<html>
  <head>
    <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
  </head>
  <body>
    <p>Kedves Lista !</p>
    <p>ARANYKOR ?<br>
    </p>
    <p>Múltkor azzal kapcsolatban leveleztünk volt-e ARANYKOR akár csak
      Európa történelmében.Képzeljük el azt a korszakot amikor béke
      időben is háború van(a korabeli magyar törvények ezt
      hatalmaskodásnak hívták és persze tiltották kevés eredménnyel )
      .Ráadásul VIII. Bonifác pápára aki szentté avatta Lajos királyt
      rátörtek politikai ellenfeleinek emberei (többek között az
      aktuális francia IV. Fülöp emberei és a Colonnák )és a Pápa VIII.
      Bonifác kíséretében lévő több bíborost lemészároltak köztük
      Bicskei Gergely esztergomi érseket is a pápát is súlyosan
      bántalmazták ..Mindezt egy keresztény király megkeresztelt emberei
      tették .</p>
    <p>Összehasonlításul :amikor a németek megszállták Rómát az olasz
      kiugrás miatt ,egyetlen német katona sem tehette be a lábát a
      Vatikán állam területére és külön parancs szólt arról a német
      őrjáratoknak és a Róma történelmi nevezetességeit nézegető kimenős
      német katonáknak tisztelegni kell a Vatikán belépési pontjainál
      fegyveres őrséget álló Svájci Gárdistáknak ,készült is egy ilyen
      fénykép .</p>
    <p>De mint tudjátok nagyon is elismerem hogy a ma még (sajnos már
      csak úgy ahogy )élhető európai világunk kialakításáért sokat tett
      a kereszténység de ez nagyon nehéz munka volt és a középkori
      kereszténység idején még alig működött .Most mindez néhány évtized
      alatt tökre tehető ha  a konzervatív értékeket felszámolják .</p>
    <p>Ha emlékeztek nemrég Böjte Csaba is írt arról Báthoryval
      kapcsolatban a régi korok mennyire durvák voltak .</p>
    <p>E.<br>
    </p>
    <p>Emőke ki színesítette nekünk az alábbi mondatot <b>:</b></p>
    <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Betiltotta <span
            style="background-color:rgb(217,234,211)">a párbajt mint
            igazságszolgáltatási módot, </span>s hogy <span
            style="background-color:rgb(217,234,211)">a vazallusok
            közötti magánháborúkat</span> korlátozza, bevezette az
          évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:
          ,,a király negyven napja''.</b></span></p>
    <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"></span>2021.08.25.
      8:00 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
    </p>
    <blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwMJU5M8OYXD1EKvt6R_TGwgQC_ypcLhTY6pHmzYd+k5pQ@mail.gmail.com">
      <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
      <div dir="ltr">
        <h2>SZENT IX. LAJOS KIRÁLY</h2>
        <div><a href="https://kattima.hu/hu/app/pray/1563"
            moz-do-not-send="true">https://kattima.hu/hu/app/pray/1563</a></div>
        <p>*Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.</p>
        <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az
              uralkodók között, akiket az Egyház szentként oltárra
              emelt, az egyik legvonzóbb Lajos király</b></span>.
          Részben egy durva és gátlástalan korszakban tanúsított
          nemeslelkűsége, részben áldozatos törekvése miatt, amellyel
          Isten szolgálatát minden egyéb érdek elé állította.</p>
        <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Beauvais
              tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben
              született. Atyja, a francia király meghalt még mielőtt
              Lajos tizenkét éves lett volna, s az uralkodás a
              királynéra, Kasztíliai Blankára maradt. </b></span>Kezdetben
          meg kellett küzdenie a sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy
          jelentős párt élén tört a trónra, de a champagne-i Thibaut
          gróf segítségével Blanka meg tudta védeni özvegyi jogait.</p>
        <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lajos
              nagyon gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen
              beleültette a lelkébe a keresztény kötelességtudatot és <span
                style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűn</span>től
              való irtózást</b></span>, de anyai ösztöneit követve
          uralkodott a fián azután is, hogy 1226. november 29-én Lajost
          megkoronázták. <span
            style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1234. május
              27-én feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves
              Provence-i Margitot. Ám az esküvő után még hat évig távol
              tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon
              beleszólt az életükbe</b></span>, úgyhogy kínos
          fáradsággal tudták csak megvédeni magukat e félreértett anyai
          szeretet beavatkozásaival szemben. Ettől eltekintve azonban
          Blanka királynő nagyon jó politikus volt.</p>
        <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span
                style="background-color:rgb(217,234,211)">Lajos 1236-ban
                vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett
                szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet
                III. Henrik, Angl</span>i<span
                style="background-color:rgb(217,234,211)">a királya
                szított. </span></b></span><span
            style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Néhány év
              múlva, 1244-ben <span
                style="background-color:rgb(234,209,220)">egy
                betegségében</span> fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul,
              keresztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére</b></span>,
          amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek.
          <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hadjárat
              valóra is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vett
              benne részt, az országot pedig Blanka anyakirálynőre
              bízták<span style="background-color:rgb(217,234,211)">. M</span></b></span><span
            style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ivel Szicília
              az akkor éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka
              volt, elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek
              Egyiptomba. 1249 júniusában Lajos megostromolta és
              elfoglalta Damiette erődítményét, amely a Szentföld felé
              vezető utat nyitotta meg számukra. Néhány hónap múlva egy
              másik, arabok által védett erőd, Mansourah előtt vereséget
              szenvedett és lovagjaival együtt fogságba esett.
