<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<p>Íme a fénykép a tisztelgésről :<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix"><a class="moz-txt-link-freetext"
href="https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg">https://epicpew.com/wp-content/uploads/2016/05/swiss-guard-vintage.jpg</a></div>
<div class="moz-cite-prefix"><br>
</div>
<div class="moz-cite-prefix">Kedves Lista ! </div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:5c7d5d08-8cdc-c1f6-66a7-70072f852900@t-online.hu">
<p>ARANYKOR ?<br>
</p>
<p>Múltkor azzal kapcsolatban leveleztünk volt-e ARANYKOR akár
csak Európa történelmében.Képzeljük el azt a korszakot amikor
béke időben is háború van(a korabeli magyar törvények ezt
hatalmaskodásnak hívták és persze tiltották kevés eredménnyel )
.Ráadásul VIII. Bonifác pápára aki szentté avatta Lajos királyt
rátörtek politikai ellenfeleinek emberei (többek között az
aktuális francia IV. Fülöp emberei és a Colonnák )és a Pápa
VIII. Bonifác kíséretében lévő több bíborost lemészároltak
köztük Bicskei Gergely esztergomi érseket is a pápát is súlyosan
bántalmazták ..Mindezt egy keresztény király megkeresztelt
emberei tették .</p>
<p>Összehasonlításul :amikor a németek megszállták Rómát az olasz
kiugrás miatt ,egyetlen német katona sem tehette be a lábát a
Vatikán állam területére és külön parancs szólt arról a német
őrjáratoknak és a Róma történelmi nevezetességeit nézegető
kimenős német katonáknak tisztelegni kell a Vatikán belépési
pontjainál fegyveres őrséget álló Svájci Gárdistáknak ,készült
is egy ilyen fénykép .</p>
<p>De mint tudjátok nagyon is elismerem hogy a ma még (sajnos már
csak úgy ahogy )élhető európai világunk kialakításáért sokat
tett a kereszténység de ez nagyon nehéz munka volt és a
középkori kereszténység idején még alig működött .Most mindez
néhány évtized alatt tökre tehető ha a konzervatív értékeket
felszámolják .</p>
<p>Ha emlékeztek nemrég Böjte Csaba is írt arról Báthoryval
kapcsolatban a régi korok mennyire durvák voltak .</p>
<p>E.<br>
</p>
<p>Emőke ki színesítette nekünk az alábbi mondatot <b>:</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Betiltotta <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">a párbajt mint
igazságszolgáltatási módot, </span>s hogy <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">a vazallusok
közötti magánháborúkat</span> korlátozza, bevezette az
évenkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így
neveztek: ,,a király negyven napja''.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"></span>2021.08.25.
8:00 keltezéssel, Emoke Greschik írta:<br>
</p>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwMJU5M8OYXD1EKvt6R_TGwgQC_ypcLhTY6pHmzYd+k5pQ@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html;
charset=UTF-8">
<div dir="ltr">
<h2>SZENT IX. LAJOS KIRÁLY</h2>
<div><a href="https://kattima.hu/hu/app/pray/1563"
moz-do-not-send="true">https://kattima.hu/hu/app/pray/1563</a></div>
<p>*Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az
uralkodók között, akiket az Egyház szentként oltárra
emelt, az egyik legvonzóbb Lajos király</b></span>.
Részben egy durva és gátlástalan korszakban tanúsított
nemeslelkűsége, részben áldozatos törekvése miatt, amellyel
Isten szolgálatát minden egyéb érdek elé állította.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Beauvais
tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben
született. Atyja, a francia király meghalt még mielőtt
Lajos tizenkét éves lett volna, s az uralkodás a
királynéra, Kasztíliai Blankára maradt. </b></span>Kezdetben
meg kellett küzdenie a sógorával, Philipp Hurepellel, aki
egy jelentős párt élén tört a trónra, de a champagne-i
Thibaut gróf segítségével Blanka meg tudta védeni özvegyi
jogait.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lajos
nagyon gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen
beleültette a lelkébe a keresztény kötelességtudatot és
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűn</span>től
való irtózást</b></span>, de anyai ösztöneit követve
uralkodott a fián azután is, hogy 1226. november 29-én
Lajost megkoronázták. <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1234. május
27-én feleségül adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves
Provence-i Margitot. Ám az esküvő után még hat évig
távol tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon
beleszólt az életükbe</b></span>, úgyhogy kínos
fáradsággal tudták csak megvédeni magukat e félreértett
anyai szeretet beavatkozásaival szemben. Ettől eltekintve
azonban Blanka királynő nagyon jó politikus volt.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span
style="background-color:rgb(217,234,211)">Lajos
1236-ban vette át a kormányzást, s mindjárt
fegyveresen kellett szembeszállnia vazallusai ismételt
lázadásával, amelyet III. Henrik, Angl</span>i<span
style="background-color:rgb(217,234,211)">a királya
szított. </span></b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Néhány év
múlva, 1244-ben <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">egy
betegségében</span> fogadalmat tett, hogy ha
felgyógyul, keresztes háborút szervez a Szentföld
visszaszerzésére</b></span>, amelyet a mohamedánok éppen
akkor újra hatalmukba kerítettek. <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hadjárat
valóra is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt
vett benne részt, az országot pedig Blanka
anyakirálynőre bízták<span
style="background-color:rgb(217,234,211)">. M</span></b></span><span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ivel Szicília
az akkor éppen kiközösített II. Frigyes császár birtoka
volt, elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek
Egyiptomba. 1249 júniusában Lajos megostromolta és
elfoglalta Damiette erődítményét, amely a Szentföld felé
vezető utat nyitotta meg számukra. Néhány hónap múlva
egy másik, arabok által védett erőd, Mansourah előtt
vereséget szenvedett és lovagjaival együtt fogságba
esett. Fogságában <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">vérhast
kapot</span>t, fel kellett adnia Damiette-et, s csak
váltságdíj fejében bocsátották szabadon. Katonái <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">nagy része
ekkor cserbenhagyta és hazatért</span>.<span
