<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">A rabszolgák rabszolgája – Claver Szent Péter áldozópap</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. szeptember 9., csütörtök | 8:01<div class="gmail-ikonok"> <br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g6028']"><span class="gmail-galcount" title="9 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szeptember
9. Claver Szent Péter (1580–1654) jezsuita misszionárius, áldozópap, az
amerikai rabszolgákat szolgáló missziók védőszentjének emléknapja. 31
éven keresztül az amerikai Cartagena kikötővárosban hirdette az
evangéliumot a rabszolgák, az elesettek között.</span> 1888-ban avatta szentté
XIII. Leó pápa.</h3><div class="gmail-contentsav"><p class="gmail-alapkizart">J<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>uan
Pedro Claver y Corberó </b><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1</span>580-ban született, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">vallásos </span>földműves családban,
a spanyolországi Verdúban </b></span>(Katalónia). <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>12 évesen <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elvesztette </span>
édesanyját, majd <span style="background-color:rgb(234,209,220)">pár nappal később </span>testvérét</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> 15 évesen felvette a
tonzúrát, és egy nagybátyja segítségével a barcelonai egyetemre került.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1602-ben felvételét kérte a jezsuita rendbe. 1604.
augusztus 8-án tette le fogadalmát.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Átlagon felüli értelem,
ítélőképesség, mély hit és felebaráti szeretet jellemezte.</b></span></p>
<p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1605-ben tanulmányai folytatására Mallorcába
küldték; ott ismerkedett meg a nyolcvanéves szerzetessel, a kolostor
kapusával, Rodríguez Szent Alfonzzal (Alonso Rodríguez Gómez,
1531–1617). </b></span>Az áldozatvállalás e nagy egyéniségével való találkozás
egész életére nagy hatással volt; az alázatos laikus testvér hatására
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>eleinte nem is akart pap lenni, az egyszerű szolgálatok vonzották.</b></span></p>
<p class="gmail-alapkizart"></p>
<p class="gmail-alapkizart">Barcelonában befejezve teológiai tanulmányait,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1610-ben Sevillából misszionáriusi szolgálatra indult Amerikába,
Cartagenába.</b></span> E tengeri kikötővárosba érkeztek<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az afrikai rabszolgákat
szállító hajók; Claver Péter a jezsuita kollégium bejárata mellett egy
kis cellát alakított ki, ahol az érkezők számára fontos dolgokat
gyűjtött össze.</b></span></p>
<p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Szentháromság ünnepén kikötött egy nagy hajó.
Azonnal odasiettünk, két hátaskosarunkat megtöltve naranccsal, citrommal
és dohánnyal. Még mielőtt a hajó kikötött volna, már a betegek mellett
voltunk. Cseréptörmeléken és téglákon feküdtek: ezeket használták
fekhelyül; teljesen meztelenek voltak, egy szál ruha nélkül. Utat
törtünk a többiek tömegén át, és a betegeket két csoportba gyűjtöttük:
az egyik mellé a társam szegődött, a másikhoz én”</b></span> – írta <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Claver Péter,
aki harmincezernél többször szolgáltatta ki a keresztséget. Minden
megkeresztelt rabszolga kapott egy érmet, s a nyakában hordta, hogy
felismerjék keresztény voltát.</b></span></p>
<p class="gmail-alapkizart"></p>
<p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>1620 körül fogadta meg Péter, hogy a rabszolgák
örökös rabszolgája lesz</b></u><u><b>: „Petrus Claver, Aethiopum semper servus.”
</b></u></span>Amennyire csak lehetett, figyelemmel kísérte védencei sorsát, és
gondoskodott arról, hogy hitoktatásuk folytatódjék. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Törődött a
foglyokkal és az inkvizíció foglyaival is. Harmincnégy évet töltött e
misszós munkában a cartagenai kikötő körzetében.</b></span></p>
<p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Élete vége felé </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">alig aludt; </span><b>vezeklő gyakorlatokat
végzett, és szemlélődött</b></span>. 1651-ben betegeskedni kezdett; le kellett
mondania apostoli tevékenységéről. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amikor <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bénultan és fájdalmak között </span>
feküdt, önmagát és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szenvedését</span> áldozatul ajánlotta fel fekete
testvéreiért. </b><b>1654. szeptember 8-án halt meg</b></span> (más források szerint
szeptember 4-én vagy 9-én). Életszentsége olyannyira közismert volt,
hogy Cartagena lakói halála hírére tömegesen özönlöttek kis cellájába,
hogy leróják tiszteletüket; sokan relikviákat is szereztek maguknak.</p>
<p class="gmail-alapkizart"><a title="" rel="lightbox['g6028']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=6028&v=0&p=1&img=c_clvaer2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1850. július 16-án avatták boldoggá. 1888. január
15-én – tanítójával, Rodríguez Alfonz testvérrel együtt – avatta szentté</b></span>
XIII. Leó pápa; majd néhány évvel később, 1896. július 7-én a
rabszolgák védőszentjévé tette.</p>
<p class="gmail-alapkizart">Különösen az amerikai kontinensen jelentős az
öröksége: számtalan templom, társaság, alapítvány, szervezet, iskola,
kórház, szerzetesrend viseli a nevét. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kolumbiában Claver Szent Péter
tiszteletére szeptember 9-ét az emberi jogok napjává nyilvánították.</b></span></p>
<p class="gmail-alapkizart"><strong><span class="gmail-kicsi">Forrás: Diós István: <em>A szentek élete</em>; CNA<br></span></strong></p>
<p class="gmail-alapkizart"><strong><span class="gmail-kicsi">Fotó: Wikimedia Commons; StPeterClaver.org; Belen Jesuit Preparatory School</span></strong></p>
<p class="gmail-alapkizart"><strong><span class="gmail-kicsi">Magyar Kurír<br></span></strong></p></div>
</div>