<html>
  <head>
    <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
  </head>
  <body>
    <p>Gratulálok Ön ,nyert .</p>
    <p>Röviden a pápa nem akarta odaadni az egységesülő új olasz
      államnak Róma városát és ebből lett egy kis polgárháború.Azért
      1870 mert  III.Napóleon megígérte  a carbonari haverjainak hogy
      megsegíti őket a pápával szemben és 10 000 franci katonát küldött
      Rómába .De az alakulatot vezető tábornoknak egy saját kezűleg írt
      lezárt borítékot adott áll azzal a paranccsal Róma határában
      bonthatja csak fel ,és ebben az állt igen meglepő módon  verje
      szét a csőcseléket és védje meg a pápát .De 1870 ben kitört a
      porosz-francia háború és a franciák kivonultak.Ez után az olasz
      haderő lerohanta Rómát .</p>
    <p>Hétfőn még írok részleteket .</p>
    <p>Üdv. Egon<br>
    </p>
    <div class="moz-cite-prefix">2021.08.27. 0:06 keltezéssel, Sziklay
      Levente írta:<br>
    </div>
    <blockquote type="cite"
      cite="mid:freemail.20210827000617.39191.1@fmxmldata08.freemail.hu">
      <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
      <div> 
        <div>
          <div>1870 ?</div>
          <div><br>
            Reinisch Egon <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:reinisch@t-online.hu"><reinisch@t-online.hu></a> írta:</div>
          <blockquote style="border-left:3px solid
            lightGray;padding-left:3px;"> </blockquote>
        </div>
      </div>
      <div class="moz-cite-prefix">Egy találós kérdés a világi állam
        kontra Vatikán kérdéshez :</div>
      <div class="moz-cite-prefix">Mikor adott ki utoljára a pápa
        tűzparancsot a Svájci Gárdának és az önkéntes nemesi
        testőrségének ?</div>
      <div class="moz-cite-prefix">Igaz e csak jelképes tűzparancs volt 
        azzal a utasítással ha a túlerős ellenség betör a Vatinkánba a
        pápai testőrök tegyék le a fegyvert ez már olyan korban történt
        mikor elképzelhetetlenen volt hogy a  pápát    fizikailag
        bántalmazzák és az ellenség  nem bántalmazta a hadifoglyokat sem
        .</div>
      <div class="moz-cite-prefix">De azért volt egy kis lövöldözés , a
        Vatikánba betörő csapatok még modern tüzérséget is alkalmaztak .</div>
      <div class="moz-cite-prefix">Üdv. Egon</div>
      <div class="moz-cite-prefix"> (Ha véletlenül feltettem volna már
        ezt a kérdést akkor jöhet a válasz emlékezetből is internetet is
        lehet használni .Egy másik listán már szóltak hogy az egyik
        kérdést már egyszer feltettem de a válaszra nem emlékeztek ,ez a
        Titanic volt  )</div>
      <p> </p>
      <p> </p>
      <p>Íme a fénykép a tisztelgésről :</p>
      <div class="moz-cite-prefix"><a target="_blank"
          class="moz-txt-link-freetext"
href="https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg"
          moz-do-not-send="true">https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg</a></div>
      <div class="moz-cite-prefix"> </div>
      <div class="moz-cite-prefix">Kedves Lista !</div>
      <p>ARANYKOR ?</p>
      <p>Múltkor azzal kapcsolatban leveleztünk volt-e ARANYKOR akár
        csak Európa történelmében.Képzeljük el azt a korszakot amikor
        béke időben is háború van(a korabeli magyar törvények ezt
        hatalmaskodásnak hívták és persze tiltották kevés eredménnyel )
        .Ráadásul VIII. Bonifác pápára aki szentté avatta Lajos királyt
        rátörtek politikai ellenfeleinek emberei (többek között az
        aktuális francia IV. Fülöp emberei és a Colonnák )és a Pápa
        VIII. Bonifác kíséretében lévő több bíborost lemészároltak
        köztük Bicskei Gergely esztergomi érseket is a pápát is súlyosan
        bántalmazták ..Mindezt egy keresztény király megkeresztelt
        emberei tették .</p>
      <p>Összehasonlításul :amikor a németek megszállták Rómát az olasz
        kiugrás miatt ,egyetlen német katona sem tehette be a lábát a
        Vatikán állam területére és külön parancs szólt arról a német
        őrjáratoknak és a Róma történelmi nevezetességeit nézegető
        kimenős német katonáknak tisztelegni kell a Vatikán belépési
        pontjainál fegyveres őrséget álló Svájci Gárdistáknak ,készült
