<html>
  <head>

    <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
  </head>
  <body>
    <div class="moz-cite-prefix">Egy találós kérdés a világi állam
      kontra Vatikán kérdéshez :</div>
    <div class="moz-cite-prefix">Mikor adott ki utoljára a pápa
      tűzparancsot a Svájci Gárdának és az önkéntes nemesi testőrségének
      ?</div>
    <div class="moz-cite-prefix">Igaz e csak jelképes tűzparancs volt 
      azzal a utasítással ha a túlerős ellenség betör a Vatinkánba a
      pápai testőrök tegyék le a fegyvert ez már olyan korban történt
      mikor elképzelhetetlenen volt hogy a  pápát    fizikailag
      bántalmazzák és az ellenség  nem bántalmazta a hadifoglyokat sem .</div>
    <div class="moz-cite-prefix">De azért volt egy kis lövöldözés , a
      Vatikánba betörő csapatok még modern tüzérséget is alkalmaztak .</div>
    <div class="moz-cite-prefix">Üdv. Egon</div>
    <div class="moz-cite-prefix"> (Ha véletlenül feltettem volna már ezt
      a kérdést akkor jöhet a válasz emlékezetből is internetet is lehet
      használni .Egy másik listán már szóltak hogy az egyik kérdést már
      egyszer feltettem de a válaszra nem emlékeztek ,ez a Titanic volt 
      )<br>
    </div>
    <p><br>
    </p>
    <p><br>
    </p>
    <p>Íme a fénykép a tisztelgésről :<br>
    </p>
    <div class="moz-cite-prefix"><a class="moz-txt-link-freetext"
href="https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg">https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg</a></div>
    <div class="moz-cite-prefix"><br>
    </div>
    <div class="moz-cite-prefix">Kedves Lista ! </div>
    <p>ARANYKOR ?<br>
    </p>
    <p>Múltkor azzal kapcsolatban leveleztünk volt-e ARANYKOR akár csak
      Európa történelmében.Képzeljük el azt a korszakot amikor béke
      időben is háború van(a korabeli magyar törvények ezt
      hatalmaskodásnak hívták és persze tiltották kevés eredménnyel )
      .Ráadásul VIII. Bonifác pápára aki szentté avatta Lajos királyt
      rátörtek politikai ellenfeleinek emberei (többek között az
      aktuális francia IV. Fülöp emberei és a Colonnák )és a Pápa VIII.
      Bonifác kíséretében lévő több bíborost lemészároltak köztük
      Bicskei Gergely esztergomi érseket is a pápát is súlyosan
      bántalmazták ..Mindezt egy keresztény király megkeresztelt emberei
      tették .</p>
    <p>Összehasonlításul :amikor a németek megszállták Rómát az olasz
      kiugrás miatt ,egyetlen német katona sem tehette be a lábát a
      Vatikán állam területére és külön parancs szólt arról a német
      őrjáratoknak és a Róma történelmi nevezetességeit nézegető kimenős
      német katonáknak tisztelegni kell a Vatikán belépési pontjainál
      fegyveres őrséget álló Svájci Gárdistáknak ,készült is egy ilyen
      fénykép .</p>
    <p>De mint tudjátok nagyon is elismerem hogy a ma még (sajnos már
      csak úgy ahogy )élhető európai világunk kialakításáért sokat tett
      a kereszténység de ez nagyon nehéz munka volt és a középkori
      kereszténység idején még alig működött .Most mindez néhány évtized
      alatt tökre tehető ha  a konzervatív értékeket felszámolják .</p>
    <p>Ha emlékeztek nemrég Böjte Csaba is írt arról Báthoryval
      kapcsolatban a régi korok mennyire durvák voltak .</p>
    <p>E.<br>
    </p>
    <p>Emőke ki színesítette nekünk az alábbi mondatot <b>:</b></p>
    <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Betiltotta <span
            style="background-color:rgb(217,234,211)">a párbajt mint
            igazságszolgáltatási módot, </span>s hogy <span
            style="background-color:rgb(217,234,211)">a vazallusok
            közötti magánháborúkat</span> korlátozza, bevezette az
          évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:
          ,,a király negyven napja''.</b></span></p>
    <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"></span>2021.08.25.
      8:00 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
    </p>
    <h2>SZENT IX. LAJOS KIRÁLY</h2>
    <div><a href="https://kattima.hu/hu/app/pray/1563">https://kattima.hu/hu/app/pray/1563</a></div>
    <p>*Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.</p>
    <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az uralkodók
          között, akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az egyik
          legvonzóbb Lajos király</b></span>. Részben egy durva és
      gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben
      áldozatos törekvése miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb
      érdek elé állította.</p>
    <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Beauvais
          tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben született.
          Atyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos tizenkét
          éves lett volna, s az uralkodás a királynéra, Kasztíliai
          Blankára maradt. </b></span>Kezdetben meg kellett küzdenie a
      sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy jelentős párt élén tört a
      trónra, de a champagne-i Thibaut gróf segítségével Blanka meg
      tudta védeni özvegyi jogait.</p>
    <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lajos nagyon
          gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen beleültette a
          lelkébe a keresztény kötelességtudatot és <span
            style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűn</span>től
          való irtózást</b></span>, de anyai ösztöneit követve
      uralkodott a fián azután is, hogy 1226. november 29-én Lajost
      megkoronázták. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1234.
          május 27-én feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves
          Provence-i Margitot. Ám az esküvő után még hat évig távol
          tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon beleszólt
          az életükbe</b></span>, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak
      megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival
      szemben. Ettől eltekintve azonban Blanka királynő nagyon jó
      politikus volt.</p>
    <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span
            style="background-color:rgb(217,234,211)">Lajos 1236-ban
            vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett
            szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III.
