<div><div>Kedves Egon, többiek!</div><div><br />Nagyon pontos, amit leírtál. Kis kiegészítés:</div><div> </div><div>A lepanto-i csata előtt a főparancsnok, Don Juan de Austria (V.Károly törvénytelen fia) kegyelmet adott a keresztény raboknak, leoldatta a láncokat - tudták, hogy a szabadságukért harcolnak, mert török győzelem esetén visszakerülnek a gályára, ha túlélik.</div><div> </div><div><div>A törököknél nem, de az olasz gályákon előfordult, hogy a rabok mellett fizetett evezősök is voltak - el lehet képzelni, hogy milyen társadalmi rétegekből kerültek ki. A lepanto-i csata után részesedtek ők is a zsákmányból - sok azonnal elitta, eljátszotta stb. így nagyon hamar vissza kellett ülniük a gályapadra.</div><div> </div><div>Az angolok hagyományosan tisztaságmániások voltak a hajóikon, amikor francia hajóra mentek át, hűledeztek a koszon és bűzön.</div><div> </div><div>A fertőzésveszély pedig egy másik történet már..</div><div>Üdv</div><div>L.</div></div><div><br />Reinisch Egon <reinisch@t-online.hu> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;">A gályarabságról nagyon röviden tekintettel arra hogy szóba került a <br />magyar  protestáns gályarabok ügye:<br /><br />Egy földközi tengeri gályán húzni az evezőt a legrondább emberi <br />szenvedések egyike volt .<br /><br />Bár volt idő az ókorban vagy a vikingeknél mikor evezni még dicsőség <br />volt és ezt szabad emberek végezték ezt  de amint az ókorban vagy a 16 <br />.századi nagy Ottomán ,muszlim  Maghreb kalózok kontra keresztény gálya <br />háborúban megjelent a gályarabszolgaság intézménye ez maga a pokol volt .<br /><br />A keresztény hadi gályák (kalózgályák ) és a muszlim gályák <br />gályarabszolga kezelése semmiben sem különbözött .A rabok egymás hadi <br />foglyai voltak a muszlim kalózok ráadásul intenzíven lecsaptak az <br />általuk elérhető európai partokra így előfordulhatott hogy mondjuk egy <br />itáliai halászfalu lakói éppen a jól megérdemelt napi munka után aludtak <br />a házukban éjszaka partra szálltak a berber kalózok berúgták az ajtót és <br />a fiatal férfiak a gályapadhoz lettek láncolva a fiatal nők meg <br />ruhátlanul álltak néhány nap(hét ) múlva  mondjuk egy algíri rabszolga <br />piacon .<br /><br />A rabokat a lábuknál fogva leláncolták ruhát nem kaptak legföljebb az <br />ágyék kötőjük maradt meg és most jön a legborzalmasabb sem a nagy sem a <br />kis dolgukat végezni nem nyitották ki a bilincset tehát maguk alá <br />kakáltak és vizeltek .Gyakorlatilag a gálya így  egy WC-vé vált kb. 3 km <br />távolságra érezni lehetett a bűzt .Ha egy kikötőben befutott egy gálya <br />mindenki elmenekült a partról ha nem  volt ott kifejezetten dolga .Ha <br />már elviselhetetlen volt a kakában tocsogás néhány rabot elengedtek akik <br />átlapátoltak valamennyit a tengerbe. Volt arra példa hogy egy gályát <br />elsüllyesztettek a sekély öbölben és a víz alatt pucolták ki de ez csak <br />néhány napig éreztette a hatását .<br /><br />A rabokat egyébként korbácsolták ütötték verték a szájukat kötelezően <br />kipeckelték két evés között. Beszélniük általában halálbüntetés terhe <br />mellett ne volt szabad ,így sokan akik túlélő bajnokok voltak <br />elfelejtettek rendesen beszélni .<br /><br />Az evezőt több ember húzta- tolta bizonyos fázisban ehhez fel kellett <br />állni majd vissza huppanni a padra  teljes erő feszítés kellett hozzá, a <br />gályák mint egy emberevő szörny fogyasztották a gályarabokat .<br /><br />La Valletta lovag aki részt vett Rodosz sikertelen védelmében majd mint <br />fő parancsnok sikerrel megvédte Máltát(ekkor már hetven éves volt ) a <br />török egyesített tengeri haderőtől  egy évet húzott ki egy muszlim <br />gályán mint rab .<br /><br />Az 1600-s évek végén a gályák lassan kimentek a divatból mert kevés <br />ágyút lehetett elhelyezni rajtuk ,de a híres Lépántó csatát a döntőt <br />1571-ben még javarészt ilyen hajókkal harcolták végig (néhány Galeon és <br />egyéb más hajó vett ebben részt ). Ha megnézzük a sok színes festményt a <br />csatáról , amelyen lobogó zászlókat láthatunk ágyú ,puska tüzet <br />közelharcot , átélhetjük a csata borzalmát de a szagot a festmények nem <br />tudják ábrázolni .<br /><br />Üdv. Egon<br /><br /><br />-- <br />Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br />https://www.avast.com/antivirus<br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</blockquote></div></div>