        is egy ilyen fénykép .</p>
      <p>De mint tudjátok nagyon is elismerem hogy a ma még (sajnos már
        csak úgy ahogy )élhető európai világunk kialakításáért sokat
        tett a kereszténység de ez nagyon nehéz munka volt és a
        középkori kereszténység idején még alig működött .Most mindez
        néhány évtized alatt tökre tehető ha  a konzervatív értékeket
        felszámolják .</p>
      <p>Ha emlékeztek nemrég Böjte Csaba is írt arról Báthoryval
        kapcsolatban a régi korok mennyire durvák voltak .</p>
      <p>E.</p>
      <p>Emőke ki színesítette nekünk az alábbi mondatot <b>:</b></p>
      <p><span style="background-color:#fff2cc"><b>Betiltotta <span
              style="background-color:#d9ead3">a párbajt mint
              igazságszolgáltatási módot, </span>s hogy <span
              style="background-color:#d9ead3">a vazallusok közötti
              magánháborúkat</span> korlátozza, bevezette az évenkénti
            negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek: ,,a
            király negyven napja''.</b></span></p>
      <p>2021.08.25. 8:00 keltezéssel, Emoke Greschik írta:</p>
      <div>SZENT IX. LAJOS KIRÁLY</div>
      <div><a target="_blank" href="https://kattima.hu/hu/app/pray/1563"
          moz-do-not-send="true">https://kattima.hu/hu/app/pray/1563</a></div>
      <p>*Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.</p>
      <p><span style="background-color:#fff2cc"><b>Az uralkodók között,
            akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az egyik
            legvonzóbb Lajos király</b></span>. Részben egy durva és
        gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben
        áldozatos törekvése miatt, amellyel Isten szolgálatát minden
        egyéb érdek elé állította.</p>
      <p><span style="background-color:#d9ead3"><b>Beauvais
            tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben
            született. Atyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos
            tizenkét éves lett volna, s az uralkodás a királynéra,
            Kasztíliai Blankára maradt. </b></span>Kezdetben meg
        kellett küzdenie a sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy
        jelentős párt élén tört a trónra, de a champagne-i Thibaut gróf
        segítségével Blanka meg tudta védeni özvegyi jogait.</p>
      <p><span style="background-color:#fff2cc"><b>Lajos nagyon gondos
            nevelésben részesült. Édesanyja mélyen beleültette a lelkébe
            a keresztény kötelességtudatot és <span
              style="background-color:#ead1dc">a bűn</span>től való
            irtózást</b></span>, de anyai ösztöneit követve uralkodott a
        fián azután is, hogy 1226. november 29-én Lajost megkoronázták.
        <span style="background-color:#d9ead3"><b>1234. május 27-én
            feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves Provence-i
            Margitot. Ám az esküvő után még hat évig távol tartotta
            egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon beleszólt az
            életükbe</b></span>, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak
        megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival
        szemben. Ettől eltekintve azonban Blanka királynő nagyon jó
        politikus volt.</p>
      <p><span style="background-color:#d0e0e3"><b><span
              style="background-color:#d9ead3">Lajos 1236-ban vette át a
              kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett szembeszállnia
              vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III. Henrik, Angl</span>i<span
              style="background-color:#d9ead3">a királya szított. </span></b></span><span
          style="background-color:#fff2cc"><b>Néhány év múlva, 1244-ben
            <span style="background-color:#ead1dc">egy betegségében</span>
            fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul, keresztes háborút
            szervez a Szentföld visszaszerzésére</b></span>, amelyet a
        mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek. <span
          style="background-color:#fff2cc"><b>A hadjárat valóra is vált.