              Fogságában <span
                style="background-color:rgb(234,209,220)">vérhast kapot</span>t,
              fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében
              bocsátották szabadon. Katonái <span
                style="background-color:rgb(234,209,220)">nagy része
                ekkor cserbenhagyta és hazatért</span>.<span
                style="background-color:rgb(255,242,204)"> Lajos még
                hosszasan, mintegy három évig a Szentföldön maradt, és
                megerősítette a keresztények kezében lévő birtokokat és
                erődöket.</span></b></span></p>
        <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Blanka
              királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára
              elhatározta, hogy visszatér országába. 1254. szeptember
              7-én vonult be Párizsb<span
                style="background-color:rgb(255,242,204)">a</span></b></span><span
            style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Ettől kezdve
              nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete
              inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett
              legalább egy szentmisén és teljes egészében imádkozta a
              papi zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a
              Szentföldről való visszatérés óta azonban még szigorúbb
              volt önmagával szemben. Lemondott </b></span><span
            style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a vadászat
              gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. </b></span><span
            style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Elutasított
              magától </b></span><span
            style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>minden
              fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt,
              ostorozta magát, vezeklőövet viselt</b></span>.
          Életrajzírói általában kiemelik <span
            style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>türelmét és
              alázatosságát, amely <span
                style="background-color:rgb(234,209,220)">korának vad és
                kíméletlen szellemé</span>vel szemben nagyon feltűnő
              volt. </b></span>
          Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a
          király és a királynő gyóntatója szemtanúként beszél róluk.
          Lajos még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje
          szolgái ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.</p>
        <p>A király <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ugyanakkor
              nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy
              gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is
              nőttek. Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét.
              Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában és
              szeretetében. Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a
              leprásokat is.</b></span></p>
        <p>Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is
          kinyilvánult, amellyel javítani akart az ország életén. Az épp
          ekkor újra felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely
          Justinianus Pandektái néven vált ismertté -- lehetőséget
          nyitott számára, hogy <span
            style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>jelentős
              újításokat vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza <span
                style="background-color:rgb(217,234,211)">a vidéki urak
                hatalmát. </span>
            </b></span>Elvette tőlük az önkényes bíráskodás és ítélkezés
          jogát<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>.
              Betiltotta <span
                style="background-color:rgb(217,234,211)">a párbajt mint
                igazságszolgáltatási módot, </span>s hogy <span
                style="background-color:rgb(217,234,211)">a vazallusok
                közötti magánháborúkat</span> korlátozza, bevezette az
              évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így
              neveztek: ,,a király negyven napja''.</b></span></p>
        <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szívesen
              szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran
              tartózkodott, <span
                style="background-color:rgb(217,234,211)">a peres felek
              </span>szabadon felkereshették</b></span>. Más
          szempontokból azonban Lajos is <span
            style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>korának
              gyermeke volt, aki kemény, <span
                style="background-color:rgb(234,209,220)">olykor
                kegyetlen </span>büntetéseket rótt ki az
              istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. </b><b>Ennek
            </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellenére
              művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.</b></span></p>
        .......<br>
        <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>IX. Lajos
              uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke
              korszakát élte. </b></span><span
            style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span
                style="background-color:rgb(217,234,211)">A közel-keleti
                fejlemények azonban továbbra is foglalkoztatták a
                királyt. </span>1261-ben jött a hír, hogy Bibarsz
              egyiptomi szultán elfoglalta Palesztina nagy részét. Ezért
            </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lajos
              király elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot
              szervez.</b></span> <span
            style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hatvanezer fős
              sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az első
              céljuk Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt.
              Lajos serege Tunisz városa közelében vert tábort.</b></span>
          <span style="color:rgb(234,209,220)"><b><span
                style="color:rgb(182,215,168)"><span
                  style="background-color:rgb(234,209,220)"><span
                    style="color:rgb(0,0,0)">A tétlen várakozás közben
                    azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban.
                    Meghalt a király fia, Nevers grófja is, és
                    megbetegedett maga a király is</span></span>.</span>
            </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mivel
              érezte halála közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt,
              megáldotta, és ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte
              ápolóit, hogy fektessék hamuba és így halt meg 1270.
              augusztus 25-én.</b></span></p>
        <p>Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus.
          De rendkívüli emberi és<span
            style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> keresztény
              erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára
              megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé
              avatták</b></span>. VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy
          1297. augusztus 11-én szentté avatja. Meggyanúsították ugyan,
          hogy az akkor uralkodó Szép Fülöp felé akar ezzel lépést
          tenni, valójában azonban inkább a szent király felé
          általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet ismerte el
          hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba,
          augusztus 25-re.</p>
        <hr>
        <p><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><strong>Istenünk, ki
                Szent Lajos királyt a földi uralkodás gondjaiból a
                mennyek országának dicsőségébe emelted, kérünk, az ő
                közbenjárására engedd, hogy földi életünkben végzett
                szolgálatainkkal mi is örökkévaló országodat keressük!</strong></i></span></p>
      </div>
      <div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
        <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
          <tbody>
            <tr>
              <td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
                  target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png"
                    alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
                    moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
              <td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
                a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
                  target="_blank" style="color:#4453ea"
                  moz-do-not-send="true">www.avg.com</a> </td>
            </tr>
          </tbody>
        </table>
      </div>
      <br>
      <fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
      <pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  </body>
</html>