<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent István király, Magyarország fővédőszentje</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. augusztus 19., csütörtök | 20:30<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura/szent-istvan-kiraly-magyarorszag-fovedoszentje">https://www.magyarkurir.hu/kultura/szent-istvan-kiraly-magyarorszag-fovedoszentje</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g63246']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63246&v=0&img=c_o_398a4051_f.jpg" style="margin-right: 0px;" width="481" height="312"><span class="gmail-galcount" title="15 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje </span>életét és művét idézzük fel főünnepe, augusztus 20. alkalmából.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót
vívott ki magának. Nyugat felé fordult, és megnyitotta az ország kapuit <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
kereszténység </span>előtt. Beengedte az országba <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Pilgrim passaui püspök
követeit.</span> Egyes források szerint<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a bajor papok egyike keresztelte meg</span> őt
és kisgyermek fiát, Vajkot, aki <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztség vizében és lélekben
történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az
István nevet kapta.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Az Érdy-kódex leírása szerint</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b><b>Géza felesége, Sarolta</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> csodálatos álmot
látott fia születése előtt. Egy tündöklő, égi fényben megjelent férfi
szólt hozzá: bízzál Istenben és légy bizonyos benne, hogy fiat szülsz,
ki először visel ebben az országban koronát, és majd a népen királyként
uralkodik. A keresztségben az én nevemet add neki. Sarolta kérdezte,
hogy ki ő? Mire a férfi így felelt: én vagyok István, a hívők közül
legelső, ki Jézusért a mártírkoronát kiérdemeltem.</b></span></p>
<p>A Hartvik püspök által a 12. században írt legenda így beszéli el István születését és megkeresztelését: <em>„Közben
megszületett a fejedelem Istentől megjövendölt fia, akit a próféta
szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhben megfogant volna, és akinek,
mielőtt megszületett, első vértanúja nevét adta. Ezt Isten kedveltje,
Adalbert püspök, hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába
öltöztette, és ő lett lelki gyámola. Akkor az István nevet kapta;
hisszük, hogy Isten is ezt akarta, mert ami István a görög nyelvben,
korona a latin beszédben. Mivel Isten azt óhajtotta, hogy e világban is
királyi hatalom koronázza, s a jövőben váltsa fel az örökké tartó
boldogság koronájával, kijelölte őt az örök, el nem múló dicsőség
elnyerésére.”</em></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g63246']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63246&v=0&p=1&img=c_o_vajkmegkeresztelese_.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése (1875)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Géza, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kereszténység felvételét</span> és ezzel kapcsolatban a nyugati
orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a
trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">termetre ugyan kicsiny, de
jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt
jelölte utódjává. </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést
elmélyítse. Adalbert bérmálta meg a fejedelmi ifjút.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ő közvetítette
995-ben az István és <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-gizella" target="_blank">a bajor hercegnő, Gizella</a> között létrejött házasságot is. Az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben vette át a hatalmat</b></span>.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Azonban véres csatákat kellett még vívnia az ellene fölkelt
törzsfőkkel. Koppány fölött Veszprém mellett aratott győzelmet, ezzel
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">megmentette az országot</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a pogányságba való visszahullás</span>tól. A
Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula és Ajtony leverése pedig
Bizánchoz való csatlakozásunk tervét hiúsította meg.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g63246']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63246&v=0&p=1&img=c_o_istvanelfogatjagyulaerdelyivezer1003bant_.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>István király elfogatja Gyula erdélyi vezért 1003-ban <br></em><em>(miniatúra a Képes krónikából)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Istvánt diplomáciai és politikai érzéke korának, sőt mondhatni, az
egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta</b></span>. Politikai,
vallási és társadalmi szempontból egyaránt ő teremtette meg
Magyarországot, ő jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat
népének.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A magyar katolikus egyházat is ő teremtette meg. Szerzetes papokat
hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból – bencéseket,
Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait.
Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort
létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a
vallásos s kulturális életnek. István elrendelte a vasárnap
megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját
költségén emelt Esztergomban, palotája közelében székesegyházat,
Veszprémben női apátságot építtetett, és fölépítette Budán a Szent Péter
és Pál-templomot.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g63246']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63246&v=0&p=1&img=c_o_istvanesgizellamegalapitjaazobudaipeterpaltemplomot_.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>István és Gizella megalapítják az óbudai Péter-Pál templomot <br></em><em>(miniatúra a Képes krónikából)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ami </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a keresztény vallással és keresztény törvénnyel</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem volt
összeegyeztethető, annak</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hadat üzent és büntetéssel sújtotta. Nem nyúlt
azonban </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a régi mondákhoz és énekekhez; a pogány korból származó
népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> megőrizte vagy
megtöltötte</span> őket <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény tartalommal.</span></b></span></p>
<p>István a keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette:
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat,
Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes
II. Szilveszter pápához fordult István jogai megerősítéséért. Célja az
volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, és már eleve
kizárjon <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mindenféle függőséget</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a német birodalomtól és a szomszédos
bajor egyháztól</span>, s országa egyházát <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az állammal</span> szorosabban
egybekapcsolja</b><b>. Asztrik kieszközölte urának a koronát, az előtte
hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökségeket
alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Istvánt az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá
Esztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és
apostoli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra
támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: országát tíz
püspökségre osztotta, köztük két érsekséget alapított Esztergomban és
Kalocsán.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g63246']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63246&v=0&p=1&img=c_o_istvanatronon_.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>István király a trónon <br></em><em>(miniatúra a Képes krónikából)</em></p>
<p>Mint uralkodó István tudatában volt Isten előtti felelősségének.