            Lajos a feleségével, Margittal együtt vett benne részt, az
            országot pedig Blanka anyakirálynőre bízták<span
              style="background-color:#d9ead3">. M</span></b></span><span
          style="background-color:#d9ead3"><b>ivel Szicília az akkor
            éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka volt,
            elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyiptomba.
            1249 júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta Damiette
            erődítményét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta
            meg számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által
            védett erőd, Mansourah előtt vereséget szenvedett és
            lovagjaival együtt fogságba esett. Fogságában <span
              style="background-color:#ead1dc">vérhast kapot</span>t,
            fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében
            bocsátották szabadon. Katonái <span
              style="background-color:#ead1dc">nagy része ekkor
              cserbenhagyta és hazatért</span>.<span
              style="background-color:#fff2cc"> Lajos még hosszasan,
              mintegy három évig a Szentföldön maradt, és megerősítette
              a keresztények kezében lévő birtokokat és erődöket.</span></b></span></p>
      <p><span style="background-color:#d9ead3"><b>Blanka királynő
            1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára elhatározta, hogy
            visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be Párizsb<span
              style="background-color:#fff2cc">a</span></b></span><span
          style="background-color:#fff2cc"><b>. Ettől kezdve nagyon
            serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete inkább
            szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett legalább
            egy szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi
            zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a
            Szentföldről való visszatérés óta azonban még szigorúbb volt
            önmagával szemben. Lemondott </b></span><span
          style="background-color:#d9ead3"><b>a vadászat
            gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. </b></span><span
          style="background-color:#fff2cc"><b>Elutasított magától </b></span><span
          style="background-color:#d9ead3"><b>minden fényűzést az
            öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta magát,
            vezeklőövet viselt</b></span>. Életrajzírói általában
        kiemelik <span style="background-color:#fff2cc"><b>türelmét és
            alázatosságát, amely <span style="background-color:#ead1dc">korának
              vad és kíméletlen szellemé</span>vel szemben nagyon
            feltűnő volt. </b></span> Különösen hangsúlyozza e vonásait
        Joinville atya, aki mint a király és a királynő gyóntatója
        szemtanúként beszél róluk. Lajos még arra is képes volt, hogy
        zokszó nélkül elviselje szolgái ügyetlenségét vagy egy szegény
        asszony szidalmait.</p>
      <p>A király <span style="background-color:#fff2cc"><b>ugyanakkor
            nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy
            gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is
            nőttek. Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét.
            Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában és
            szeretetében. Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a
            leprásokat is.</b></span></p>
      <p>Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult,
        amellyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra
        felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely Justinianus
        Pandektái néven vált ismertté -- lehetőséget nyitott számára,
        hogy <span style="background-color:#fff2cc"><b>jelentős
            újításokat vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza <span
              style="background-color:#d9ead3">a vidéki urak hatalmát. </span>
          </b></span>Elvette tőlük az önkényes bíráskodás és ítélkezés
        jogát<span style="background-color:#fff2cc"><b>. Betiltotta <span
              style="background-color:#d9ead3">a párbajt mint
              igazságszolgáltatási módot, </span>s hogy <span
              style="background-color:#d9ead3">a vazallusok közötti
              magánháborúkat</span> korlátozza, bevezette az évenkénti
            negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek: ,,a
            király negyven napja''.</b></span></p>
      <p><span style="background-color:#fff2cc"><b>Szívesen
            szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran
            tartózkodott, <span style="background-color:#d9ead3">a
              peres felek </span>szabadon felkereshették</b></span>.
        Más szempontokból azonban Lajos is <span
          style="background-color:#d9ead3"><b>korának gyermeke volt, aki
            kemény, <span style="background-color:#ead1dc">olykor
              kegyetlen </span>büntetéseket rótt ki az istenkáromlókra,
            az eretnekekre és a zsidókra. </b><b>Ennek </b></span><span
          style="background-color:#fff2cc"><b>ellenére művelt és józanul
            gondolkodó uralkodó volt.</b></span></p>
      <div>.......
