<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Limai Szent Róza szűz</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2019. augusztus 23., péntek | 10:01<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/limai-szent-roza-szuz">https://www.magyarkurir.hu/hirek/limai-szent-roza-szuz</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g80384']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=80384&v=0&img=c_o_limaisztroza_.jpg" style="margin-right: 0px;" width="334" height="487"><span class="gmail-galcount" title="3 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
virágárusok, kertészek, hímzők védőszentje, a misztikus Limai Szent
Róza</span> életútját idézzük fel liturgikus emléknapján, augusztus 23-án.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Isabel
Flores y de Oliva Limában született 1586 áprilisában</span>. </b>A család egy
indián szolgálója kezdte Rózának becézni, és a név rajta maradt, ez lett
a bérmaneve is. A Szűz Máriáról nevezett Róza – ezt a nevet mint
harmadrendi domonkos nővér kapta később.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Dél-Amerika és Peru számára olyan jelentős szent ő, mint Itáliának
Sienai Szent Katalin vagy Spanyolországnak Avilai Szent Teréz.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Róza egész életében vezekelt: hajának levágásával tiltakozott és
fordult szembe <span style="background-color:rgb(217,234,211)">családja tervével, hogy feleségül adják egy jó házból
való ifjúhoz; </span>a kezeit oltatlan mésszel csúfította el; a derekán
haláláig egy súlyos lakattal lezárt láncot viselt; a fejére vasból
készült töviskoronát rakott; ciliciumot hordott és ostorozta magát; az
ágya kemény deszkából készült; szülei házából kiköltözött a kertbe egy
saját kezűleg épített kunyhóba. E vezekléseivel is <u>lelki anyja és
mesternője, a kétszáz évvel korábban élt, s ugyancsak domonkos
harmadrendi Sienai Szent Katalin példáját követte.</u></b></span></p>
<p>Mindez környezetét részben csodálatra, részben megütközésre
indította. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ő maga </span>azonban tudta, hogy – Szent Pál szavaival élve – hiába
adná oda a testét egészen elégő áldozatul, hiába osztaná szét mindenét a
szegényeknek, ha a szeretet kettős törvényét nem teljesíti, semmit nem
használ neki. Ezért <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>minden erejével és figyelmével Isten és a felebarát
iránti szeretet útján akart járni. Szerette és követte Sienai Szent
Katalin példáját; buzgón olvasta Granadai Szent Lajos és Keresztes Szent
János írásait; csodálattal és imádsággal kísérte Solanói Szent Ferenc
perui misszióját, melyet az indiánok között végzett. </b></span></p>
<p><em>„Ha nem nő volnék, tanulmányaim végeztével azonnal teljes erőmmel
a missziós munkának szentelném magam. Arra törekednék, hogy a legvadabb
és legelhagyatottabb vidékekre menjek, ahol még kannibálok élnek. Csak
azzal törődnék, hogy az indiánok megmentésére és üdvözítésére ajánljam
fel mindenemet: erőmet, verítékemet, véremet, hogy hirdethessem nekik az
evangéliumot, és taníthassam őket: Térjetek meg! Térjetek meg!”</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1606. augusztus 10-én öltötte magára a domonkos harmadrendi nővérek
ruháját. Azért nem lett domonkos apáca, mert Peruban akkor még a
domonkos rend női ága nem telepedett le. Szerzetesi ruhája nem
választotta el az emberektől, </b></span>hanem mindenki számára nyilvánvalóvá tette
életének lényeges célját: Krisztusnak szentelte magát.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Napjaiból olykor tizenkét órát töltött imádsággal. Lelkigyakorlatait
kézimunkával váltogatta: font, szőtt, hímzett, művelte a kertet, és
bevételeivel szüleit támogatta. Életformája lett az Úr Krisztus
jelenlétében való élet és a vele való szüntelen társalgás</b></span>. Éppen ez
jelentette lelki életének mindennapos táplálékát.</p>
<p><em>„A szemlélődés teljes nyugalmában, mindent beragyogó fényességben
álltam, telve csodálattal, és a fényesség közepén feltűnni láttam a
Megváltó Keresztjét. E ragyogó fényesség legbensejében megpillantottam
az én Uram, Jézus Krisztus szentséges emberségét. Éreztem, hogy Jézus
