<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent Ágoston püspök és egyháztanító</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. augusztus 28., szombat | 12:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-agoston-puspok-es-egyhaztanito">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-agoston-puspok-es-egyhaztanito</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g44148']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=44148&v=0&img=c_o_botticelli_augustinus_.jpg"><span class="gmail-galcount" title="6 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 6</span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
Ágostonra, a nagy </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">megtérő</span>re emlékezünk liturgikus emléknapján,
augusztus 28-án. Személyiségének varázsa: fáradhatatlanul kutató és
töprengő elméje, boldogságvágya és igazság utáni szomjúsága.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Szent
Ágoston az észak-afrikai Tagastéban született 354-ben. Atyja eleinte
pogány volt, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">édesanyja, Szent Mónika keresztény</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ágoston rendkívül
temperamentumos természetet örökölt, fogékony volt mindenre, és
fegyelmezetlen. Diákkorában túlságosan tudatában volt annak, hogy neki a
tanulás nem okoz nehézséget. Az első éveket Tagastéban töltötte, később
Madaurában egy grammatikus iskoláját látogatta, hogy majdan rétor
lehessen belőle, később Karthágóban folytatott retorikai és jogi
tanulmányokat. Homérosz és a görög szerzők általában nem hagytak benne
mély nyomokat, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Vergilius azonban elindította képzeletének szárnyalásá<span style="background-color:rgb(217,234,211)">t</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. </span></b><b>
Úgy együtt érzett a hőseivel, hogy Dido királynő szomorú sorsát
megsiratta. Fiatalsága <span style="background-color:rgb(234,209,220)">zavaros volt tanulás és erkölcs terén is</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Anyja
vallásosságát </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sokáig dajkamesének tartotta. Pogány társaival kicsapongó
életet élt, házasságon kívül született <span style="background-color:rgb(217,234,211)">fia, Adeodatusz.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ágoston tanulmányozta az ókori klasszikusok műveit, kereste a választ
az emberi lét talányaira, de sehol sem találta</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Anyja kitartó
próbálkozásai elől, hogy megtérjen, 383-ban Rómába, majd Milánóba
szökött. Mónika utána ment. Édesanyja imái és könnyei mellett Milánóban
Szent Ambrus beszédei térítették meg. Ágostont megragadta Ambrus szónoki
tehetsége, fellépése és műveltsége, később pedig Szent Antal élete
nyomán találkozott a szerzetesi eszményképpel.</b></span> Vívódva kereste a
választ, mit tegyen.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Egyre inkább érlelődött benne a megtérés gondolata,
de az utolsó lépést Istennek kellett megtennie. </b></span></p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>Vallomások </em>című művében írta le</b></span><span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span>ennek történetét. Egyik
milánói barátjának kertjébe húzódott vissza magányt keresve. Sírt és
imádkozott, sőt kiáltozott kilátástalanságában: „Meddig még, Uram?” A
zsoltáros szavában újra meg újra magára ismert. És akkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)">váratlanul
meghallott egy vékony gyermekhangot, amely ezt ismételgette:</span> „Tolle,
lege, tolle, lege”, azaz „Vedd és olvasd, vedd és olvasd”.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Kezébe vette
az előtte fekvő Szentírást és ennél a helynél ütötte fel:</span> „Vessetek
véget a kicsapongásnak és a tobzódásnak, a civakodásnak és a
versengésnek. Öltsétek magatokra Urunkat, Jézus Krisztust, és ne
dédelgessétek a testeteket, nehogy bűnös kívánságokra gerjedjen” (Róm
13,13).</b></span></p>
<p>Ez Isten válasza volt, mely békét és megnyugvást adott Ágoston
szívének: „Úgy áradt szívembe a szó, mint az erős fény, amely elűzött
minden bizonytalankodást és sötétséget.” Az út, amely harminckét évig
tartott, elvezette az Úrhoz. Hosszúnak tűnt, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a felfedezést, Krisztus
megtalálását úgy őrizte a szívében ezek után, mint a hála kiapadhatatlan
forrását</b></span>. Ez vallomásainak alaptémája: <em>„Oly későn szerettelek meg
Téged, te mindig új és régi Szépség, későn szerettelek meg. De hogyan
történhetett ez: Te bennem voltál, és én kívül voltam saját magamon.
