<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Clairvaux-i Szent Bernát apát és egyháztanító</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. augusztus 19., csütörtök | 9:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/clairvaux-i-szent-bernat-apat-es-egyhaztanito">https://www.magyarkurir.hu/hirek/clairvaux-i-szent-bernat-apat-es-egyhaztanito</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g63260']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63260&v=0&img=c_bernat1.jpg" style="margin-right: 0px;" width="481" height="344"><span class="gmail-galcount" title="10 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
„mézajkú doktor”-ra, a méhészek, a gyertyaöntők, a haldoklók
</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">patrónusá</span>ra emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 19-én. Szent
Bernáthoz gyermekbetegségek, megszállottság, dögvész, viharok idején is
fohászkodnak. </h3><div class="gmail-contentsav"><p style="text-align:left"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A
citeaux-i „új kolostor”, amelyet Molesmes-i Szent Róbert és társai
alapítottak, az alapítás után néhány évtizeddel hanyatlani kezdett. A
szerzetesek kemény aszkézise és végletekig menő szegénysége nem vonzott
új hivatásokat. Egy váratlan fordulat következtében mégis sokak számára
kívánatossá vált, hogy beléphessenek ebbe az erdei magányban lévő
kolostorba.</span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1</b><b>112 nagyböjtjén kérte felvételét ebbe a kolostorba az akkor
huszonegy éves Bernát</b></span>, aki 1090-ben született Fontaines várában, amely a
hercegi város, Dijon előőrse volt. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nemesi családban született,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">műveltségével kiemelkedett</span> kortársai közül.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Harmincad magával – maga
köré gyűjtött rokonaival és ismerőseivel – kért bebocsátást és felvételt
a citeaux-i kolostorba,</b></span> amely ezután vált egy új szerzet, a ciszterci
rend bölcsőjévé. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mind az öt fiútestvére, majd megözvegyült apja és
nagybátyja is követte őt Clairvaux-ba. Nővére is szerzetesnő lett.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="" rel="lightbox['g63260']"><img class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63260&v=0&p=1&img=c_bernat_fra_angelico_1438_40.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Fra Angelico: Szent Bernát (1440 körül)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>István apát Citeaux-ban a szerzeteseivel, köztük Bernáttal, kidolgozta azt a szabályzatot, amely <em>Charta Caritatis</em>
néven vált ismertté a szerzetesség történetében</b></span>. E szabályzat újdonsága
abban állott, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>évenként általános káptalanon ápolták az egyébként
egymástól független apátságok egységét és életmódjának azonosságát.</b></span> Így
Bernátot a ciszterci rend társalapítójának tekintik, mert nemcsak a
rendi alkotmány megalkotásában volt jelentős szerepe, hanem a rend
elterjedésében is. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1115. június 25-én, huszonöt évesen nevezték ki
apátnak. Hatvannyolc monostort alapított szerte Európában. Ezek egyike </b></span>a
Szajna egyik mellékfolyója,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az Aube mentén létesült kolostor. A völgyet
addig a Keserűség völgyének hívták, de a szerzetesek hatására a
Világosság völgye, Clairvaux lett belőle.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Annak ellenére, hogy Bernát meg volt győződve a pápaság isteni
küldetéséről, nem riadt vissza <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kemény bírálat</span>tól</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1145-ben III. Jenő
néven Bernát egykori clairvaux-i tanítványa került a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">pápai szék</span>be. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Bernát neki írta <em>A szemlélődésről</em> című művét. Ebben keményen
ostorozza a pápai udvarban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> fellelhető visszaéléseket, hatalmaskodásokat,
pompaszeretetet, a sok „kiváltságot” és a fellebbezési joggal való
fondorlatokat.</span> </b></span>Bernát komolyan figyelmeztette a pápát: „Nem azt kívánom
tőled, hogy egyszerűen szakíts ezekkel a dolgokkal, hanem azt, hogy
<u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>merülj el Isten dolgaiban, és ne legyen időd <span style="background-color:rgb(234,209,220)">arra, hogy ezekkel
foglalkozzál.</span>”</b></span></u></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Clunyben élő, lelkileg alvó szerzetestársainak<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> ilyen szemrehányást
</span>tett</b></span>: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„Ha beszélgettek, soha nem a Szentírásról vagy a lelkek
megmentéséről van szó köztetek, hanem csak nevetséges dolgokról
fecsegtek. Étkezésnél az egyik fogást a másik után tálaljátok fel. Hogy a
hústalan ételekért kárpótoljátok magatokat, egymás után kétszer is
hoznak az asztalhoz kitűnő halat, és minden étkezés közben kétszer vagy
háromszor hozzák a félig töltött borospoharat. Kidagadt erekkel és
elnehezült fejjel keltek föl az asztaltól, s utána már nem lehet mást
tenni, csak aludni... Igazán mondom, láttam egy apátot, akit több mint
hatvan lovas követett. Inkább törekszünk a hívők adományaira, mint
javára. Aranytól roskadozó ereklyeszekrények előtt nyílnak meg az