            Henrik, Angl</span>i<span
            style="background-color:rgb(217,234,211)">a királya szított.
          </span></b></span><span
        style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Néhány év múlva,
          1244-ben <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy
            betegségében</span> fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul,
          keresztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére</b></span>,
      amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek. <span
        style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hadjárat valóra
          is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vett benne
          részt, az országot pedig Blanka anyakirálynőre bízták<span
            style="background-color:rgb(217,234,211)">. M</span></b></span><span
        style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ivel Szicília az
          akkor éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka volt,
          elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyiptomba. 1249
          júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta Damiette
          erődítményét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg
          számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által védett
          erőd, Mansourah előtt vereséget szenvedett és lovagjaival
          együtt fogságba esett. Fogságában <span
            style="background-color:rgb(234,209,220)">vérhast kapot</span>t,
          fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében
          bocsátották szabadon. Katonái <span
            style="background-color:rgb(234,209,220)">nagy része ekkor
            cserbenhagyta és hazatért</span>.<span
            style="background-color:rgb(255,242,204)"> Lajos még
            hosszasan, mintegy három évig a Szentföldön maradt, és
            megerősítette a keresztények kezében lévő birtokokat és
            erődöket.</span></b></span></p>
    <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Blanka
          királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára elhatározta,
          hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be
          Párizsb<span style="background-color:rgb(255,242,204)">a</span></b></span><span
        style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Ettől kezdve
          nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete
          inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett
          legalább egy szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi
          zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről
          való visszatérés óta azonban még szigorúbb volt önmagával
          szemben. Lemondott </b></span><span
        style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a vadászat
          gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. </b></span><span
        style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Elutasított magától
        </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>minden
          fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta
          magát, vezeklőövet viselt</b></span>. Életrajzírói általában
      kiemelik <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>türelmét
          és alázatosságát, amely <span
            style="background-color:rgb(234,209,220)">korának vad és
            kíméletlen szellemé</span>vel szemben nagyon feltűnő volt. </b></span>
      Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a
      király és a királynő gyóntatója szemtanúként beszél róluk. Lajos
      még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolgái
      ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.</p>
    <p>A király <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ugyanakkor
          nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy
          gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is nőttek.
          Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét.
          Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában és szeretetében.
          Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a leprásokat is.</b></span></p>
    <p>Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult,
      amellyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra
      felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely Justinianus Pandektái
      néven vált ismertté -- lehetőséget nyitott számára, hogy <span
        style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>jelentős újításokat
          vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza <span
            style="background-color:rgb(217,234,211)">a vidéki urak
            hatalmát. </span> </b></span>Elvette tőlük az önkényes
      bíráskodás és ítélkezés jogát<span
        style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Betiltotta <span
            style="background-color:rgb(217,234,211)">a párbajt mint
            igazságszolgáltatási módot, </span>s hogy <span
            style="background-color:rgb(217,234,211)">a vazallusok
            közötti magánháborúkat</span> korlátozza, bevezette az
          évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek:
          ,,a király negyven napja''.</b></span></p>
    <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szívesen
          szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran
          tartózkodott, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
            peres felek </span>szabadon felkereshették</b></span>. Más
      szempontokból azonban Lajos is <span
        style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>korának gyermeke
          volt, aki kemény, <span
            style="background-color:rgb(234,209,220)">olykor kegyetlen </span>büntetéseket
          rótt ki az istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. </b><b>Ennek
        </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellenére
          művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.</b></span></p>
    .......<br>
    <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>IX. Lajos
          uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke korszakát
          élte. </b></span><span
        style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span
            style="background-color:rgb(217,234,211)">A közel-keleti
            fejlemények azonban továbbra is foglalkoztatták a királyt. </span>1261-ben
          jött a hír, hogy Bibarsz egyiptomi szultán elfoglalta
          Palesztina nagy részét. Ezért </b></span><span
        style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lajos király
          elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez.</b></span>
      <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hatvanezer fős
          sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk
          Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege
          Tunisz városa közelében vert tábort.</b></span> <span
        style="color:rgb(234,209,220)"><b><span
            style="color:rgb(182,215,168)"><span
              style="background-color:rgb(234,209,220)"><span
                style="color:rgb(0,0,0)">A tétlen várakozás közben
                azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban. Meghalt a
                király fia, Nevers grófja is, és megbetegedett maga a
                király is</span></span>.</span> </b></span><span
        style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mivel érezte halála
          közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt, megáldotta, és
          ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte ápolóit, hogy
          fektessék hamuba és így halt meg 1270. augusztus 25-én.</b></span></p>
    <p>Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De
      rendkívüli emberi és<span
        style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> keresztény
          erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára
          megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé avatták</b></span>.
      VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én
      szentté avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralkodó
      Szép Fülöp felé akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább
      a szent király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet
      ismerte el hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római
      naptárba, augusztus 25-re.</p>
    <hr>
    <p></p>
  <div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
        <tr>
      <td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" /></a></td>
                <td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a>            </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>