<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Köszönjük,Zoltánnak ez páratlan jó elemzés volt .</p>
<p>De ez valóban egy legenda a következő két történet viszont nem
az :1717 -ben Savoyai Jenő visszafoglalja Nándorfehérvárát ahogy
az osztrákok hívják akkor Belgeradot(erről az eseményről egy dal
és egy induló is készült Prinz-Eugen Marsch címen ) ,de 1739 -ben
az újabb török háború végén az Habsburg parancsnok és helyettese
feladja a várat megfelelő ellátás híján . Az uralkodó szigorú
büntetést kíván de a hadbíróság kedvező ítéletet hoz a parancsnok
és helyettese számára az uralkodó dühöng de "EZ VAN ".</p>
<p>Feleségem egyik felmenője 1717 -ben ott volt Savoyai seregében
akkor kapott nemességet a bronz főző edényébe be lett vésve az
1717 év szám ,itt log az edény a falon a történelem néz le ránk
így .</p>
<p>1863 -ban Kara Musztafa nagyvezírnek nem sikerül elfoglalni
Bécset sőt szeptember 12. -n a kahlenbergi csatában főleg a
lengyel szárnyas huszárok rohamával szét is verik a seregét majd
az európai seregek még Esztergomot is visszafoglalják .</p>
<p>Kara Musztafa gyorsan lefejezi néhány alvezérét és elküldi a
fejüket a szultánnak nekik semmi féle hadbíróságra nincs joguk ,de
a szultán azt mondja ezt jól tetted Musztafa de te sem úszod meg
:Nándorfehérvárnál Kara Musztafát is megfojtják a szokásos
selyemzsinórral neki sem lehet védő ügyvédje . Utódja Kara
Ibrahim pasa lett aki szintén támogatta Kara Musztafa kivégzését
(annak ellenére hogy Musztafa kegyeltje volt ) lám a hatalom édes
gyönyörrel jár az sem baj ha ekkor a török pasáknál ez még
életveszélyes volt .<br>
</p>
<p>Ezt a két valóban megtörtént esetet is fellehet hozni a két
rendszer akkoriban már meglévő különbségére .</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021.09.03. 22:17 keltezéssel, Zoltan
Fodor írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:alpine.LSU.2.20.2109032026140.15899@bodri.elte.hu">Kedves
Lista!
<br>
<br>
<blockquote type="cite">"Es gibt noch Richter in Berlin
(Potsdam)"
<br>
Der M?ller und K?nig von Preussen(II. Friedrich )
<br>
</blockquote>
<br>
<blockquote type="cite">
<blockquote type="cite">Tal?l?s k?rd?s ?r?soddal kapcsolatban:
<br>
"Vannak m?g b?r?k Berlinben!"
<br>
Ki tudja, mire vonatkozik?
<br>
</blockquote>
</blockquote>
<br>
Ez a mondatot illik a modern tarsadalmak alapjaul szolgalo biroi
fuggetlenseg illusztralasara felhozni. Miert? Ha a fuggetlen
igazsagszolgaltatasrol beszelunk, sokszor szoktak a Berlin
melletti molnar es a porosz kiraly (II. Frigyes) tortenetet
emlegetni. A legenda harom, egymasnak teljesen ellentmondo szinten
letezik, foleg francia hatasra.
<br>
Igy nem pusztan jogtorteneti, hanem legendakepzesi fontossagot is
lehet tulajdonitani neki.
<br>
<br>
1. Amikor a kiralyt a kastely epitese soran a ma is mukodo (nem
teljesen az eredeti) szelmalom zaja zavarta, a keletkezo vagy
fenyegeteskent hasznalt jogvitaban a berlini birosag a molnarnak
adott vagy adott volna igazat (vannak meg birak Berlinben). A
kiraly eloszor megvenni, majd az ellenallas miatt "allamositani"
akarta a malmot, mire a molnar igy szolt "Ja, Eurer Majesaett,
wenn das Kammergericht in Berlin nicht waere" (szo szerint "Igen,
felseges uram, ha nem volna ott a berlini fotorvenyszek"). Mire a
kiraly elallt a tervetol, hiszen eselye sem lett volna. Tanulsag:
a biro a kiraly felett all es fuggetlen es a molnarnak adna
igazat. Szol a legenda. A tortenetben a molnaron kivul semmi nem
igaz. A szelmalmos eset valojaban igy tortent:
<br>
<br>
2. II. Frigyes kiraly epittette a Sanssouci-i kastelyt es egy
kozlei, igencsak kotekedo molnar arra hivatkozott, hogy a
szeljaras meggyengult es ez hatranyosan erinti ot. A kiraly
nagyvonaluan epittetett egy masik szelmalmot a kotekedo molnarnak,
aki azutan az epitomunkasokat jocskan becsapta. A berlini
birosagnak semmi szerepe nem volt az egesz tortenetben.
