Müller und Friedrich <br><br>A Huawei mobilomról küldve<div class="quote" style="line-height: 1.5"><br><br>-------- Eredeti üzenet --------<br>Tárgy: Re: [Grem] Köztéri zene és joguralom<br>Feladó: Sziklay Levente <lsziklay@freemail.hu><br>Címzett: grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br>Másolatot kap: <br><br><br type="attribution"><blockquote class="quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">Kedves Mőci, Egon, Balázs!<br>Találós kérdés írásoddal kapcsolatban:<br>"Vannak még bírák Berlinben!" <br>Ki tudja, mire vonatkozik?<br>Üdv<br>L.<br><br><br>Reinisch Egon <reinisch@t-online.hu> írta:<br>><br>>  <br>>    <br>>  <br>>  <br>>    Kedves Lista !<br>>    Afganisztán történetét akkor részletes végig tudjuk olvasni hála<br>>      Leventének és immár Balázs .<br>>    Én viszont néhány elvi vonatkozást fogok ismertetni  a jövőben :<br>>    A USA (és a NATO) művelet azért nem sikerült Afganisztánban (és<br>>      Vietnámban de Cubában is ezét omlott össze az USA barát Batista<br>>      rendszer  ) sem mert abszolút korrupció volt jelen mindkét<br>>      országban amit a dollár milliárdok megérkezése csak fokozott .<br>>    De tudjuk-e egyáltalán mi a korrupció és melyik az egyetlen<br>>      rendszer amely valamennyire képes a korrupciót kordában tartani ?<br>>    Két féle rendszer létezik ebből a szempontból a joguralom és az<br>>      intézményi részben személyfüggetlen rendszer ebben és a személyes,<br>>      személy függő rendszer ezt külföldön perszonális rendszernek<br>>      hívják és ez maga baksis rendszer ez nem működik úgyhogy a<br>>      tisztviselő csak a fizetésért dolgozik .<br>>    A teljes  joguralom csak Európában alakult  ki (hosszabb időre<br>>      másutt ez mindig elbukott ahol ma létezik az európai minta<br>>      szerinti )ez volt többek között a régi európai siker titka .Az USA<br>>      pont azon szállt el valójában hogy képtelen volt egy joguralmi<br>>      rendszert kiépíteni (ez ember feletti feladat lett volna )és<br>>      automatikusan a helyi haduraknak és főnököknek fizetett azért hogy<br>>      minimálisan béke legyen az országban ami persze állandó szolid<br>>      háborút jelentett .A meghirdetett választások és parlamentáris<br>>      kísérletek csak egy Patyomkin faluként léteztek és csak addig amíg<br>>      az USA hadereje jelen volt .<br>>    <br>>    Emlékeztek Szent Lajos királyra :annyira állandó hétköznapi<br>>      háború volt béke időben a Francia Királyságban a hadurak között<br>>      hogy el kellett rendelni egy béke időszakot,Ez így volt a legtöbb<br>>      európai feudális országban :Treuga Dei .Isteni fegyvernyugvás<br>>      ,legalább az egyházi ünnepeken vagy egy hosszabb időszakban .<br>>    Tehát Afganisztán most tart ott ahol Európa tartott több száz <br>>      vagy éppen ezer évvel ezelőtt .<br>>    Folyt .köv.<br>>    <br>>    Üdv. Egon<br>>    <br>>    2021.09.03. 8:25 keltezéssel, Szabó<br>>      Lilla írta:<br>>    <br>>    <br>>      <br>>      Kedves Mindenki,<br>>        Nagyon köszönöm a válaszokat és<br>>          hozzászólásokat!!!, azért várom Levente ígért folytatását,<br>>          amikor lesz rá ideje.<br>>        Köszönök mindent,<br>>        Az Úr áldjon Benneteket!<br>>        Szeretettel Lilla<br>>      <br>>      <br>>      <br>>        VASARHELYI Balazs vasarhelyib@freemail.hu><br>>          ezt írta (időpont: 2021. szept. 3., P 7:19):<br>>        <br>>        A '80-as<br>>          Szovjet bevonulásra olvastam egy magyarázatot, amit teljesen<br>>          el tudok fogadni. Röviden a gondolatmenetek:<br>>          <br>>          1) Stratégiai helyzet<br>>          - a perzsa sah teljes mértékben kiszolgálta az USA-t,<br>>          - Irán a kétpólusu rendszerben létfontosságú helyen volt,<br>>          mivel innen lehetett legjobban a Szovetúniót megfigyelni<br>>          ("lágy felénél")<br>>          - a sah bukásával az amerikai megfigyelőknek el kellett<br>>          hagyniuk az országot <br>>          - következő stratégiai pont Afganisztán, ahonnan a szovjetek<br>>          megfigyelhetőek voltak<br>>          - ebből következik: ha Szovjetúnió nem vonul be Afganisztában,<br>>          akkor amerika vonult volna be. Azaz ez egy megelző bevonulás<br>>          volt (teljesen logikusan)<br>>          <br>>          <br>>          2) Földrajzi ok<br>>          Szovjetúniónak (orszoknak) nincs meleg tengeri kikötője. <br>>          Ettől a ténytől a mai napig "szenved". (lsd: szíriai Lathakia<br>>          kikötőért bevonult Szíriába)<br>>          A további cél igazából Gwadar (Pakisztán) kikötője volt. A<br>>          sakkjátszma első lépése volt.