Ragyogó példája volt ennek, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Szent István templomában évente letette
hivatalát annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak
bizonyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza.</b></span></p>
<p><em>„Miután Krisztus katonája legyőzte az ellenséget, lelki örömmel
eltelve elhatározta, hogy minden képességét és minden szándékát az
evangélium magjának melegágyává teszi. Alamizsnálkodással és
imádkozással töltve idejét gyakran borult a szentegyház padlójára, s
könnyeit hullatva bízta Isten akaratára tervének teljesedését, hogy az,
aki az Úr nélkül mit se tudna tenni, ha az Ő rendelkezésének betöltése
segíti, a kitervelt jót erényes kezdeményezésekkel véghezvihesse.”</em> (Részlet a Hartvik-legendából)</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lelki arculata az <em>Intelmek</em>ben (műfaja szerint
„fejedelemtükörben”) is kirajzolódik, amely fiának, Imre hercegnek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
</span></b><b>készült. </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Talán nem maga István írta,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>de mindenesetre <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az ő közelében,
politikai s erkölcsi elvei értelmében</span> szerkesztették.</b></span> Többek között <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
következő uralkodói szabályok találhatók benne<span style="color:rgb(0,0,255)">:</span></b></span><span style="color:rgb(0,0,255)"><b> <em>„Uralkodjál
szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király
koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király
igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel
ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a
szabadságot, hogy aszerint éljen!”</em></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent István élete alkonyát<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> beárnyékolta, hogy</span> fiát, <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-imre-herceg" target="_blank">Imre herceget</a> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">1031-ben egy vadászat alkalmával egy vadkan halálra sebezte.</span></b></span></p>
<p>Szent királyunk közel hetven éves korában, negyvenkét évi uralkodás
után halt meg, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1038. augusztus 15-én, Mária mennybevitelének napján.
Halála előtt a Szűzanyának ajánlotta az országot. Így vált Krisztus
anyja a magyarok nagyasszonyává.</b></span></p>
<p><em><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>„… kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: Ég
királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a
szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal
a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet
kezedbe ajánlom </b></span>(vö. Zsolt. 30,6).”</em> (Részlet a Hartvik-legendából)</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g63246']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63246&v=0&p=1&img=c_o_osli.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Szent István országfelajánlása <br></em><em>(az osli kegytemplom mennyezetfreskója)</em></p>
<p>Ikonográfiai hagyományunkká vált, hogy István királyt legtöbbször úgy
ábrázolják, amint az országot és a nemzetet jelképező Szent Koronát a
Boldogasszonynak fölajánlja. Ilyen ábrázolás szinte minden katolikus
templomunkban látható.</p>
<p><em>„A szentséggel és kegyelemmel teljes Szent István király azután országlásának negyvenhatodik </em>(sic!)<em>
évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján
kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába
került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett
Isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz Mária tiszteletére. Sok jel
és csoda történt ott e Szent István király érdemeinek közbenjárására, a
mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen
örökkön örökké, Ámen.”</em> (István király halálának leírás a <em>Képes króniká</em>ban)</p>
<p>István a nép szívében mindinkább legendás hőssé, népe apostolává,
védelmezőjévé és Magyarország eszményévé magasztosodott. Benne és vele a
korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadt össze.
Sírja sokat látogatott nemzeti búcsújáró hellyé vált; számos
imameghallgatás és csoda történt ott.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-laszlo-kiraly-70575" target="_blank">Szent László király</a>
1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és
előkelők jelenlétében oltárra emeltette Istvánt, Imrével és annak
nevelőjével, <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-gellert-puspok-es-vertanu" target="_blank">Gellérttel</a> együtt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g63246']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63246&v=0&p=1&img=c_o_szentjobb_mti_.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>A Szent Jobb</em></p>
<p>István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. XI.
Ince pápa 1686 novemberében – Buda visszafoglalása alkalmából – az egész
egyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helyezett ünnepét. Ma a
világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án ünnepli.
Ezen a napon az ünnepi szentmise után minden évben ünnepélyes
körmenetben viszik a Szent István-bazilika körül szent királyunk épen
maradt jobb kezét, a magyarság legtiszteltebb, szimbolikus jelentőségű
ereklyéjét, a Szent Jobbot. </p>
<div class="gmail-keretes">
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>„Köszönjük neked, szent király, hazánkat és önmagunkat, ezt az első
ezer évet itt, kérünk, ne vond el rólunk romolhatatlan jobbodat […] Te
vagy legendáink legnagyobbika, István, szent király, aki megnyitottad
előttünk az élet kapuját. Amit te tettél, valóban az ég csodája volt,
hitet adtál, jövendőt és anyanyelvünk legfigyelemreméltóbb elvont
főneveit: józan határú emlékezés, felejtés és bocsánat.” </b></span><br> (Részlet Szabó Magda <em>Amit tettél, az ég csodája volt</em> című írásából)</p>
</div>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te Szent István királyt itt a földön országunk
koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted. Add kérünk, hogy aki a
keresztény hit terjesztője volt hazánkban, legyen Egyházad védelmezője a
mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong><br><strong>Bálint Sándor: <em>Ünnepi kalendárium II.</em></strong><br><strong><em>Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez – Középkor (1000–1530)</em></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>