style="background-color:rgb(255,242,204)"> Lajos még
hosszasan, mintegy három évig a Szentföldön maradt, és
megerősítette a keresztények kezében lévő birtokokat
és erődöket.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Blanka
királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára
elhatározta, hogy visszatér országába. 1254. szeptember
7-én vonult be Párizsb<span
style="background-color:rgb(255,242,204)">a</span></b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Ettől
kezdve nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A
magánélete inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta
részt vett legalább egy szentmisén és teljes egészében
imádkozta a papi zsolozsmát. Korábban is nagyon
egyszerűen élt, a Szentföldről való visszatérés óta
azonban még szigorúbb volt önmagával szemben. Lemondott
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
vadászat gyönyörűségéről, amit pedig nagyon kedvelt. </b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Elutasított
magától </b></span><span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>minden
fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt,
ostorozta magát, vezeklőövet viselt</b></span>.
Életrajzírói általában kiemelik <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>türelmét és
alázatosságát, amely <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">korának vad
és kíméletlen szellemé</span>vel szemben nagyon
feltűnő volt. </b></span> Különösen hangsúlyozza e
vonásait Joinville atya, aki mint a király és a királynő
gyóntatója szemtanúként beszél róluk. Lajos még arra is
képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolgái
ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.</p>
<p>A király <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ugyanakkor
nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő
tizenegy gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen
fel is nőttek. Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a
feleségét. Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában
és szeretetében. Saját kezével szolgált nekik, gondozta
még a leprásokat is.</b></span></p>
<p>Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is
kinyilvánult, amellyel javítani akart az ország életén. Az
épp ekkor újra felfedezett római törvénygyűjtemény -- amely
Justinianus Pandektái néven vált ismertté -- lehetőséget
nyitott számára, hogy <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>jelentős
újításokat vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">a vidéki
urak hatalmát. </span> </b></span>Elvette tőlük az
önkényes bíráskodás és ítélkezés jogát<span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Betiltotta
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
párbajt mint igazságszolgáltatási módot, </span>s
hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
vazallusok közötti magánháborúkat</span> korlátozza,
bevezette az évenkénti negyvennapos fegyverszünetet,
amelyet így neveztek: ,,a király negyven napja''.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szívesen
szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol
gyakran tartózkodott, <span
style="background-color:rgb(217,234,211)">a peres
felek </span>szabadon felkereshették</b></span>. Más
szempontokból azonban Lajos is <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>korának
gyermeke volt, aki kemény, <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">olykor
kegyetlen </span>büntetéseket rótt ki az
istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. </b><b>Ennek
</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellenére
művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.</b></span></p>
.......<br>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>IX.
Lajos uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a
béke korszakát élte. </b></span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span
style="background-color:rgb(217,234,211)">A
közel-keleti fejlemények azonban továbbra is
foglalkoztatták a királyt. </span>1261-ben jött a
hír, hogy Bibarsz egyiptomi szultán elfoglalta
Palesztina nagy részét. Ezért </b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lajos király
elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez.</b></span>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hatvanezer
fős sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az
első céljuk Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou
Károlyt. Lajos serege Tunisz városa közelében vert
tábort.</b></span> <span style="color:rgb(234,209,220)"><b><span
style="color:rgb(182,215,168)"><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><span
style="color:rgb(0,0,0)">A tétlen várakozás közben
azonban kolera ütötte fel a fejét a táborban.
Meghalt a király fia, Nevers grófja is, és
megbetegedett maga a király is</span></span>.</span>
</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mivel
érezte halála közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt,
megáldotta, és ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte
ápolóit, hogy fektessék hamuba és így halt meg 1270.
augusztus 25-én.</b></span></p>
<p>Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy
politikus. De rendkívüli emberi és<span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> keresztény
erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára
megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé
avatták</b></span>. VIII. Bonifác ezért határozta el,
hogy 1297. augusztus 11-én szentté avatja. Meggyanúsították
ugyan, hogy az akkor uralkodó Szép Fülöp felé akar ezzel
lépést tenni, valójában azonban inkább a szent király felé
általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet ismerte el
hivatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba,
augusztus 25-re.</p>
<hr>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><strong>Istenünk, ki
Szent Lajos királyt a földi uralkodás gondjaiból a
mennyek országának dicsőségébe emelted, kérünk, az ő
közbenjárására engedd, hogy földi életünkben végzett
szolgálatainkkal mi is örökkévaló országodat keressük!</strong></i></span></p>
</div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" style="color:#4453ea"
moz-do-not-send="true">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>