<br>
<br>
3. A ket fenti tortenettol fuggetlenul volt egy Arnold nevu
vizimolnar, akinek a tortenete epp ellenkezo elojelu volt, de az
igazsag ES a kiralyi onkeny peldajava valt. Az eset a kovetkezo: a
molnar malma fole egy grof halastavat epittetett. Ez legyengitette
a viz folyasat. A molnar perelt, vesztett. Fellebbezett, megint
vesztett. A berlini birak mindig a grof partjat fogtak. A malmot
elarvereztek es a grofhoz kerult. A vizimolnar II. Firgyeshez
fordult. Ot meg zavarta a birak partossaga es kerte a birosagot,
hogy karteritesre kotelezzek a grofot. A birak ismet a molnar
ellen iteltek. Erre a kiraly egy evre a Spandau-i bortonbe zaratta
a birakat (egyebkent ott ult elete vegeig a Naci part sokaig
Hitler utani masodik embere --Stellvertretender Fuehrer der
NSDAP-- Rudolf Hess is).
<br>
<br>
Hol van itt (a valodi 3-ik esetrol beszelunk) a biroi
fuggetlenseg? Sehol. Eppen ellenkezoleg. De az eset elegge bizarr
volt, igy 70 evvel kesobb valoban elinditott egy ujragondolast es
bekerult a porosz alkotmanyba a biroi fuggetlenseg.
<br>
<br>
De! Hiaba tekintunk Nemetorszagra, mint egy fuggetlen birosaggal
rendelkezo orszagra, ma is igaz Adolf Leonhardt porosz miniszter
cinikus mondata: "Solange ich ueber die Befoerderungen bestimme,
bin ich gern bereit, den Richtern ihre sogenannte Unabhaengigkeit
zu konzedieren" (Ameddig en dontok a birak
eloremenetelerol/fizetesemeleserol, addig szivesen elfogadom a
birak ugynevezett fuggetlenseget.) Es valoban, ma is a
miniszterium dont az eloremenetelrol, a fizetesi besorolasrol. Egy
R1/1 fizetes 4600 Euro/ho egy R3 fizetes 8600 Euro/ho. (A poziciok
mennek R10-ig, de azok inkabb birosagi elnokok, ahhoz mas karrier
elkepzelesek kellenek.) Ettol persze meg fuggetlenek a birak, de
aki magas posztra akar kerulni, az kenytelen besimulni a
rendszerbe.
<br>
<br>
Udv, Zoli
<br>
<br>
<br>
<blockquote type="cite">
<blockquote type="cite">?dv
<br>
L.
<br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:reinisch@t-online.hu"><reinisch@t-online.hu></a> ?rta:
<br>
<blockquote type="cite"> Kedves Lista !
<br>
Afganiszt?n t?rt?net?t akkor r?szletes v?gig tudjuk
olvasni h?la
<br>
Levent?nek ?s imm?r Bal?zs .
<br>
?n viszont n?h?ny elvi vonatkoz?st fogok ismertetni a
j?v?ben :
<br>
A USA (?s a NATO) m?velet az?rt nem siker?lt
Afganiszt?nban (?s
<br>
Vietn?mban de Cub?ban is ez?t omlott ?ssze az USA
bar?t Batista
<br>
rendszer ) sem mert abszol?t korrupci? volt jelen
mindk?t
<br>
orsz?gban amit a doll?r milli?rdok meg?rkez?se csak
fokozott .
<br>
De tudjuk-e egy?ltal?n mi a korrupci? ?s melyik az
egyetlen
<br>
rendszer amely valamennyire k?pes a korrupci?t
kord?ban tartani ?
<br>
K?t f?le rendszer l?tezik ebb?l a szempontb?l a
joguralom ?s az
<br>
int?zm?nyi r?szben szem?lyf?ggetlen rendszer ebben ?s
a szem?lyes,
<br>
szem?ly f?gg? rendszer ezt k?lf?ld?n perszon?lis
rendszernek
<br>
h?vj?k ?s ez maga baksis rendszer ez nem m?k?dik
?gyhogy a
<br>
tisztvisel? csak a fizet?s?rt dolgozik .
