<div dir="ltr">
<h2>SZENT IX. LAJOS KIRÁLY</h2><div><a href="https://kattima.hu/hu/app/pray/1563">https://kattima.hu/hu/app/pray/1563</a></div>
<p>*Poissy(?), 1219. április 25. +Tunisz, 1270. augusztus 25.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az uralkodók között, akiket az Egyház szentként oltárra emelt, az
egyik legvonzóbb Lajos király</b></span>. Részben egy durva és gátlástalan
korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben áldozatos törekvése miatt,
amellyel Isten szolgálatát minden egyéb érdek elé állította.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Beauvais tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben
született. Atyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos tizenkét
éves lett volna, s az uralkodás a királynéra, Kasztíliai Blankára
maradt. </b></span>Kezdetben meg kellett küzdenie a sógorával, Philipp Hurepellel,
aki egy jelentős párt élén tört a trónra, de a champagne-i Thibaut gróf
segítségével Blanka meg tudta védeni özvegyi jogait.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lajos nagyon gondos nevelésben részesült. Édesanyja mélyen
beleültette a lelkébe a keresztény kötelességtudatot és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűn</span>től való
irtózást</b></span>, de anyai ösztöneit követve uralkodott a fián azután is, hogy
1226. november 29-én Lajost megkoronázták. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1234. május 27-én feleségül
adta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves Provence-i Margitot. Ám az esküvő
után még hat évig távol tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is
nagyon beleszólt az életükbe</b></span>, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak
megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival szemben.
Ettől eltekintve azonban Blanka királynő nagyon jó politikus volt.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Lajos 1236-ban vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett
szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III. Henrik,
Angl</span>i<span style="background-color:rgb(217,234,211)">a királya szított. </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Néhány év múlva, 1244-ben <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy betegségében</span>
fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul, keresztes háborút szervez a
Szentföld visszaszerzésére</b></span>, amelyet a mohamedánok éppen akkor újra
hatalmukba kerítettek. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hadjárat valóra is vált. Lajos a feleségével,
Margittal együtt vett benne részt, az országot pedig Blanka
anyakirálynőre bízták<span style="background-color:rgb(217,234,211)">. M</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ivel Szicília az akkor éppen kiközösített II.
Frigyes császár birtoka volt, elkerülték hajóikkal, és Cipruson át
érkeztek Egyiptomba. 1249 júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta
Damiette erődítményét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg
számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által védett erőd,
Mansourah előtt vereséget szenvedett és lovagjaival együtt fogságba
esett. Fogságában <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vérhast kapot</span>t, fel kellett adnia Damiette-et, s csak
váltságdíj fejében bocsátották szabadon. Katonái <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nagy része ekkor
cserbenhagyta és hazatért</span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Lajos még hosszasan, mintegy három évig a
Szentföldön maradt, és megerősítette a keresztények kezében lévő
birtokokat és erődöket.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Blanka királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hallatára elhatározta,
hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be Párizsb<span style="background-color:rgb(255,242,204)">a</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>.
Ettől kezdve nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A magánélete
inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett legalább egy
szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi zsolozsmát. Korábban is
nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről való visszatérés óta azonban még
szigorúbb volt önmagával szemben. Lemondott </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a vadászat gyönyörűségéről,
amit pedig nagyon kedvelt. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Elutasított magától </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>minden fényűzést az
öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet
viselt</b></span>. Életrajzírói általában kiemelik <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>türelmét és alázatosságát, amely
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">korának vad és kíméletlen szellemé</span>vel szemben nagyon feltűnő volt. </b></span>
Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a király és a
királynő gyóntatója szemtanúként beszél róluk. Lajos még arra is képes
volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolgái ügyetlenségét vagy egy
szegény asszony szidalmait.</p>
<p>A király <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ugyanakkor nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő
tizenegy gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is nőttek.
Lajos pedig nagyon gyengéden szerette a feleségét. Fáradhatatlan volt a
szegények szolgálatában és szeretetében. Saját kezével szolgált nekik,
gondozta még a leprásokat is.</b></span></p>
<p>Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult,
amellyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra felfedezett
római törvénygyűjtemény -- amely Justinianus Pandektái néven vált
ismertté -- lehetőséget nyitott számára, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>jelentős újításokat
vezessen be a törvényhozásban, és korlátozza <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a vidéki urak hatalmát. </span>
</b></span>Elvette tőlük az önkényes bíráskodás és ítélkezés jogát<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Betiltotta <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
párbajt mint igazságszolgáltatási módot, </span>s hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a vazallusok közötti
magánháborúkat</span> korlátozza, bevezette az évenkénti negyvennapos
fegyverszünetet, amelyet így neveztek: ,,a király negyven napja''.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szívesen szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, ahol gyakran
tartózkodott, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a peres felek </span>szabadon felkereshették</b></span>. Más szempontokból
azonban Lajos is <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>korának gyermeke volt, aki kemény, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">olykor kegyetlen
</span>büntetéseket rótt ki az istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra.
</b><b>Ennek </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellenére művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.</b></span></p>.......<br><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>IX. Lajos uralkodása alatt Franciaország a nyugalom és a béke
korszakát élte. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A közel-keleti fejlemények azonban továbbra is
foglalkoztatták a királyt. </span>1261-ben jött a hír, hogy Bibarsz egyiptomi
szultán elfoglalta Palesztina nagy részét. Ezért </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lajos király
elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hatvanezer fős
sereget készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk Tunisz
volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege Tunisz városa
közelében vert tábort.</b></span> <span style="color:rgb(234,209,220)"><b><span style="color:rgb(182,215,168)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">A tétlen várakozás közben azonban kolera ütötte
fel a fejét a táborban. Meghalt a király fia, Nevers grófja is, és
megbetegedett maga a király is</span></span>.</span> </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mivel érezte halála közeledtét, hívatta
másik fiát, Fülöpöt, megáldotta, és ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd
kérte ápolóit, hogy fektessék hamuba és így halt meg 1270. augusztus
25-én.</b></span></p>
<p>Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De
rendkívüli emberi és<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> keresztény erényei, amelyeket az egész Nyugat szeme
láttára megtestesített, a keresztény királyok eszményképévé avatták</b></span>.
VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én szentté
avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralkodó Szép Fülöp felé
akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább a szent király felé
általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet ismerte el hivatalosan
is. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, augusztus 25-re.</p>
<hr>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><i><strong>Istenünk, ki Szent Lajos királyt a földi uralkodás gondjaiból
a mennyek országának dicsőségébe emelted, kérünk, az ő közbenjárására
engedd, hogy földi életünkben végzett szolgálatainkkal mi is örökkévaló
országodat keressük!</strong></i></span></p>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>