erszények. Megmutatjuk a nagy szenteket az embereknek, és azt hisszük,
hogy minél színesebbek, annál szentebbek. Mindenki odasiet, csókolgatják
a szobrot, mint magát a szentet. Drágakövekkel ékes lámpákkal díszítjük
a templomainkat. Ám hiúságok hiúsága! Az egyház ragyog az épületeiben,
de meghal a szegény emberek lelkében… Az Istenre kérlek titeket, hát nem
szégyellitek magatokat mindezért? De legalább a kiadások miatt
szégyenkeznétek!”</span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Bernát <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a katarok</span> ellen prédikálva bejárta egész Dél-Franciaországot, </b></span>s
ahol a pápai küldötteket „szamárordítással és dobszó lármájával
fogadták”, ott őt meghallgatták.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Sokakat megtérített. </b><b>Frankfurtban a dóm
úgy megtelt, mikor beszélt, hogy Bernát képtelen volt elhagyni a
templomot. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Végül a hatalmas termetű császár karjába kapta, és maga vitte
ki</span> a kis szerzetest.</b></span></p>
<p><a title="Filippino Lippi: A Szent Szűz megjelenik Bernátnak (1485–1487)" rel="lightbox['g63260']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=63260&v=0&p=1&img=c_bernat_claraval_filippino_lippi.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em><span style="text-align:justify">Filippino Lippi: A Szent Szűz megjelenik Bernátnak (1485–1487)</span></em></p>
<p><span style="text-align:justify">Bernát nemcsak kifelé <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>harcolt a
keresztény hitért, hanem akkor is, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">amikor</span> az egyházon <span style="background-color:rgb(234,209,220)">belül fenyegette
veszély </span>a hit tisztaságát</b></span>. Felemelte szavát Gilbertus Porretanus és
Abaelard ellen. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Azt vallotta, hogy a legszentebb igazságok <span style="background-color:rgb(234,209,220)">feletti
vitatkozások megtörik</span> azt a szükséges áhítatot és tiszteletet, amellyel a
hitnek a kinyilatkoztatáshoz kell közelítenie; <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a filozófia </span>nem
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">szoríthatja háttérbe </span>a hitet. </b></span>A teológia és a lelki élet közötti
különbségtétel számára még teljesen idegen, „hiszen<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <b>az Atyát senki meg
nem ismerheti, ha előbb tökéletesen meg nem szereti őt”. Úgy tartotta,
hogy megélni és – a kegyelem misztikus látásában vagy a mindenki számára
elérhető elmélkedésben – átélni a hitet minden<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> bölcselkedő beszéd</span>nél
százszorta többet jelent.</b></span></span></p>
<p>A viták és harcok közepette Bernát a szíve mélyén visszavágyott a kolostor magányába, a szemlélődés csendjébe. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jámborsága <em>A lélek felemelkedése Istenhez</em> című első írásától kezdve a húsz éven át készített <em>Homíliák az Énekek énekéről</em>
című műig folyamatosan a Szentírás és az egyházatyák írásaiból
táplálkozott</b></span>. Leginkább a Krisztus embersége iránti bensőséges,
érzelmileg is meleg tiszteletet szorgalmazta. „Akár beszélsz, akár írsz,
nem ízlik nekem a szó, ha Jézus neve nem hangzik fel közben” – írta. És
ez <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Krisztus embersége iránti bensőséges szeretet nem öncél volt
számára, hanem arra szolgált, hogy a szív érzületét a szellemi szeretet,
az agapé magasságaiba emelje. </b></span>S <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ennek a szeretetnek a célja, hogy a
lélek egyesüljön az Igével.</b></span></p>
<p>Bernát újra meg újra a lélek és az Ige közötti jegyesi egyesülést
hangsúlyozta. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Titka ez: a Kereszt misztériumával, pontosabban az önmagát
irántunk való szeretetből feláldozó, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a legcsúfosabb kereszthalált </span>is
vállaló Jézus Krisztussal való legteljesebb azonosulás, eggyé válás.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Bernát 1153. augusztus 20-án halt meg Clairvaux-ban. Az egész
korszakot, amelynek ő volt a legnagyobb alakja, Szent Bernát korszakának
nevezik az egyháztörténelemben</b></span>. Megvalósult benne a monasztikus
életforma alapvető rendeltetése: formálni a világot a világból való
elmenekülés által.
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Már életében szentként tisztelték.</b></span> III. Sándor pápa, aki korábban a
Bernát által annyira támadott Abaelard tanítványa volt, 1174-ben szentté
avatta őt, VIII. Pius pápa pedig 1830-ban az egyházdoktorok sorába
iktatta. Ünnepét a 13. században vették fel a római naptárba augusztus
20-ra. A magyar naptárban Szent István király miatt augusztus 19-én
ünnepeljük.</p>
<p style="text-align:center">* * *</p><p style="text-align:center">.............<br></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te Szent Bernát apát lelkében felszítottad a házadért
való buzgóságot, hogy lángoljon és világítson Egyházadban.
Közbenjárására add, hogy lelkülete buzdítson minket, és mindig a
világosság fiaiként éljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön
örökké. Ámen.</em>
</b></span><p><span style="text-decoration:underline">Forrás</span><br>Diós István: <em>A szentek élete</em><br><em>Magyar katolikus lexikon</em><br>Kerekes Károly: <em>A misztikus Szent Bernát </em>(Vigilia 2002. 7. sz.)</p></div>
</div>