<br>>          <br>>          A két ok erősítette egymást.<br>>          <br>>          VB<br>>          -------- Eredeti levél --------<br>>          Feladó: Sziklay Levente lsziklay@freemail.hu<br>>          (Link -> mailto:lsziklay@freemail.hu)<br>>          ><br>>          Dátum: 2021 szeptember 2 21:40:50<br>>          Tárgy: Re: [Grem] Köztéri zene<br>>          Címzett: grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br>>          (Link -> mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu)<br>>          Kedves Lilla!<br>>          Kicsit bővebben:<br>>          Afganisztán különböző nemzetiségű törzsek hazája. A szomszédos<br>>          birodalmak - Irán, Oroszország, brit India szorításában és<br>>          annak hatására jött létre. Ha nem volt elég erős az uralkodó,<br>>          akkor elzavarták/és vagy megölték/ esetleg megvakították.<br>>          Az angolok két afgán háborúban szenvedtek vereséget.<br>>          Mindkétszer trónviszályba avatkoztak be, egyik sem sikerült.<br>>          Közben a cári Oroszország egyre jobban terjeszkedett Közép -<br>>          Ázsiában, ami a briteknek egyre nagyobb fejfájást okozott a<br>>          XIX.században. Ez volt a Nagy Játszma. Az afgán uralkodó<br>>          udvarában megjelentek orosz diplomáciai képviselők stb.<br>>          A végeredmény egy megállapodás lett az oroszok és a britek<br>>          között a befolyási övezetek elhatározására, a térképen ekkor<br>>          húzták meg a Durandt- vonalat, mely a brit befolyási övezet<br>>          határa lett.<br>>          Ez azért fontos, mert ez ma a tényleges határ Afganisztán és<br>>          Pakisztán között, mely többnyire pasthun etnikumhoz tartozó<br>>          törzseket vág ketté.<br>>          A nagyhatalmi megegyezés vonalát Pakisztán a határának tartja,<br>>          a helyi törzsi népességet nem nagyon érdekli, és semelyik<br>>          afgán kormány nem fogadta el - ez fontos lesz a későbbiekben,<br>>          de egy másik történet.<br>>          A nagyhatalmi megegyezés adta a szükséges stabilitást<br>>          Afganisztán létének.<br>>          Ez kitartott a 70-es évekig, viszonylagos modernizációval. A<br>>          központi hatalom lényegében Kabulban tudott korlátok nélkül<br>>          irányítani. Vannak képek és videók a 70-es évekből<br>>          miniszoknyás afgán lányok és nők, amerikai és nyugat-európai<br>>          hippi turisták stb...<br>>          Folyt. Köv<br>>          "Szabó Lilla" szabolilla11@gmail.com><br>>          írta:<br>>          >Nagyon köszönöm Egon!LillaReinisch Egon reinisch@t-online.hu><br>>          ezt írta (időpont: 2021. szept. 2., Cs 8:25):<br>>          ><br>>          ><br>>          ><br>>          ><br>>          > Kedves Lilla !<br>>          > Először is a szovjetek bármit elfoglalta amit lehetett -<br>>          ><br>>          > -de a közvetlenen előzmény az volt ,hogy 1979 ben<br>>          Hafizullah Amin<br>>          > már erős iszlám színezetben megdöntötte a szovjet barát<br>>          Taraki<br>>          > féle kormányt és Brezsnyevék úgy gondolták ,hogy az iráni<br>>          iszlám<br>>          > forradalom gyengítettlenül átterjed Afganisztánra és<br>>          bejön a<br>>          > Szovjetunió iszlám vallású tagköztársaságaiba .<br>>          ><br>>          > Üdv. Egon<br>>          ><br>>          > 2021.09.02. 8:13 keltezéssel, Szabó<br>>          > Lilla írta:<br>>          ><br>>          ><br>>          ><br>>          > Kedves Egon, ill. Többiek.<br>>          > Azt szeretném kérdezni, arra nem nagyon emlékszem, hogy<br>>          > anno az oroszok (1980-as évek?) miért vonultak be<br>>          > Afganisztánba?<br>>          > Nagyon köszönöm,<br>>          > Lilla<br>>          ><br>>          ><br>>          >_______________________________________________<br>>          Grem mailing list<br>>          Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br>>          http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br>>        <br>>      <br>>      <br>>      <br>>      _______________________________________________<br>>Grem mailing list<br>>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br>><br>>    <br>>   <br>>    <br>>      <br>>              Mentes a vírusoktól. www.avast.com            <br>>  <br>><br>> <br>><br>>_______________________________________________<br>>Grem mailing list<br>>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br>><br>_______________________________________________<br>Grem mailing list<br>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br></blockquote></div>