<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Aranyszájú Szent János püspök és egyháztanító</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2019. szeptember 13., péntek | 10:40<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/aranyszaju-szent-janos-puspok-es-egyhaztanito">https://www.magyarkurir.hu/hirek/aranyszaju-szent-janos-puspok-es-egyhaztanito</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g1170']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=1170&v=0&img=c_aranysz.jpg"><span class="gmail-galcount" title="6 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 6</span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Aranyszájú
Szent János egyháztanító, kiváló igehirdető és Szentírás-magyarázó
volt, hat esztendőn át Konstantinápoly újító szellemű püspöke, aki
kórházakat és jótékonysági intézményeket alapított<span style="color:rgb(39,78,19)"> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="color:rgb(0,0,0)">a Bizánci Birodalom
</span></span>fővárosá</span>ban</span>. Rá emlékezünk szeptember 13-án.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="text-align:justify">Aranyszájú
Szent János (Joannész Khrüszosztomosz,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> 344/347–407. szeptember 14.) a
kisázsiai Antiochiában, a mai Törökország területén született,
arisztokrata család gyermekeként. A kor legnagyobb pogány szónokának,
Libaniosznak volt tanítványa.</b></span></span></p>
<p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Tizennyolc évesen keresztelkedett meg</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Szónoklattant tanult, ügyvédnek készült. Anyja halála után</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> aszketikus
életet élt, remeteségben akart élni, bár püspökké szerette volna tenni
az antiochiai pátriárka. Itt, az antiochiai hegyek közt megírta <em>A papságról</em>
című híres művét arról a papi eszményről, amit ő szeretett volna
szentségben, tudományban és életbölcsességben a papságban megélni.</b></span></p>
<p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Megkeresztelkedése után a közeli hegyekbe vonult,
és magányos imádságos életet kezdett élni. Később – felismerve,
hogy nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">menekülhet</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span>a társadalmi problémák<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">elől </span>– visszatért
Antiochiába. 386-ban pappá szentelték</b></span>. 397-ben, tiltakozása ellenére<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>, a
Bizánci Birodalom fővárosának érsekévé választották; hat éven át, 404-ig
volt Konstantinápoly püspöke.</b></span></p>
<p></p>
<p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ez idő alatt jelentős reformokat vezetett be:
kórházakat és jótékonysági intézményeket alapított, a városban lakó <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
gótok</span> számára külön klérust szervezett </b></span>–<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az ariánus hitet</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azonban
ellenezte,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><i>és nagy szerepe volt abban, hogy 400-ban Konstantinápoly népe
fellázadt és elűzte Gainas gót főparancsnok csapatait</i></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Megalkuvást nem
ismerő hozzáállása</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>miatt a papság egy része, sőt később maga a császárné
is szembefordult vele: előbb Armeniába<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> száműzték;</span> ám mivel innen is
levelezett híveivel, a Fekete-tenger északkeleti partvidékére
kényszerítették.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Útközben érte a halál.</b></span></p>
<p class="gmail-alapkizart">Ünnepe a 13. század óta ereklyéinek
Konstantinápolyba történt átvitele napja, január 27. volt, majd 1969-ben
került szeptember 13-ára.</p>
<p class="gmail-alapkizart">Legtöbbször Nagy Szent Vazullal és Nazianzi Szent
Gergellyel együtt, görög püspöki öltözékben, palliumban, magas homlokkal
és rövid szakállal ábrázolják (ahogy a kijevi Szent Szófia [Bölcsesség]
székesegyház 11. századi mozaikján – <em>lásd a következő képet</em>), kezében könyv vagy irattekercs.</p><p class="gmail-alapkizart">..........<br></p>
<p></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, benned bízók erőssége, Aranyszájú
Szent János püspök a te akaratodból, mint az ékesszólás mestere és az
üldöztetések elviselésének példaképe tündöklik előttünk. Add, hogy
megfogadjuk tanítását, </em><em>és épüljünk rendíthetetlen türelmének
példáján. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span>
<p class="gmail-alapkizart"><span style="text-decoration:underline">Forrás</span><br>Diós István: <em>A szentek élete</em><br><em>Magyar katolikus lexikon</em></p></div>
</div>