<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Maximilian Kolbe áldozópap és vértanú</span></h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. augusztus 14., szombat | 12:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura/szent-maximilian-maria-kolbe-aldozopap-es-vertanu">https://www.magyarkurir.hu/kultura/szent-maximilian-maria-kolbe-aldozopap-es-vertanu</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g54803']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=54803&v=0&img=c_o_a1_.jpg" style="margin-right: 0px;" width="487" height="226"><span class="gmail-galcount" title="6 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead">„Senkinek
 sincs nagyobb szeretete, mint aki életét adja barátaiért.” Kolbe atya 
is ezt tette: az egész életét átható Isten iránti szeretetből adta 
életét társa helyett. Rá emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 
14-én.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="text-align:justify">Kolbe
 atya 1894. január 8-án született a lengyelországi Zduńska Wolában 
szegény vallásos szülők gyermekeként. A keresztségben a Rajmund nevet 
kapta.</span></p>
<p>A család szűkös anyagi helyzete miatt csak a legidősebb fiú járhatott
 iskolába, ezért Rajmund megkísérelte, hogy otthon mindent megtanuljon, 
amit testvére, Ferenc hazahozott az iskolából. Egyszer édesanyja 
gyógyszerért küldte, s a patikus ámulva tapasztalta, milyen biztonsággal
 igazodik el a latin szavak között. Hosszasan elbeszélgetett vele, és 
fölismerte tehetségét. Felajánlotta, hogy latinórákat ad neki hetente. A
 fiú majd kiugrott a bőréből örömében. Csakhamar túlszárnyalta testvérét
 a tudásban.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g54803']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=54803&v=0&p=1&img=c_o.-kolbe-z-bolognii-2006-008.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Tizenhárom éves korában lépett be a minoriták kolostorába, 
tanulmányait Lvivben (Lemberg, Lwów), majd 1911-től Rómában folytatta. 
Teológiai és filozófiai doktorátust szerzett. Kitűnt áldozatosságával, 
felebaráti szeretetével és a Szűzanya iránti tiszteletével. 1918. 
április 28-án szentelték pappá.</p>
<p>Egyik társa a szemináriumból így nyilatkozott róla: „Rajmund volt 
valamennyiünk között a legtehetségesebb. Ha nem lép be a kolostorba, 
nagy hadvezér vagy zseniális feltaláló lehetett volna.”</p>
<p></p>
<p>Már növendék korában egy missziós folyóiratról álmodott. Amint 
krakkói tanár lett, kérvényt nyújtott be feletteseihez, hogy újságot 
adhasson ki. Az engedélyt megkapta azzal a feltétellel, hogy a 
forrásokat magának kell előteremtenie. Ajtóról ajtóra járva kéregetett, 
és egy év múlva, 1927-ben a nyomda üzemelt.</p>
<p>A kolostorban azonban rossz szemmel nézték tevékenységét, és 
munkatársaival együtt áthelyezték a félig romos grodnói kolostorba. Így 
indokolták a döntést: „Nem felel meg alapítónk szándékának, hogy újságot
 szerkesszünk és terjesszünk. A mi dolgunk az imádság és a gyóntatás. 
Feladatunk a lelkipásztorkodás, a misszió és a prédikálás.” Kolbe atya 
így válaszolt: „Éppen ezért kell nekem így dolgoznom, hiszen a 20., és 
nem a 13. században élünk.”</p>
<p></p>
<p>1930-ban Japánba küldték misszionáriusnak. Megromlott egészsége miatt
 1936-ban visszatért hazájába. 1940-ben a németek kiürítették 
Niepokalanówot (a „Szeplőtelen” városát), ahol elöljáróként szolgált, 
Kolbe atyát az auschwitzi haláltáborba vitték. Itt önként jelentkezett 
egy halálra ítélt családapa helyett az éhségbunkerbe. Imáival és 
áldásával kísérte társait, akik közül ő maradt életben legtovább. 1941. 
augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigíliáján injekcióval megölték.</p>
<p>Harminc évvel később, 1971. október 17-én Boldog VI. Pál pápa 
boldoggá, Szent II. János Pál pápa pedig 1982. október 10-én szentté 
avatta.</p>
<p>Egyik fogolytársa mondta el: „A páter haláláról az egész táborban 
beszéltek. Ő nem csak egy embert mentett meg az életnek: tettével 
sokakban fölébresztette a bátorságot ahhoz, hogy túléljék a tábort. Fel 
tudta ébreszteni bennünk az emberi jóságba vetett hitet.”</p>
<p><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=54803&v=0&p=1&img=c_ec5fc40a-bb5f-4e79-d97c-b7eced3af5ad.jpg" alt="" border="0"></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Istenünk, te Szent Maximilian Kolbe áldozópapot és vértanút 
betöltötted a Szeplőtelen Szűz iránti odaadással, a lelkekért való 
buzgósággal és az emberek iránti szeretettel. Közbenjárására add, hogy a
 te dicsőségedre embertársainkat buzgó lélekkel szolgáljuk, és így 
életünkben, halálunkban szent Fiadhoz hasonlítsunk. Aki veled él és 
uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p><strong>Fotó: Westminster-abbey.org; Missionimmaculata.com</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír<br></strong></p></div>

</div>