Hívtál engem, és a kiáltásod legyőzte a süketségemet; felragyogtál, és
fényességed elűzte vakságomat; illatod felhője felgomolygott és
belélegeztem, és most epedek utánad; megízleltelek, és most éhezem és
szomjazom Rád; megérintettél, és fellángoltam a békességért, amely Tőled
való.”</em></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Előadásait ezután még néhány hétig folytatta, aztán lemondott tanári
állásáról. </b></span>Édesanyjával, a fiával és néhány barátjával együtt
visszavonult Cassiacumba, amely Milánótól északra fekszik mintegy
harminc kilométernyire. Egyik barátjának volt ott birtoka. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>387. április
23-án, húsvét vigiliáján Ambrus püspök keresztelte meg.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hazaindultak Észak-Afrikába, édesanyja, Mónika meghalt út közben
Ostiában. Maga Ágoston a következő év őszén látta meg újra a
szülőföldjét. Mindenét eladta és barátaival szerzetesi életet kezdett,
éppen úgy, mint Nagy Szent Vazul. Életük elmélyült imádságból,
aszkézisből, filozófiai és vallásos tárgyú beszélgetésekből állt.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>391-ben pappá szentelték Ágostont, 395-ben pedig Hippo püspöke lett.
Hívei példaképe lett, beszédeivel és írásaival nevelte őket. Küzdött<span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kora tévedései</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellen, és az igaz hitet bölcsen világította meg. Mikor
meghalt, 113 könyv és 218 levél maradt utána. Ezekben az írásokban
követni lehet az egyetemes és az afrikai egyház összes </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>korabeli vitáját.
Különösen sok nyomot hagyott bennük a donatista szakadás és a
pelagianizmus eretneksége</b></span>. Az előbbi az afrikai egyház egységét bontotta
meg, az utóbbi a kegyelemtan területén hirdetett tévtanításokat. A
teológiai művek írása közben is az a cél vezette Ágostont, hogy korának
és a jövendő egyháznak szolgálatára legyen. Igaz, saját kora teológiai
problémáit oldozgatta, de mindenütt olyan szellemi-lelki tapasztalatok
mutatkoznak meg műveiben, amelyek minden kor hívőihez szólnak.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>430. augusztus 28-án hunyt el Hippóban</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> járványos betegségben. </b></span>
Hippóból 500 körül a vandál üldözés elől holttestét Szardíniába
menekítették. Sírja jelenleg a Milánó melletti Paviában, az egykori
longobárd fővárosban van, ahova Luitprand longobárd király vitette 740
körül. A kései századok a „kegyelem doktora” címet adományozták neki.</p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p>A legenda szerint egyszer a tudós Ágoston a tengerparton sétált föl
és alá, és azon töprengett, hogyan tudná megragadni az Isten lényegét.
Egyszer csak meglátott egy kisgyermeket, aki kagylóval merte a tenger
vizét a mélyedésbe, amelyet a fövenybe ásott. „Mit csinálsz?” – kérdezte
Ágoston. „Kimerem a tengert” – válaszolta teljes komolysággal a
gyermek, és folytatta tovább a meregetést. „És gondolod, hogy sikerülni
fog?” – kérdezte nevetve a szent. „Biztosan előbb fog ez nekem
sikerülni, mint neked az, hogy megragadd az Isten lényegét!” – felelt a
gyermek, és ezzel eltűnt.</p>
<div class="gmail-keretes">
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><strong>Szent Ágostonnak tulajdonított mondások</strong></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Jobb a helyes úton sántikálva haladni, mint szilárd léptekkel téves irányba tartani.</b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége.</b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Semmi sem győz meg, csak az igazság, semmi sem ment meg, csak a szeretet.</b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Szeressük embertársunkat, vagy azért mert jó, vagy azért, hogy jó legyen.</b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>A szabadság legmagasabb fokát akkor értük el, ha azt tudjuk mondani: Uram, legyen meg a Te akaratod!</b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Röviden hangzik a törvény, mely eléd van adva: szeress és tégy, amit akarsz!</b></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Forog a világ, de áll a kereszt!</b></span></p>
</div>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, újítsd meg Egyházadban azt a lelkületet, amellyel
betöltötted Szent Ágoston püspök szívét, hogy mi is egyedül téged
szomjazzunk és keressünk, igaz bölcsesség forrása és minden szeretet
szerzője. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön </em><em>örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>