        <p><span style="background-color:#fff2cc"><b>IX. Lajos
              uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke
              korszakát élte. </b></span><span
            style="background-color:#ead1dc"><b><span
                style="background-color:#d9ead3">A közel-keleti
                fejlemények azonban továbbra is foglalkoztatták a
                királyt. </span>1261-ben jött a hír, hogy Bibarsz
              egyiptomi szultán elfoglalta Palesztina nagy részét. Ezért
            </b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b>Lajos
              király elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot
              szervez.</b></span> <span
            style="background-color:#d9ead3"><b>Hatvanezer fős sereget
              készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk
              Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos
              serege Tunisz városa közelében vert tábort.</b></span> <span
            style="color:#ead1dc"><b><span style="color:#b6d7a8"><span
                  style="background-color:#ead1dc"><span
                    style="color:#000000">A tétlen várakozás közben
                    azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban.
                    Meghalt a király fia, Nevers grófja is, és
                    megbetegedett maga a király is</span></span>.</span>
            </b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b>Mivel
              érezte halála közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt,
              megáldotta, és ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte
              ápolóit, hogy fektessék hamuba és így halt meg 1270.
              augusztus 25-én.</b></span></p>
        <p>Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus.
          De rendkívüli emberi és<span style="background-color:#fff2cc"><b>
              keresztény erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme
              láttára megtestesített, a keresztény királyok
              eszményképévé avatták</b></span>. VIII. Bonifác ezért
          határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én szentté avatja.
          Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralkodó Szép Fülöp felé
          akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább a szent
          király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet
          ismerte el hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római
          naptárba, augusztus 25-re.</p>
        <p> </p>
        <div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> 
          <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
            <tbody>
              <tr>
                <td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a
                    target="_blank"
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
                    moz-do-not-send="true"><img alt="" style="width:
                      46px; height: 29px;"
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
                      moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
                <td style="width: 470px; padding-top: 17px; color:
                  #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial,
                  Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a
                  vírusoktól. <a target="_blank" style="color:
                    #4453ea;"
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient"
                    moz-do-not-send="true">www.avast.com</a></td>
              </tr>
            </tbody>
          </table>
        </div>
      </div>
      <div><br>
          <br>
        <br>
            <br>
          <br>
          <br>
            Egy találós kérdés a világi állam<br>
              kontra Vatikán kérdéshez :<br>
            Mikor adott ki utoljára a pápa<br>
      tűzparancsot a Svájci Gárdának és az önkéntes nemesi testőrségének<br>
              ?<br>
            Igaz e csak jelképes tűzparancs volt <br>
      azzal a utasítással ha a túlerős ellenség betör a Vatinkánba a<br>
      pápai testőrök tegyék le a fegyvert ez már olyan korban történt<br>
              mikor elképzelhetetlenen volt hogy a  pápát    fizikailag<br>
      bántalmazzák és az ellenség  nem bántalmazta a hadifoglyokat sem .<br>
            De azért volt egy kis lövöldözés , a<br>
      Vatikánba betörő csapatok még modern tüzérséget is alkalmaztak .<br>
            Üdv. Egon<br>
             (Ha véletlenül feltettem volna már ezt<br>
      a kérdést akkor jöhet a válasz emlékezetből is internetet is lehet<br>
      használni .Egy másik listán már szóltak hogy az egyik kérdést már<br>
      egyszer feltettem de a válaszra nem emlékeztek ,ez a Titanic volt <br>
              )<br>
            <br>
            <br>
            <br>
            <br>
            <br>
            Íme a fénykép a tisztelgésről :<br>
            <br>
    <a class="moz-txt-link-freetext" href="https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg">https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg</a><br>
            <br>
            <br>
            Kedves Lista ! <br>
            ARANYKOR ?<br>
            <br>
    Múltkor azzal kapcsolatban leveleztünk volt-e ARANYKOR akár csak<br>
      Európa történelmében.Képzeljük el azt a korszakot amikor béke<br>
              időben is háború van(a korabeli magyar törvények ezt<br>
      hatalmaskodásnak hívták és persze tiltották kevés eredménnyel )<br>
      .Ráadásul VIII. Bonifác pápára aki szentté avatta Lajos királyt<br>