Krisztus emberségéből a felség elmondhatatlan sugarai hatoltak lelkem
mélyéig, úgy, hogy arra gondoltam: tökéletesen szabad vagyok, és
átkerültem az örök boldogság örömébe.”</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Keresztes Szent János tanítványaként abból a felismerésből indult ki,
hogy a teremtmény „semmi” önmagától, de Isten épp azért teremtette,
hogy a kegyelemmel oly magasságba emelkedjék, hogy a Megtestesült Ige
menyasszonya legyen.</b></span></p><p style="text-align:center"><em></em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mint a többi nagy szent, sokat szenvedett az Egyházért. Gyötrelmeiről <span style="background-color:rgb(208,224,227)">így írt: </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>„Az
életgyónás igen nagy szenvedést jelentett... Szorongás, vigasztalanság,
elkeseredés, kísértés, harc, meghazudtolás a gyóntató atyák részéről,
meg nem értés emberektől, betegségek, fájdalmak és a láz.”</em></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Sokat betegeskedett,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és kis házában maga is ápolt betegeket és haldoklókat. Ebből nőtt ki a rendszeres szegénygondozás Peruban.</b></span></p>
<p><span><em>„Anyám, ne ügyelj arra, hogy ruhád bepiszkolódik-e a
betegek sebeitől. A hóhérok sokkal gyalázatosabban mocskolták be
köpéseikkel az én Megváltóm arcát!”</em></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Életének utolsó három évét egy barátnőjének, Don Gonzalo de la Maza
feleségének házában töltötte. A szigorú vezeklés, a másokért való szünet
nélküli fáradozás következtében fiatalon, 1617. augusztus 24-én halt
meg, </b></span>s utolsó óráiban lassan és nagyon meggondoltan mondogatta:
„Jézusom, Jézusom, maradj mellettem<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>!” Amikor holttestét átvitték a Szent
Domonkos-templomba, olyan tömeg kísérte, hogy az alkirály katonáinak
kellett megvédeniük.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Halála után azonnal általános tisztelettel vették körül Limától
Madridig</b></span>. Először a Szent Domonkos-templom főoltára közelében, majd a
Sienai Szent Katalin-kápolnában temették el. 1668. február 12-én avatta
boldoggá IX. Kelemen pápa.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> 1669-ban Lima, majd egész Dél-Amerika és a
Fülöp-szigetek patrónája lett. Arc-és bőrbetegségek ellen is kérték
oltalmát. X. Kelemen avatta szentté 1671. április 12-én. Ő Dél-Amerika
első kanonizált szentje.</b></span> Ünnepét 1727-ben vették fel a római naptárba,
augusztus 30-ra. 1969 óta augusztus 23-án ünnepeljük.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Róza életé</b></span>nek rendkívüli megnyilvánulásait az teszi érthetővé,
hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a hódítás, a fegyveres erőszak, a kíméletlen szervezeti
változtatások idején</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nem volt más módja, hogy Istennek szentelt életét
megvalósítsa, csak az, hogy teljesen egyedül, mások számára
érthetetlenül gyakorolja magát az erényekben.</b></span> Ha mindezt kolostorban
teszi, talán fel sem tűnik. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kolostort azonban nem talált, sőt, neki
kellett az elsőt megteremtenie Dél-Amerikában. És végre is hajtotta az
alapítást: megkereste a megfelelő helyet, megtervezte a kolostor
épületét, gondoskodott a szükséges pénzről. A Sienai Szent
Katalin-kolostor végül halála után, 1623-ban nyitotta meg kapuit. Majd </b></span>a
cella körül, amelyben Róza élete végét töltötte, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hamarosan megalakult a
második domonkos női kolostor.</b></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te Limai Szent Róza lelkében lángra gyújtottad
szeretetedet, és arra indítottad, hogy elhagyva a világot kemény
vezeklésben egyedül neked éljen. Közbenjárására add, hogy a földön az
igaz élet útját járjuk, a mennyben pedig eljussunk hozzád, minden
boldogságunk forrásához. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön
örökké. Ámen</em></b></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>