<br>
A teljes joguralom csak Eur?p?ban alakult ki (hosszabb
id?re
<br>
m?sutt ez mindig elbukott ahol ma l?tezik az eur?pai
minta
<br>
szerinti )ez volt t?bbek k?z?tt a r?gi eur?pai siker
titka .Az USA
<br>
pont azon sz?llt el val?j?ban hogy k?ptelen volt egy
joguralmi
<br>
rendszert ki?p?teni (ez ember feletti feladat lett
volna )?s
<br>
automatikusan a helyi haduraknak ?s f?n?k?knek
fizetett az?rt hogy
<br>
minim?lisan b?ke legyen az orsz?gban ami persze
?lland? szolid
<br>
h?bor?t jelentett .A meghirdetett v?laszt?sok ?s
parlament?ris
<br>
k?s?rletek csak egy Patyomkin faluk?nt l?teztek ?s
csak addig am?g
<br>
az USA hadereje jelen volt .
<br>
Eml?keztek Szent Lajos kir?lyra :annyira ?lland?
h?tk?znapi
<br>
h?bor? volt b?ke id?ben a Francia Kir?lys?gban a
hadurak k?z?tt
<br>
hogy el kellett rendelni egy b?ke id?szakot,Ez ?gy
volt a legt?bb
<br>
eur?pai feud?lis orsz?gban :Treuga Dei .Isteni
fegyvernyugv?s
<br>
,legal?bb az egyh?zi ?nnepeken vagy egy hosszabb
id?szakban .
<br>
Teh?t Afganiszt?n most tart ott ahol Eur?pa tartott t?bb
sz?z
<br>
vagy ?ppen ezer ?vvel ezel?tt .
<br>
Folyt .k?v.
<br>
?dv. Egon
<br>
2021.09.03. 8:25 keltez?ssel, Szab?
<br>
Lilla ?rta:
<br>
Kedves Mindenki,
<br>
Nagyon k?sz?n?m a v?laszokat ?s
<br>
hozz?sz?l?sokat!!!, az?rt v?rom Levente ?g?rt
folytat?s?t,
<br>
amikor lesz r? ideje.
<br>
K?sz?n?k mindent,
<br>
Az ?r ?ldjon Benneteket!
<br>
Szeretettel Lilla
<br>
VASARHELYI Balazs
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:vasarhelyib@freemail.hu">vasarhelyib@freemail.hu</a>>
<br>
ezt ?rta (id?pont: 2021. szept. 3., P 7:19):
<br>
A '80-as
<br>
Szovjet bevonul?sra olvastam egy magyar?zatot,
amit teljesen
<br>
el tudok fogadni. R?viden a gondolatmenetek:
<br>
1) Strat?giai helyzet
<br>
- a perzsa sah teljes m?rt?kben kiszolg?lta az
USA-t,
<br>
- Ir?n a k?tp?lusu rendszerben l?tfontoss?g?
helyen volt,
<br>
mivel innen lehetett legjobban a Szovet?ni?t
megfigyelni
<br>
("l?gy fel?n?l")
<br>
- a sah buk?s?val az amerikai megfigyel?knek el
kellett
<br>
hagyniuk az orsz?got
<br>
- k?vetkez? strat?giai pont Afganiszt?n, ahonnan a
szovjetek
<br>
megfigyelhet?ek voltak
<br>
- ebb?l k?vetkezik: ha Szovjet?ni? nem vonul be
Afganiszt?ban,
<br>
akkor amerika vonult volna be. Azaz ez egy megelz?
bevonul?s
<br>
volt (teljesen logikusan)
<br>
2) F?ldrajzi ok
<br>
Szovjet?ni?nak (orszoknak) nincs meleg tengeri
kik?t?je.
<br>
Ett?l a t?nyt?l a mai napig "szenved". (lsd:
sz?riai Lathakia
<br>
kik?t??rt bevonult Sz?ri?ba)
<br>
A tov?bbi c?l igaz?b?l Gwadar (Pakiszt?n) kik?t?je
volt. A
<br>
sakkj?tszma els? l?p?se volt.
<br>
A k?t ok er?s?tette egym?st.
<br>
VB
<br>
-------- Eredeti lev?l --------
<br>
Felad?: Sziklay Levente <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:lsziklay@freemail.hu">lsziklay@freemail.hu</a>
<br>
(Link -> <a class="moz-txt-link-freetext" href="mailto:lsziklay@freemail.hu">mailto:lsziklay@freemail.hu</a>)
<br>
>
<br>
D?tum: 2021 szeptember 2 21:40:50
<br>
T?rgy: Re: [Grem] K?zt?ri zene
<br>
C?mzett: <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
(Link -> <a class="moz-txt-link-freetext" href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>)
<br>
Kedves Lilla!
<br>
Kicsit b?vebben:
<br>
Afganiszt?n k?l?nb?z? nemzetis?g? t?rzsek haz?ja.
A szomsz?dos
<br>
birodalmak - Ir?n, Oroszorsz?g, brit India
szor?t?s?ban ?s
<br>
annak hat?s?ra j?tt l?tre. Ha nem volt el?g er?s
az uralkod?,
<br>
akkor elzavart?k/?s vagy meg?lt?k/ esetleg
megvak?tott?k.