              rátörtek politikai ellenfeleinek emberei (többek között az<br>
      aktuális francia IV. Fülöp emberei és a Colonnák )és a Pápa VIII.<br>
      Bonifác kíséretében lévő több bíborost lemészároltak köztük<br>
              Bicskei Gergely esztergomi érseket is a pápát is súlyosan<br>
      bántalmazták ..Mindezt egy keresztény király megkeresztelt emberei<br>
              tették .<br>
    Összehasonlításul :amikor a németek megszállták Rómát az olasz<br>
      kiugrás miatt ,egyetlen német katona sem tehette be a lábát a<br>
      Vatikán állam területére és külön parancs szólt arról a német<br>
      őrjáratoknak és a Róma történelmi nevezetességeit nézegető kimenős<br>
      német katonáknak tisztelegni kell a Vatikán belépési pontjainál<br>
      fegyveres őrséget álló Svájci Gárdistáknak ,készült is egy ilyen<br>
              fénykép .<br>
    De mint tudjátok nagyon is elismerem hogy a ma még (sajnos már<br>
      csak úgy ahogy )élhető európai világunk kialakításáért sokat tett<br>
      a kereszténység de ez nagyon nehéz munka volt és a középkori<br>
      kereszténység idején még alig működött .Most mindez néhány évtized<br>
      alatt tökre tehető ha  a konzervatív értékeket felszámolják .<br>
            Ha emlékeztek nemrég Böjte Csaba is írt arról Báthoryval<br>
              kapcsolatban a régi korok mennyire durvák voltak .<br>
            E.<br>
            <br>
            Emőke ki színesítette nekünk az alábbi mondatot :<br>
            Betiltotta a párbajt mint<br>
                    igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok<br>
                    közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az<br>
          évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:<br>
                  ,,a király negyven napja''.<br>
            2021.08.25.<br>
              8:00 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
            <br>
            SZENT IX. LAJOS KIRÁLY<br>
            <a class="moz-txt-link-freetext" href="https://kattima.hu/hu/app/pray/1563">https://kattima.hu/hu/app/pray/1563</a><br>
            *Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.<br>
            Az uralkodók<br>
          között, akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az egyik<br>
                  legvonzóbb Lajos király. Részben egy durva és<br>
              gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben<br>
      áldozatos törekvése miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb<br>
              érdek elé állította.<br>
            Beauvais<br>
          tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben született.<br>
          Atyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos tizenkét<br>
          éves lett volna, s az uralkodás a királynéra, Kasztíliai<br>
                  Blankára maradt. Kezdetben meg kellett küzdenie a<br>
      sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy jelentős párt élén tört a<br>
      trónra, de a champagne-i Thibaut gróf segítségével Blanka meg<br>
              tudta védeni özvegyi jogait.<br>
            Lajos nagyon<br>
          gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen beleültette a<br>
                  lelkébe a keresztény kötelességtudatot és a bűntől<br>
                  való irtózást, de anyai ösztöneit követve<br>
      uralkodott a fián azután is, hogy 1226. november 29-én Lajost<br>
              megkoronázták. 1234.<br>
          május 27-én feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves<br>
          Provence-i Margitot. Ám az esküvő után még hat évig távol<br>
          tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon beleszólt<br>
                  az életükbe, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak<br>
      megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival<br>
      szemben. Ettől eltekintve azonban Blanka királynő nagyon jó<br>
              politikus volt.<br>
            Lajos 1236-ban<br>
            vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett<br>
            szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III.<br>
                    Henrik, Anglia királya szított.<br>
                  Néhány év múlva,<br>
                  1244-ben egy<br>
                    betegségében fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul,<br>
          keresztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére,<br>
      amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek. A hadjárat valóra<br>
          is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vett benne<br>
          részt, az országot pedig Blanka anyakirálynőre bízták. Mivel Szicília az<br>
          akkor éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka volt,<br>
          elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyiptomba. 1249<br>
                  júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta Damiette<br>
          erődítményét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg<br>
          számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által védett<br>
          erőd, Mansourah előtt vereséget szenvedett és lovagjaival<br>
                  együtt fogságba esett. Fogságában vérhast kapott,<br>
          fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében<br>
                  bocsátották szabadon. Katonái nagy része ekkor<br>
                    cserbenhagyta és hazatért. Lajos még<br>
            hosszasan, mintegy három évig a Szentföldön maradt, és<br>
            megerősítette a keresztények kezében lévő birtokokat és<br>
                    erődöket.<br>
            Blanka<br>
          királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára elhatározta,<br>
          hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be<br>
                  Párizsba. Ettől kezdve<br>
          nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete<br>
          inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett<br>
          legalább egy szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi<br>
          zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről<br>
          való visszatérés óta azonban még szigorúbb volt önmagával<br>
                  szemben. Lemondott a vadászat<br>
          gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. Elutasított magától<br>
                minden<br>
          fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta<br>
                  magát, vezeklőövet viselt. Életrajzírói általában<br>
              kiemelik türelmét<br>
                  és alázatosságát, amely korának vad és<br>
                    kíméletlen szellemével szemben nagyon feltűnő volt. <br>
      Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a<br>
      király és a királynő gyóntatója szemtanúként beszél róluk. Lajos<br>
      még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolgái<br>
              ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.<br>
            A király ugyanakkor<br>
          nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy<br>
          gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is nőttek.<br>
                  Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét.<br>
          Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában és szeretetében.<br>
          Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a leprásokat is.<br>
    Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult,<br>
      amellyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra<br>
      felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely Justinianus Pandektái<br>
      néven vált ismertté -- lehetőséget nyitott számára, hogy jelentős újításokat<br>
          vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza a vidéki urak<br>
                    hatalmát.  Elvette tőlük az önkényes<br>
              bíráskodás és ítélkezés jogát. Betiltotta a párbajt mint<br>
                    igazságszolgáltatási módot, s hogy a vazallusok<br>
                    közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az<br>
          évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:<br>
                  ,,a király negyven napja''.<br>
            Szívesen<br>
          szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran<br>
                  tartózkodott, a<br>
                    peres felek szabadon felkereshették. Más<br>
              szempontokból azonban Lajos is korának gyermeke<br>
                  volt, aki kemény, olykor kegyetlen büntetéseket<br>
          rótt ki az istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. Ennek<br>
                ellenére<br>
                  művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.<br>
            .......<br>
            IX. Lajos<br>
          uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke korszakát<br>
                  élte. A közel-keleti<br>
            fejlemények azonban továbbra is foglalkoztatták a királyt. 1261-ben<br>
                  jött a hír, hogy Bibarsz egyiptomi szultán elfoglalta<br>
                  Palesztina nagy részét. Ezért Lajos király<br>
                  elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez.<br>
              Hatvanezer fős<br>
          sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk<br>
          Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege<br>
          Tunisz városa közelében vert tábort. A tétlen várakozás közben<br>
                azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban. Meghalt a<br>
                király fia, Nevers grófja is, és megbetegedett maga a<br>
                        király is. Mivel érezte halála<br>
          közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt, megáldotta, és<br>
          ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte ápolóit, hogy<br>
          fektessék hamuba és így halt meg 1270. augusztus 25-én.<br>
    Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De<br>
              rendkívüli emberi és keresztény<br>
                  erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára<br>
          megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé avatták.<br>
      VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én<br>
      szentté avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralkodó<br>
      Szép Fülöp felé akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább<br>
      a szent király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet<br>
      ismerte el hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római<br>
              naptárba, augusztus 25-re.<br>
            <br>
            <br>
           <br>
        <br>
              <br>
        Mentes a vírusoktól. <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="http://www.avast.com">www.avast.com</a> <br>
        <br>
        <br>
         <br>
        <br>
        _______________________________________________<br>
        Grem mailing list<br>
        <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
        <a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
      <br>
      <fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
      <pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  </body>
</html>