A '80-as Szovjet bevonulásra olvastam egy magyarázatot, amit teljesen el tudok fogadni. Röviden a gondolatmenetek:<br />
<br />
1) Stratégiai helyzet<br />
- a perzsa sah teljes mértékben kiszolgálta az USA-t,<br />
- Irán a kétpólusu rendszerben létfontosságú helyen volt, mivel innen lehetett legjobban a Szovetúniót megfigyelni ("lágy felénél")<br />
- a sah bukásával az amerikai megfigyelőknek el kellett hagyniuk az országot <br />
- következő stratégiai pont Afganisztán, ahonnan a szovjetek megfigyelhetőek voltak<br />
- ebből következik: ha Szovjetúnió nem vonul be Afganisztában, akkor amerika vonult volna be. Azaz ez egy megelző bevonulás volt (teljesen logikusan)<br />
<br />
<br />
2) Földrajzi ok<br />
Szovjetúniónak (orszoknak) nincs meleg tengeri kikötője. <br />
Ettől a ténytől a mai napig "szenved". (lsd: szíriai Lathakia kikötőért bevonult Szíriába)<br />
A további cél igazából Gwadar (Pakisztán) kikötője volt. A sakkjátszma első lépése volt.<br />
<br />
A két ok erősítette egymást.<br />
<br />
VB<br />
-------- Eredeti levél --------<br />
Feladó: Sziklay Levente < lsziklay@freemail.hu (Link -> mailto:lsziklay@freemail.hu) ><br />
Dátum: 2021 szeptember 2 21:40:50<br />
Tárgy: Re: [Grem] Köztéri zene<br />
Címzett: grem@turul.kgk.uni-obuda.hu (Link -> mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu)<br />
Kedves Lilla!<br />
Kicsit bővebben:<br />
Afganisztán különböző nemzetiségű törzsek hazája. A szomszédos birodalmak - Irán, Oroszország, brit India szorításában és annak hatására jött létre. Ha nem volt elég erős az uralkodó, akkor elzavarták/és vagy megölték/ esetleg megvakították.<br />
Az angolok két afgán háborúban szenvedtek vereséget. Mindkétszer trónviszályba avatkoztak be, egyik sem sikerült.<br />
Közben a cári Oroszország egyre jobban terjeszkedett Közép - Ázsiában, ami a briteknek egyre nagyobb fejfájást okozott a XIX.században. Ez volt a Nagy Játszma. Az afgán uralkodó udvarában megjelentek orosz diplomáciai képviselők stb.<br />
A végeredmény egy megállapodás lett az oroszok és a britek között a befolyási övezetek elhatározására, a térképen ekkor húzták meg a Durandt- vonalat, mely a brit befolyási övezet határa lett.<br />
Ez azért fontos, mert ez ma a tényleges határ Afganisztán és Pakisztán között, mely többnyire pasthun etnikumhoz tartozó törzseket vág ketté.<br />
A nagyhatalmi megegyezés vonalát Pakisztán a határának tartja, a helyi törzsi népességet nem nagyon érdekli, és semelyik afgán kormány nem fogadta el - ez fontos lesz a későbbiekben, de egy másik történet.<br />
A nagyhatalmi megegyezés adta a szükséges stabilitást Afganisztán létének.<br />
Ez kitartott a 70-es évekig, viszonylagos modernizációval. A központi hatalom lényegében Kabulban tudott korlátok nélkül irányítani. Vannak képek és videók a 70-es évekből miniszoknyás afgán lányok és nők, amerikai és nyugat-európai hippi turisták stb...<br />
Folyt. Köv<br />
"Szabó Lilla" <szabolilla11@gmail.com> írta:<br />
>Nagyon köszönöm Egon!LillaReinisch Egon reinisch@t-online.hu> ezt írta (időpont: 2021. szept. 2., Cs 8:25):<br />
><br />
><br />
><br />
><br />
> Kedves Lilla !<br />
> Először is a szovjetek bármit elfoglalta amit lehetett -<br />
><br />
> -de a közvetlenen előzmény az volt ,hogy 1979 ben Hafizullah Amin<br />
> már erős iszlám színezetben megdöntötte a szovjet barát Taraki<br />
> féle kormányt és Brezsnyevék úgy gondolták ,hogy az iráni iszlám<br />
> forradalom gyengítettlenül átterjed Afganisztánra és bejön a<br />
> Szovjetunió iszlám vallású tagköztársaságaiba .<br />
><br />
> Üdv. Egon<br />
><br />
> 2021.09.02. 8:13 keltezéssel, Szabó<br />
> Lilla írta:<br />
><br />
><br />
><br />
> Kedves Egon, ill. Többiek.<br />
> Azt szeretném kérdezni, arra nem nagyon emlékszem, hogy<br />
> anno az oroszok (1980-as évek?) miért vonultak be<br />
> Afganisztánba?<br />
> Nagyon köszönöm,<br />
> Lilla<br />
><br />
><br />
>