<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>Köszönjük Emőke a cikket de ez egy kreatív találós kérdésre
ösztönzött engem !<br>
</p>
<p>Ha jól megnézitek az ostromról készített metszetet vagy rajzot
milyen ellent mondás látható a kép és az 1541 aug.29 -s dátum
között ? (Persze ha van ellent mondás ).</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2021.08.29. 16:27 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwN9R8_-SNLMUcVz1w_p1eVAn-gfP+7chi__jJJPfLoDWw@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">
<div class="entry-heading gmail-cat-meta-line">
<h2 class="entry-title">Buda várát 1541. aug. 29-én, 15 évvel
a mohácsi csata után foglalta el <br>
</h2>
<div><a
href="https://vasarnap.hu/2021/08/29/buda-varat-480-eve-foglalta-el-a-torok/"
moz-do-not-send="true">https://vasarnap.hu/2021/08/29/buda-varat-480-eve-foglalta-el-a-torok/</a></div>
</div>
<div class="entry-thumb"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/08/Budavar-ostroma-1024x722.jpg"
class="gmail-attachment-large gmail-size-large
gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="194" height="137"></div>
<div class="gmail-cikk-lead">
<p>Négyszáznyolcvan éve, 1541. augusztus 29-én - a mohácsi
csata után napra pontosan 15 évvel - foglalta el a török
csellel Buda várát, a Magyar Királyság fővárosát csak
majdnem másfél évszázaddal később, 1686-ban foglalták vissza
a Szent Liga seregei. </p>
</div>
<div class="gmail-content">
<p>Az 1526. augusztus 29-én, a török hódítók ellen vívott
mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A
megsemmisítő vereség után holtan maradt a csatamezőn
négyezer lovas és tízezer gyalogos katona, hét főpap, a
főispánok többsége és a magyar főnemesség színe-java,
II. Lajos király menekülés közben vesztette életét.</strong></span>
</p>
<p>A vereség híre augusztus 30-án érkezett meg Budára, mire az
immár özvegy Habsburg Mária királyné hanyatt-homlok menekült
Pozsonyba. Sem ő, sem a kíséretében lévő országnagyok nem
tettek semmilyen lépést az ellenség feltartóztatására, a
védelem megszervezésére. Az előkelőségek példáját hamarosan
követte a német polgárság is. Nagy Szulejmán török szultán
szeptember 11-én vonult be a védtelenül maradt Buda várába,
s falai között ülte meg a legnagyobb iszlám ünnepet, a
kurban bajramot. Ezután kevéssé ünnepi napok következtek,
Budát és Pestet is kifosztották, majd felgyújtották, a két
város három napig égett.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A
törökök szeptember végén hazaindultak, és a kortársak
nagy meglepetésére nem hagytak hátra helyőrséget.</strong></span>
</p>
<p>Szulejmán célja ugyanis a hadjárattal még nem az ország
végleges elfoglalása volt, mert Buda túlságosan távol esett
utánpótlási vonalaitól, megtartása aránytalanul súlyos
áldozatokat követelt volna, harci cselekményekre pedig már
idő sem maradt. Az újabb hadjáratok, a végleges hódítás
azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: Magyarország
déli határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a török
seregek előtt<span class="gmail-add-title"></span></p>
<p>1529. Lajos halála után a magyar rendek e<span
style="color:rgb(0,0,0)">lőbb Szapolyai Jánost, majd a
Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották,
kettejük viaskodása a trónért tovább gyengítette az
országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda
1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre
került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai
Jánosnak.</span></p>
<span style="color:rgb(0,0,0)">
</span>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>A
két magyar király 1538-ban Váradon titokban békét
kötött, amely az ország keleti részét Szapolyainak, a
nyugatit Ferdinándnak adta azzal a kikötéssel, hogy
Szapolyai halála után az egész ország Ferdinándra száll.</strong></span>
</p>
<span style="color:rgb(0,0,0)">
</span>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Az idős és beteg
Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi
János Zsigmond erdélyi fejedelem), s tíz nappal később
bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával –
a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá.
Ferdinánd ezután mintegy 30 ezres sereget küldött Buda
elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541
májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később
Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje
pártfogoltja, János Zsigmond érdekeit. A Fráter György
vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török
előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a
várból, és tönkreverték Roggendorfot.</span></p>
<span style="color:rgb(0,0,0)">
</span>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">A török fősereg 1541.
augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá,
amelyet szoros gyűrűbe fogtak, a környéket feldúlták.
Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor
már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében
cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella
királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter
Györgyöt, Petrovics Péter temesi bánt és az ország
leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat
és a budai magisztrátust, hogy „megtanácskozza velük
Magyarország sorsát”. A meghívottak ugyan gyanakodtak, de
a meghívást nem utasíthatták vissza.</span></p>
<span style="color:rgb(0,0,0)">
</span>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>1541.
augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes
menet vonult a szultán sátrához, ahol a szívélyes
fogadtatás után asztalhoz ültették a vendégeket.</strong></span>
</p>
<span style="color:rgb(0,0,0)">
</span>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Mindeközben a vár
megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott be
Budára, akik a kulcsfontosságú pontok elfoglalása után az
őrséget levágták vagy megfutamították, s szinte harc
nélkül jutottak a vár birtokába. Szulejmán, miután
jelentették neki Buda bevételét, elbocsátotta a magyar
küldöttséget.</span></p>
<span style="color:rgb(0,0,0)">
</span>
<p style="padding-left:40px"><span
style="color:rgb(128,128,128)"><span
style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Török Bálintot azonban
visszatartotta, a legenda szerint ekkor hangzottak el
a híres szavak: „Ne siess uram, hátra van még a fekete
leves” (mármint a kávé).</strong></span> </span></p>
<p>Őt a szultán magával vitte, s 1550-ben a Konstantinápoly
közelében lévő Jedikula (Héttorony) börtönben halt meg.
Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének második része,
az Oda Buda! részletesen tárgyalja a vár elfoglalását.</p>
<p>Budát 1541. augusztus 31-én a Török Birodalom részének,
vilájet (tartomány) székhelyének nyilvánították. A szultán
szeptember 2-i ünnepélyes bevonulása után a dzsámivá
alakított Nagyboldogasszony-templomban (a Mátyás templomban)
hálaadó istentiszteletet tartottak. Magyarország három
részre: a török hódoltságra, a Habsburgok uralma alatt álló
királyi Magyarországra és az Erdélyi Fejedelemségre szakadt,
Erdélybe János Zsigmondot parancsolta a török. Buda fölött
145 évig lengett a lófarkas lobogó, a keresztény hadaknak
csak 1686-ban sikerült visszafoglalniuk a várost.</p>
</div>
</div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" style="color:#4453ea"
moz-do-not-send="true">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>