<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-mvp-post-title gmail-left entry-title">230 éve született gróf Széchenyi István</h1>
<div class="gmail-mvp-author-info-wrap gmail-left gmail-relative">
<div class="gmail-mvp-author-info-thumb gmail-left gmail-relative">
<img alt="" src="https://secure.gravatar.com/avatar/645cf3d8d05b634e247bafc4278e46ba?s=46&d=mm&r=g" class="gmail-avatar gmail-avatar-46 gmail-photo" width="46" height="46"> </div>
<div class="gmail-mvp-author-info-text gmail-left gmail-relative">
<div class="gmail-mvp-author-info-date gmail-left gmail-relative">
<p><a href="https://katolikus.ma/230-eve-szuletett-grof-szechenyi-istvan/">https://katolikus.ma/230-eve-szuletett-grof-szechenyi-istvan/</a></p> <span class="gmail-mvp-post-date"> </span> <p> </p></div><br></div>
</div>
<img src="https://katolikus.ma/wp-content/uploads/2021/04/szechenyi-istvan-lovon.jpg" class="gmail-attachment- gmail-size- gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right: 0px;" width="461" height="292">
<div id="gmail-mvp-content-wrap" class="gmail-left gmail-relative" style="transform: none;">
<div class="gmail-mvp-post-soc-out gmail-right gmail-relative" style="transform: none;">
<div class="gmail-mvp-post-soc-in">
<div id="gmail-mvp-content-body" class="gmail-left gmail-relative">
<div id="gmail-mvp-content-body-top" class="gmail-left gmail-relative">
<div id="gmail-mvp-content-main" class="gmail-left gmail-relative">
<p><strong>1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István, akit
politikai ellenfele, Kossuth Lajos, „a legnagyobb magyar”-nak nevezett.
Kései művének – Ein Blick auf den anonymen „Rückblick” – egyik
részletével emlékezünk rá.</strong></p>
<p>A vallás az emberi társadalomnak kétségtelenül legbiztosabb és
legerősebb alapja, s boldogok azok a népek, amelyeknek olyan férfiak a
vezetői, akik minden tettükben elsősorban ebből az isteni alapból
indulnak ki.</p>
<p>Hitem szilárd, becsületes katolikus vagyok, többször jártam
Mariazellben, Rómában, őszinte áhítattal csókoltam meg a pápa kezét és
teljes lelkemből követem a szeretet vallását. Vallásom minden szokását
lelkiismeretesen megtartom azért, mert katolikus vagyok, még pedig nem
véletlenségből, hanem minden bizonnyal Isten kegyelméből, és erre a
kegyre méltó akarok lenni. Amit nem tudok megérteni, azon soha nem
tépelődöm. Hódolattal fogadom mindazt, amit tanítanak, és nagy
tisztelője vagyok azoknak, akik lelkünkről gondoskodnak, és
üdvösségünkön közre munkálkodnak. E mellett azonban azt is hiszem, hogy
együgyű emberekkel például meg lehet vétetni a szép piros almát akkor
is, ha belül férges vagy rothadt. Istennel azonban, aki mindent lát, nem
lehet ilyen fortélyokkal boldogulni. Minden vasárnap és ünnepnapon
szentmisét hallgatok és tartózkodom a munkától; megtartom a parancsolt
böjtöket, rendszeresen gyónok, és töredelmes szívvel végzem
ájtatosságomat. Vallásomban mindent tiszteletre méltónak tartok, mert
hiszen a minden ember iránt való szeretet ennek legfőbb alapja, s azt is
tudom, hogy csak imádsággal, elmélkedéssel, az érzékiség leküzdésével,
bűnbánó vezekléssel és kitartó gyakorlással válhatunk képessé az igazi
szeretetre, csak így dicsőülhetünk meg. Mindezek mellett mégis azt
hiszem, hogy az erkölcstan sokféle tanításából különösen kettőt kell
megszívlelnünk és minden cselekedetünkben ezekhez kell szigorúan
ragaszkodnunk. E két tanítás így szól: „Szeresd Istenedet mindenek
felett és szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” – és „Amit nem kívánsz
magadnak, azt te se tedd másnak”.</p>
<p>Mind a két tételt maga a Megváltó mondotta és ő ajánlotta azok
követését. Ha ezeket nem tartjuk meg pontosan vagy legalább a
lehetőségig annyira, amennyire ezt emberi gyarlóságunknál fogva
tehetjük, vagy pedig mindig ezek ellenére cselekszünk, akkor a
Mariazellbe való zarándoklás és a vallás titkaiba vetett föltétlen és
megingathatatlan hit sem lenne elégséges jövőnk biztosítására.
Természetesen kényelmesebb volna mindenben hinni, a vasárnapokat és
ünnepnapokat, továbbá a böjtöket szigorúan megtartani, az egyházi
dogmákat elismerni, a főtisztelendő klérust a legmélyebb alázattal
tisztelni és időről-időre minden bűnünket letenni valamelyik barátságos
gyóntató atya kezébe, semmint szigorúan a vallásnak a két említett
alapelve szerint cselekedni, amelyeket Isten valláskülönbség nélkül
minden ember számára kinyilatkoztatott. Véleményem szerint azonban
inkább arra kellene ügyelni, hogy ne legyünk igazságtalanok semmiféle
élő lény iránt, és minden tettünk alapja a szeretet legyen, szóval, hogy
szigorúan erkölcsös, erényes életet éljünk.</p>
<p>Legjobbnak azt látnám, ha a mindennapi alkalmazásban egyesülne a
kettő, mert igen távol vagyok attól a filozófiai felfuvalkodottságtól,
amellyel sokan túlteszik magukat mindazon, amit századok megszenteltek.
Az ilyen elbizakodottságot megvetem, vagy legalábbis szánalommal nézem,
mert vallásosságom értékét az önmegtagadásban, alázatosságban és
engedelmességben keresem.</p>
<p class="gmail-has-text-align-right">[Széchenyi vallomásai és tanításai. Bp., 1943, 165-166. p.]</p></div></div></div></div></div></div></div>