<br>
Az angolok k?t afg?n h?bor?ban szenvedtek
veres?get.
<br>
Mindk?tszer tr?nvisz?lyba avatkoztak be, egyik sem
siker?lt.
<br>
K?zben a c?ri Oroszorsz?g egyre jobban
terjeszkedett K?z?p -
<br>
?zsi?ban, ami a briteknek egyre nagyobb fejf?j?st
okozott a
<br>
XIX.sz?zadban. Ez volt a Nagy J?tszma. Az afg?n
uralkod?
<br>
udvar?ban megjelentek orosz diplom?ciai k?pvisel?k
stb.
<br>
A v?geredm?ny egy meg?llapod?s lett az oroszok ?s
a britek
<br>
k?z?tt a befoly?si ?vezetek elhat?roz?s?ra, a
t?rk?pen ekkor
<br>
h?zt?k meg a Durandt- vonalat, mely a brit
befoly?si ?vezet
<br>
hat?ra lett.
<br>
Ez az?rt fontos, mert ez ma a t?nyleges hat?r
Afganiszt?n ?s
<br>
Pakiszt?n k?z?tt, mely t?bbnyire pasthun
etnikumhoz tartoz?
<br>
t?rzseket v?g kett?.
<br>
A nagyhatalmi megegyez?s vonal?t Pakiszt?n a
hat?r?nak tartja,
<br>
a helyi t?rzsi n?pess?get nem nagyon ?rdekli, ?s
semelyik
<br>
afg?n korm?ny nem fogadta el - ez fontos lesz a
k?s?bbiekben,
<br>
de egy m?sik t?rt?net.
<br>
A nagyhatalmi megegyez?s adta a sz?ks?ges
stabilit?st
<br>
Afganiszt?n l?t?nek.
<br>
Ez kitartott a 70-es ?vekig, viszonylagos
moderniz?ci?val. A
<br>
k?zponti hatalom l?nyeg?ben Kabulban tudott
korl?tok n?lk?l
<br>
ir?ny?tani. Vannak k?pek ?s vide?k a 70-es ?vekb?l
<br>
miniszokny?s afg?n l?nyok ?s n?k, amerikai ?s
nyugat-eur?pai
<br>
hippi turist?k stb...
<br>
Folyt. K?v
<br>
"Szab? Lilla" <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:szabolilla11@gmail.com">szabolilla11@gmail.com</a>>
<br>
?rta:
<br>
>Nagyon k?sz?n?m Egon!LillaReinisch Egon
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>>
<br>
ezt ?rta (id?pont: 2021. szept. 2., Cs 8:25):
<br>
>
<br>
>
<br>
>
<br>
>
<br>
> Kedves Lilla !
<br>
> El?sz?r is a szovjetek b?rmit elfoglalta amit
lehetett -
<br>
>
<br>
> -de a k?zvetlenen el?zm?ny az volt ,hogy 1979
ben
<br>
Hafizullah Amin
<br>
> m?r er?s iszl?m sz?nezetben megd?nt?tte a
szovjet bar?t
<br>
Taraki
<br>
> f?le korm?nyt ?s Brezsnyev?k ?gy gondolt?k
,hogy az ir?ni
<br>
iszl?m
<br>
> forradalom gyeng?tettlen?l ?tterjed
Afganiszt?nra ?s
<br>
bej?n a
<br>
> Szovjetuni? iszl?m vall?s? tagk?zt?rsas?gaiba
.
<br>
>
<br>
> ?dv. Egon
<br>
>
<br>
> 2021.09.02. 8:13 keltez?ssel, Szab?
<br>
> Lilla ?rta:
<br>
>
<br>
>
<br>
>
<br>
> Kedves Egon, ill. T?bbiek.
<br>
> Azt szeretn?m k?rdezni, arra nem nagyon
eml?kszem, hogy
<br>
> anno az oroszok (1980-as ?vek?) mi?rt
vonultak be
<br>
> Afganiszt?nba?
<br>
> Nagyon k?sz?n?m,
<br>
> Lilla
<br>
>
<br>
>
<br>
>_______________________________________________
<br>
Grem mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
_______________________________________________
<br>
Grem mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
<br>
<br>
Mentes a v?rusokt?l. <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="http://www.avast.com">www.avast.com</a>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________
<br>
Grem mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
<br>
</blockquote>
_______________________________________________
<br>
Grem mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
</blockquote>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast v?ruskeres? szoftver ?tvizsg?lta.
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://www.avast.com/antivirus">https://www.avast.com/antivirus</a>
<br>
<br>
_______________________________________________
<br>
Grem mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
<br>
<br>
</blockquote>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
<tr>
<td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" /></a></td>
<td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>