<div dir="ltr">
<h1>„Mi lenne a világ Oltáriszentség nélkül” – 125 éve született Márton Áron</h1>
<div>
<div>
<a href="https://katolikus.ma/mi-lenne-a-vilag-oltariszentseg-nelkul-125-eve-szuletett-marton-aron/" target="_blank">https://katolikus.ma/mi-lenne-a-vilag-oltariszentseg-nelkul-125-eve-szuletett-marton-aron/</a> </div>
<div>
<div>
<p></p> <span><a href="https://katolikus.ma/author/szalaylaszlo/" title="Szalay László bejegyzése" rel="author" target="_blank">Szalay László</a></span> </div>
</div>
</div>
<div id="gmail-m_6220903600598181730gmail-mvp-post-feat-img">
<img src="https://katolikus.ma/wp-content/uploads/2021/08/Marton-Aron-puspok-fortepan.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="192" height="101"></div><div id="gmail-m_6220903600598181730gmail-mvp-post-feat-img">
</div>
<span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Márton Áron erdélyi püspök 1980-ban</b></span> (Fotó: Fortepan/Jezsuita Levéltár)</span><div id="gmail-m_6220903600598181730gmail-mvp-content-wrap"><div><div>
<div id="gmail-m_6220903600598181730gmail-mvp-content-body">
<div id="gmail-m_6220903600598181730gmail-mvp-content-body-top">
<div id="gmail-m_6220903600598181730gmail-mvp-content-main">
<p><strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1896. augusztus 28-án, Csíkszentdomokoson született Erdély
néhai püspöke, Márton Áron. Közel másfélezer évvel korábban ezen a napon
halt meg a nagy egyházatya, Szent Ágoston,</span> akiről XVI. Benedek pápa
egyik, 2008-ban elhangzott beszédében ezt mondta: „Amikor Szent Ágoston
írásait olvasom, nem az a benyomásom, hogy olyan emberről van szó, aki
mintegy 1600 éve halt meg, hanem mai embernek érzem: barátnak, olyan
kortársnak, aki hozzám szól.” <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Márton Áron több mint négy évtizede hunyt
el, mégis bízvást elmondhatjuk róla is: ha írásait, beszédeit
lapozgatjuk, barátunk ő, hozzánk szól.</span></strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amikor 1938 decemberében XII. Pius pápa gyulafehérvári püspökké
nevezte ki Márton Áront</b></span>, a Magyarország című napilap munkatársa
meglátogatta az új püspök szüleit. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az édesapa, Márton Ágoston ezt mondta
a tudósítónak:</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>„Mindig nagyon jó gyermek volt. Csendes, hallgatag és ezt a
szokását felnőtt korában is megtartotta. Nem kereste, mint más gyerek, a
zajos és vidám baráti társaságot, inkább dolgozott, tanult, imádkozott.
Amikor a harctérről hazajött, többet soha nem láttuk nevetni. Attól
kezdve velem járt a mezőre szántani, kapálni, kaszálni. Még az erdőre is
kijött, a havasokra is, mindenütt velem dolgozott, mint akármelyik
földmíves.”</em></b></span></p>Tudjuk, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a „földmíves” Márton Áron aztán elvégezte a gyulafehérvári
hittudományi főiskolát, s az Úr szőlőjének munkása lett: 1924 júliusában
szentelte pappá gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Most, a
közelgő Eucharisztikus Kongresszusra is tekintettel, egy olyan, 1935-ben
született beszédének rövid részletével emlékezünk rá, amely </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">semmit sem
vesztett érvényéből, </span><b>a ma emberéhez is szól.</b></span></div></div></div></div></div></div>
<p><em>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>El sem tudjuk képzelni, hogy mi lenne a világ<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Oltáriszentség </span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">nélkül, </span>ha <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Isten </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem volna </span>közöttünk, ha <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">adná magát</span> nekünk.</b></span>
És ha nem volnának lelkek, akik benne és belőle élnek, mint a
szőlőtőből a venyige. A mai világ szörnyűségeiből valamelyest fogalmat
alkothatunk arról az irtózatos embertelenségről, amire az Istentől
elszakadt ember képes. Borzalmak és kínok tanyája lett a föld, a
paradicsomnak álmodott élet pokollá vált, mert az utolsó évtizedek
tébolya az ember-venyigét nyalábszámra tépte le a Krisztus-tőről, maró
gúnnyal és hangos terrorral tömeget tartott távol az élet asztalától. És
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ha az emberiség ördögivé torzult fájdalmas arcán <span style="background-color:rgb(255,242,204)">még megcsillan az
isteni vonás,</span> ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a gonoszság tobzódásában</span> is imbolyog valamelyes jóság,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">azért van, mert van Oltáriszentség, s ott van, ahol emberek az
Oltáriszentségből élnek, ahol lelkek az Oltáriszentségben Isten
lényegével egyesülnek.</span></b></span></em></p>
<p><em>A világ, ez a mi világunk is, amelyik hatalmas kultúrát
teremtett, városokat, gépeket, óriás telepeket épített, a földet
körülabroncsozta acélsínekkel, s körülfonta látható és láthatatlan erők
hálózatával, döbbenve jön rá, hogy épített ugyan kultúrvilágot, de
hiányzik belőle a kultúrember, s bámulattal, csodálkozó hódolattal veszi
észre, hogy igazi kultúrlények azok, akik Isten gyermekeinek vallják
magukat, valamiféle diadalmas erő van bennük, nem is földi, hanem égi
lények, lemondásukkal, az élet kíméletlen nehézségeivel is, mint élő
csodák járnak közöttünk, mert nem önmagukból, hanem Istenből és Isten
életközösségében élnek.”</em></p>
<p>[Márton Áron: Oltáriszentség, Krisztus Király. Marosvásárhely, 2008, 45. p.]</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Márton Áron püspöki jelmondata így hangzik: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„Non recuso laborem.</span>”
Magyarul: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„Nem vonakodom a munkától.”</span> </b></span>Tudjuk,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Márton Áron élete püspöki
jelmondatának a jegyében telt.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Viharos időben</span> lett Erdély püspöke,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">viharos időkben</span> vette magára a keresztet, de mindvégig ugyanazzal a
hittel gondozta a rábízott nyájat: <u>„Abszolútum egyetlen van: az Isten.”</u></b></span></p>
</div>