<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Alacoque Szent Margit Mária szűz</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. október 16., szombat | 7:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/alacoque-szent-margit-maria-szuz">https://www.magyarkurir.hu/hirek/alacoque-szent-margit-maria-szuz</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g44968']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=44968&v=0&img=c_margit2.jpg" style="margin-right: 0px;" width="487" height="244"><span class="gmail-galcount" title="3 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Margit
 Mária nővérre, vizitációs apácára, misztikus látnokra, Jézus Szent 
Szíve tiszteletének apostolára,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a járványos gyermekbénulásban szenved</span>ők 
és az árvák védőszentjére emlékezünk liturgikus emléknapján, október 
16-án.</span></h3><div class="gmail-contentsav">
<p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Alacoque Margit Mária 1647. július
 22-én született egy francia faluban, Lauthecourban (ma Verosvres 
része). 1655-ben, édesapja halála után </b></span>a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> charolles-i klarisszák 
kollégiumába adták, ahol azonban nem maradhatott hosszú ideig, mert 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">súlyos beteg lett: gyermekbénulás</span> támadta meg. Betegsége négy évig 
tartott, majd váratlanul és hirtelen, <u>csodás módon felgyógyult.</u></b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Közben a lauthecouri birtok kezelését Margit anyai nagybátyja vette 
át, akinek családja <span style="background-color:rgb(234,209,220)">cselédként bánt</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Margittal és édesanyjával</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1665-ben 
anyja férjhez akarta adni, hogy kiszabadítsa <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ebből a megalázó 
helyzet</span>ből.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Margitban viszont gyermekkorától kezdve jámborság és 
szemlélődő imádságra való hajlam mutatkozott, szerette a magányt és az 
egyedüllétet. </b><b>Hosszú órákat töltött az imádságban, kemény testi 
vezeklést végzett. Néhány rendkívüli, misztikus jelenség is mutatkozott 
már imaéletében.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1667-ben egy magánkinyilatkoztatás hatására meghozta a döntést: 
szerzetbe lép</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. Sem édesanyja, sem bátyja nem támogatták </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szándékát,</b><b> é</b><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">s 
</span>végül 1671-ben vonulhatott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">csak </span>kolostorba, mégpedig a Paray-le-Monial 
vizitációs apácái közé.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A noviciátus ideje alatt tovább folytatódtak a belső életét kísérő 
rendkívüli jelenségek, és megszakítás nélkül Krisztus lelki látásában 
élt</b></span>. Elöljáróit nyugtalanította állandó Istenbe merültsége, a szünet 
nélküli félig eksztatikus állapot, ezért <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>komoly vizsgálatoknak vetették 
alá. Ezek </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>jelentős része megaláztatásokat jelentett </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Margit Mária nővér 
számára</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A fogadalomtétel előtti rekollekciós napon például kirendelték,
 hogy vigyázzon a kolostor szamaraira. Ő zokszó nélkül engedelmeskedett,
 s miközben a szamarakat őrizte, egy bokorba húzódva<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>imádkozott, ahol 
rendkívüli megvilágosodást kapott Krisztus <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kínszenvedései</span>ről.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ugyanebben az időben kapta az első magánkinyilatkoztatásokat Jézus 
Szent Szívéről, és az egyik látomásban megismerhette, hogy e Szívnek 
mennyit kellett szenvednie.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kolostorban továbbra is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megalázó feladatokat</span> kapott</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de türelme 
kimeríthetetlen volt.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az újabb és újabb kinyilatkoztatások pedig mind 
határozottabb és világosabb tartalmat nyertek. Egyik legmegrázóbb 
látomása az volt, amelyben Krisztus szeretettől lángoló szívét látta. Ez
 valószínűleg  úrnapján történt, 1674-ben</b></span>.</p>
<p><a title="Corrado Giaquinto: Alacoque Margit Mária kontemplációja  Jézus Szent Szíve előtt (1765)" rel="lightbox['g44968']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=44968&v=0&p=1&img=c_alacoque_margit_giaquinto_corrado_1765.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em><span class="gmail-st">Corrado </span>Giaquinto: </em><em>Alacoque Margit Mária kontemplációja <br>Jézus Szent Szíve előtt (1765)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1675 februárjában a jezsuita Claude La Colombiére lett a vizitációs 
apácák elöljárója és Margit Mária nővér lelkiatyja. Miután megnyugtatta a
 nővért a kapott kegyelmek valódiságáról, Margit Mária feltárta neki 
vágyát és küldetését, mely szerint <font size="4"><u>Jézus Szíve tiszteletét kell 
terjesztenie.</u></font></b></span><font size="4"><u> </u></font><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1675. június 15-én, úrnapja nyolcadában történt 
látomásában az Úr Krisztus azzal bízta meg, hogy gondoskodjék Szent 
Szívének ünnepéről. Június 21-én Margit Mária nővér és La Colombiére 
atya is felajánlották magukat Jézus Szent Szívének.</b></span></p>
<p>1676. szeptember végén La Colombiére atyát Angliába küldték. Távozása
 után <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a nővértársak</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ellenségeskedései ismét fellángoltak</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Margit Mária 
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ellen.</b></span></p>
<p>La Colombiére atya 1682. február 15-én meghalt. 1684-ben jelent meg <em>Retraite spirituelle </em>(Lelki
 magába szállás) című könyve, amely által széles körben ismertté váltak 
Margit Mária nővér magánkinyilatkoztatásai is. Ez a könyv nagyban 
hozzájárult a Jézus Szíve-tisztelet elterjedéséhez. </p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1684 májusában új főnöknőt kaptak a nővérek, aki maga mellé vette 
Margit Mária nővért, és segített neki a Jézus Szíve-tisztelt 
terjesztésében.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Margit Mária nővér 1690. október 17-én halt meg. Halála napját előre 
megmondta. IX. Piusz 1864. április 24-én boldoggá, XV. Benedek 1920. 
május 13-án szentté avatta. </b></span>Ünnepét 1929-ben vették fel a római 
naptárba, október 17-re, majd 1969-ben Antiochiai Szent Ignác miatt egy 
nappal korábbra helyezték át.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Alacoque Szent Margit életének és látomásainak leghitelesebb forrása saját önéletírása.</b></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Kérünk, Istenünk, áraszd reánk azt a lelkületet, amellyel 
Alacoque Szent Margit Máriát megajándékoztad, hogy Krisztus mindennél 
nagyobb szeretetét megismerjük, és örvendezzünk isteni életében való 
részesedésünknek! Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, 
Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong> Diós István: <em>A szentek élete<br>Magyar katolikus lexikon</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>

</div>