<html>
<head>
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<div class="moz-cite-prefix">Egy találós kérdés a világi állam
kontra Vatikán kérdéshez :</div>
<div class="moz-cite-prefix">Mikor adott ki utoljára a pápa
tűzparancsot a Svájci Gárdának és az önkéntes nemesi testőrségének
?</div>
<div class="moz-cite-prefix">Igaz e csak jelképes tűzparancs volt
azzal a utasítással ha a túlerős ellenség betör a Vatinkánba a
pápai testőrök tegyék le a fegyvert ez már olyan korban történt
mikor elképzelhetetlenen volt hogy a pápát fizikailag
bántalmazzák és az ellenség nem bántalmazta a hadifoglyokat sem .</div>
<div class="moz-cite-prefix">De azért volt egy kis lövöldözés , a
Vatikánba betörő csapatok még modern tüzérséget is alkalmaztak .</div>
<div class="moz-cite-prefix">Üdv. Egon</div>
<div class="moz-cite-prefix"> (Ha véletlenül feltettem volna már ezt
a kérdést akkor jöhet a válasz emlékezetből is internetet is lehet
használni .Egy másik listán már szóltak hogy az egyik kérdést már
egyszer feltettem de a válaszra nem emlékeztek ,ez a Titanic volt
)<br>
</div>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<p>Íme a fénykép a tisztelgésről :<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix"><a class="moz-txt-link-freetext"
href="https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg">https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg</a></div>
<div class="moz-cite-prefix"><br>
</div>
<div class="moz-cite-prefix">Kedves Lista ! </div>
<p>ARANYKOR ?<br>
</p>
<p>Múltkor azzal kapcsolatban leveleztünk volt-e ARANYKOR akár csak
Európa történelmében.Képzeljük el azt a korszakot amikor béke
időben is háború van(a korabeli magyar törvények ezt
hatalmaskodásnak hívták és persze tiltották kevés eredménnyel )
.Ráadásul VIII. Bonifác pápára aki szentté avatta Lajos királyt
rátörtek politikai ellenfeleinek emberei (többek között az
aktuális francia IV. Fülöp emberei és a Colonnák )és a Pápa VIII.
Bonifác kíséretében lévő több bíborost lemészároltak köztük
Bicskei Gergely esztergomi érseket is a pápát is súlyosan
bántalmazták ..Mindezt egy keresztény király megkeresztelt emberei
tették .</p>
<p>Összehasonlításul :amikor a németek megszállták Rómát az olasz
kiugrás miatt ,egyetlen német katona sem tehette be a lábát a
Vatikán állam területére és külön parancs szólt arról a német
őrjáratoknak és a Róma történelmi nevezetességeit nézegető kimenős
német katonáknak tisztelegni kell a Vatikán belépési pontjainál
fegyveres őrséget álló Svájci Gárdistáknak ,készült is egy ilyen
fénykép .</p>
<p>De mint tudjátok nagyon is elismerem hogy a ma még (sajnos már
csak úgy ahogy )élhető európai világunk kialakításáért sokat tett
a kereszténység de ez nagyon nehéz munka volt és a középkori
kereszténység idején még alig működött .Most mindez néhány évtized
alatt tökre tehető ha a konzervatív értékeket felszámolják .</p>
<p>Ha emlékeztek nemrég Böjte Csaba is írt arról Báthoryval
kapcsolatban a régi korok mennyire durvák voltak .</p>
<p>E.<br>
</p>
<p>Emőke ki színesítette nekünk az alábbi mondatot <b>:</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Betiltotta <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">a párbajt mint
igazságszolgáltatási módot, </span>s hogy <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">a vazallusok
közötti magánháborúkat</span> korlátozza, bevezette az
évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:
,,a király negyven napja''.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"></span>2021.08.25.
8:00 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
</p>
<h2>SZENT IX. LAJOS KIRÁLY</h2>
<div><a href="https://kattima.hu/hu/app/pray/1563">https://kattima.hu/hu/app/pray/1563</a></div>
<p>*Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az uralkodók
között, akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az egyik
legvonzóbb Lajos király</b></span>. Részben egy durva és
gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben
áldozatos törekvése miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb
érdek elé állította.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Beauvais
tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben született.
Atyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos tizenkét
éves lett volna, s az uralkodás a királynéra, Kasztíliai
Blankára maradt. </b></span>Kezdetben meg kellett küzdenie a
sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy jelentős párt élén tört a
trónra, de a champagne-i Thibaut gróf segítségével Blanka meg
tudta védeni özvegyi jogait.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lajos nagyon
gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen beleültette a
lelkébe a keresztény kötelességtudatot és <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűn</span>től
való irtózást</b></span>, de anyai ösztöneit követve
uralkodott a fián azután is, hogy 1226. november 29-én Lajost
megkoronázták. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1234.
május 27-én feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves
Provence-i Margitot. Ám az esküvő után még hat évig távol
tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon beleszólt
az életükbe</b></span>, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak
megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival
szemben. Ettől eltekintve azonban Blanka királynő nagyon jó
politikus volt.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span
style="background-color:rgb(217,234,211)">Lajos 1236-ban
vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett
szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III.
Henrik, Angl</span>i<span
style="background-color:rgb(217,234,211)">a királya szított.
</span></b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Néhány év múlva,
1244-ben <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy
betegségében</span> fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul,
keresztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére</b></span>,
amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek. <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hadjárat valóra
is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vett benne
részt, az országot pedig Blanka anyakirálynőre bízták<span
style="background-color:rgb(217,234,211)">. M</span></b></span><span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ivel Szicília az
akkor éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka volt,
elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyiptomba. 1249
júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta Damiette
erődítményét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg
számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által védett
erőd, Mansourah előtt vereséget szenvedett és lovagjaival
együtt fogságba esett. Fogságában <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">vérhast kapot</span>t,
fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében
bocsátották szabadon. Katonái <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">nagy része ekkor
cserbenhagyta és hazatért</span>.<span
style="background-color:rgb(255,242,204)"> Lajos még
hosszasan, mintegy három évig a Szentföldön maradt, és
megerősítette a keresztények kezében lévő birtokokat és
erődöket.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Blanka
királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára elhatározta,
hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be
Párizsb<span style="background-color:rgb(255,242,204)">a</span></b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Ettől kezdve
nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete
inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett
legalább egy szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi
zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről
való visszatérés óta azonban még szigorúbb volt önmagával
szemben. Lemondott </b></span><span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a vadászat
gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. </b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Elutasított magától
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>minden
fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta
magát, vezeklőövet viselt</b></span>. Életrajzírói általában
kiemelik <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>türelmét
és alázatosságát, amely <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">korának vad és
kíméletlen szellemé</span>vel szemben nagyon feltűnő volt. </b></span>
Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a
király és a királynő gyóntatója szemtanúként beszél róluk. Lajos
még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolgái
ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.</p>
<p>A király <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ugyanakkor
nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy
gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is nőttek.
Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét.
Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában és szeretetében.
Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a leprásokat is.</b></span></p>
<p>Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult,
amellyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra
felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely Justinianus Pandektái
néven vált ismertté -- lehetőséget nyitott számára, hogy <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>jelentős újításokat
vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">a vidéki urak
hatalmát. </span> </b></span>Elvette tőlük az önkényes
bíráskodás és ítélkezés jogát<span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Betiltotta <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">a párbajt mint
igazságszolgáltatási módot, </span>s hogy <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">a vazallusok
közötti magánháborúkat</span> korlátozza, bevezette az
évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:
,,a király negyven napja''.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szívesen
szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran
tartózkodott, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
peres felek </span>szabadon felkereshették</b></span>. Más
szempontokból azonban Lajos is <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>korának gyermeke
volt, aki kemény, <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">olykor kegyetlen </span>büntetéseket
rótt ki az istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. </b><b>Ennek
</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellenére
művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.</b></span></p>
.......<br>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>IX. Lajos
uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke korszakát
élte. </b></span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span
style="background-color:rgb(217,234,211)">A közel-keleti
fejlemények azonban továbbra is foglalkoztatták a királyt. </span>1261-ben
jött a hír, hogy Bibarsz egyiptomi szultán elfoglalta
Palesztina nagy részét. Ezért </b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lajos király
elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez.</b></span>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hatvanezer fős
sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk
Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege
Tunisz városa közelében vert tábort.</b></span> <span
style="color:rgb(234,209,220)"><b><span
style="color:rgb(182,215,168)"><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><span
style="color:rgb(0,0,0)">A tétlen várakozás közben
azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban. Meghalt a
király fia, Nevers grófja is, és megbetegedett maga a
király is</span></span>.</span> </b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mivel érezte halála
közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt, megáldotta, és
ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte ápolóit, hogy
fektessék hamuba és így halt meg 1270. augusztus 25-én.</b></span></p>
<p>Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De
rendkívüli emberi és<span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> keresztény
erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára
megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé avatták</b></span>.
VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én
szentté avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralkodó
Szép Fülöp felé akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább
a szent király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet
ismerte el hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római
naptárba, augusztus 25-re.</p>
<hr>
<p></p>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
<tr>
<td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" /></a></td>
<td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>