvető erkölcsi normák( amelyek alapvetően<br>
keresztény eredetűek de eredeztethetők az antik civilizációból
sőt a<br>
germán kelta törzsi szokásokból )pl.pl .a közösség iránti
kötelesség <br>
MEGKÉRDŐJELEZŐDTEK .Nyugat -Európa megtagadta keresztény
gyökereit .<br>
Dönthet egy társadalom hangadó része úgy hogy átadja egy erős
embernek<br>
a hatalmat mert megunja a demokráciával való bíbelődést de
hogy mit<br>
vesztett ezzel a társadalom azzal már csak akkor szembesül
amikor már késő .<br>
Itt leállok Tamás is ígérte ,hogy válaszol KEA felvetésére ezt
én is<br>
megvárom .<br>
Utóirat :nem véletlenül írtam két kardot és mondjuk nem hármat
vagy<br>
négyet .Látom ez is felkeltette Tamás érdeklődését .<br>
Üdv. Egon<br>
2021.11.08. 23:08 keltezéssel, KEA írta:<br>
> Alapvetően kétféle megközelítési módot tudok elképzelni:<br>
><br>
> a) hiba- és hiánylista alapon, ez esetben a fideszre
nem/sem<br>
> szavazhatunk igaz lelkiismerettel,<br>
><br>
> b) eredménylista alapon, és mindjárt árnyaltabb a kép.<br>
><br>
> Magyarán: 100%-os párt, kormány nem volt és nem lesz. A
kérdés tehát<br>
> az, hogy az eddigi eredmények és hibák/hiányosságok
egyenlegét<br>
> milyennek látjuk, illetve hogy ezek alapján van-e
_reális_<br>
> alternatíva. Mert a dacból-lázadásból való
(monnyonle-dögöjjönmeg)<br>
> szavazás nem a gondolkodó emberek sajátja.<br>
><br>
> Külön kérdés lenne a demokrácia fogalmának
megkapirgálása, annak<br>
> végiggondolása, hogy korunkat és hazánkat mennyiben
tekinthetjük (ha<br>
> egyáltalán) demokráciának, ill. hogy az axiómaszerűen
egyetlen<br>
> elfogadható rend, a demokrácia, esetenként "liberális
demokrácia" az<br>
> tényleg annyira jó és hatékony?<br>
><br>
> * * *<br>
><br>
> Demokrácia az, amikor két farkas és egy bárány szavaznak
arról, hogy<br>
> mi legyen vacsorára.<br>
><br>
> * * *<br>
><br>
> Iskolás gyerekek táboroznak. A táborvezető demokratikus
érzelmű ember,<br>
> különben is, hadd gyakorolják a gyerekek a politikát.
Szavazásra teszi<br>
> fel tehát a gyerekeket foglalkoztató legfontosabb
kérdést: mi legyen a<br>
> másnapi ebéd?<br>
><br>
> A szavazás rendben lezajlik.<br>
><br>
> Az eredmény a következő: rántott hús 40 százalék, tojásos
galuska 20<br>
> százalék, gulyásleves 16 százalék, rakott krumpli 13
százalék, mákos<br>
> tészta 9 százalék, kelkáposzta főzelék 2 százalék.<br>
><br>
> Rendben, akkor legyen rántott hús.<br>
><br>
> Még mit nem! Hiszen 60 százalék a rántott hús ellen
szavazott! A<br>
> többség nem rántott húst akar! Egyesítsük az
ellenszavazatokat!<br>
> Győzzük le a rántott húst!<br>
><br>
> Jól van, gyerekek.<br>
><br>
> Öntsük össze a tojásos galuskát, gulyáslevest, rakott
krumplit, mákos<br>
> tésztát és kelkáposzta főzeléket!<br>
><br>
> Ki szavaz arra, hogy ez legyen az ebéd?<br>
><br>
> Üdvrivalgással:<br>
> KEA.<br>
><br>
> On 11/8/21 6:22 PM, Emoke Greschik wrote:<br>
>> Kedves Tamás!<br>
>> Azt mondtad, az Orbán kormány szavazatokat akar
szerezni az egyházak,<br>
>> a kereszténység támogatásával. Mindezt akkor, amikor
hihetetlen<br>
>> erőket fektet a kereszténység és a hit és az erkölcs
védelmében.<br>
>> Szemükre vetetted, hogy kiállnak a keresztény tanítás
és a keresztény<br>
>> intézmények mellett, akiket kifosztott a kommunizmus
és üldöz a<br>
>> liberalizmus.<br>
>> Ez számomra gyakorlatilag azt jelenti, amit leírtam.<br>
>> Szeretettel,<br>
>> Emőke<br>
>><br>
>> On Mon, Nov 8, 2021 at 6:17 PM Tamas Hegedus <<a
class="moz-txt-link-abbreviated moz-txt-link-freetext"
href="mailto:biohegedus@gmail.com" moz-do-not-send="true">biohegedus@gmail.com</a><br>
>> <a class="moz-txt-link-rfc2396E"
href="mailto:biohegedus@gmail.com" moz-do-not-send="true"><mailto:biohegedus@gmail.com></a>>
wrote:<br>
>><br>
>> Kedves Emőke!<br>
>><br>
>> Én ilyet nem mondtam!<br>
>> > Hogy mondhatod katolikus létedre, hogy egy
keresztény<br>
>> vezetőnek az<br>
>> > kellene, hogy a feladata legyen, hogy a
bűnt támogassa és ne<br>
>> segítse a<br>
>> > jót?<br>
><br>
--<br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a class="moz-txt-link-freetext"
href="https://www.avast.com/antivirus"
moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated moz-txt-link-freetext"
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a class="moz-txt-link-freetext"
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated moz-txt-link-freetext" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <br>
<br>
<hr style="border:none; color:#909090;
background-color:#B0B0B0; height: 1px; width: 99%;">
<table style="border-collapse:collapse;border:none;">
<tbody>
<tr>
<td style="border:none;padding:0px 15px 0px 8px"> <a
href="https://www.avast.com/antivirus"
moz-do-not-send="true"> <img
src="http://static.avast.com/emails/avast-mail-stamp.png"
alt="Avast logo" moz-do-not-send="true" border="0">
</a> </td>
<td>
<p style="color:#3d4d5a;
font-family:"Calibri","Verdana","Arial","Helvetica";
font-size:12pt;"> Ezt az e-mailt az Avast
víruskereső szoftver átvizsgálta. <br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<br>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1"
height="1" moz-do-not-send="true"> </a></div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated moz-txt-link-freetext" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>